További Környezet cikkek
"Ha korlátozni akarjuk bolygónk felmelegedését, abszurd dolog átállítani az őstermészetet bioüzemanyagok termelésére" – állítja Joe Fargone, az egyik legfontosabb környezetvédő magánszervezet, a Nature Conservancy kutatója, a témával foglalkozó tanulmány egyik társszerzője. "A tudós szerint a jelenleg használt bioüzemanyagok kivétel nélkül a természet közvetlen vagy közvetett pusztításával járnak. A világ mezőgazdasága már hatmilliárd ember számára termel élelmiszert, a bioüzemanyagok termelése szükségszerűen azzal jár majd, hogy a természeti környezet még nagyobb részét használják majd kultúrnövények termesztésére.
Az őserdők, szavannák, mocsarak vagy sztyeppék elpusztítása következtében a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége jóval meghaladja azt a mennyiséget, amely azért nem kerül a légkörbe, mert bioüzemanyagot használunk – olvasható a kutatók által Science tudományos folyóirat február 8-i számában közzétett tanulmányban. A tudósok számításai szerint az, hogy a természeti környezetet kukorica vagy cukornád termesztésére állítják át (hogy aztán ezekből a kultúrnövényekből etanolt, illetve például szójából dízelolajat nyerjenek), sokszor annyi szén-dioxid kibocsátásával jár, mint amennyit a szénnek- és más fosszilis üzemanyagoknak bioüzemanyaggal való kiváltása megtakarít.
A kutatók számításai szerint Indonéziában, ahol a tőzeglápok egykori területét pálmaültetvényekké alakították át biodízel gyártására, ez a bioüzemanyag folyamatos termelést feltételezve csak 423 év elteltével lenne elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a földek átalakítása során keletkezett szén-dioxid hatását úgy, hogy a mérleg pozitívvá váljon. "A kormányok nem hoztak létre olyan rendszert, amely a földtulajdonosokat a szén-dioxid kibocsátás korlátozására bírná, éppen ellenkezőleg, pénzügyi ösztönzést nyújtanak a bioüzemanyagok termelésére szolgáló kultúrák bevezetéséhez" – mutat rá Stephen Polasky, a Minnesota egyetem közgazdasági professzora, a tanulmány másik szerzője.
A kutatók megjegyzik, hogy a kukoricából eredő etanol iránti növekvő egyesült államokbeli kereslet hozzájárul az amazoni őserdő fokozódó ütemű pusztításához Brazíliában. Az amerikai farmerek ugyanis annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni az etanol iránti növekvő keresletet, az eddigiektől eltérően már nem váltogatják a kukorica és a szója termesztését földjeiken. Ez arra indítja a brazil gazdákat, hogy - az őserdei területek fokozott irtásával - nagyobb területen állítsanak elő szóját, hogy így használják ki a szója iránt megnőtt amerikai igényt.
A tanulmány szerzői azonban megjegyzik, hogy nem minden bioüzemanyag járul hozzá az éghajlat felmelegedéséhez, mert van olyan is, amely érintetlenül hagyja a természeti környezetet. Ilyen a mezőgazdasági hulladékokból, fafeldolgozás során keletkező fűrészporból és a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területeken termő fűféleségekből nyert bioüzemanyag.