További Tudomány cikkek
- A legszerencsésebb űrhajósok azok, akik az űrben ragadnak
- Két vezető tudós vitája döntheti el a világ jövőjét
- Ideje áttúrni a hűtőnket, ezek az élelmiszerek növelik a cukorbetegség kockázatát
- Amerikai középiskolában fedeztek fel egy 8,7 millió éves fosszíliát
- Meghalt Radda György Károly világhírű biokémikus
A nanomegmunkáló berendezés arra való, hogy a kutatók az ötszázezerszeres nagyítású elektronmikroszkóp alatt néhány nanométeres (1 nanométer = 10-9 méter) szerkezeteket tudjanak megvizsgálni. Az ionágyú és a lokális gázbevezető rendszer segítségével a szerkezetek módosítására is lehetőség nyílik: az ionágyúval vésni lehet a vizsgált anyagokat, illetve a bevezetett gázok segítségével miniatűr áramköröket lehet rájuk illeszteni.
Biochipek és nanoérzékelők
Tekintse meg képeinket |
A pásztázó elektronmikroszkópok az elmúlt négy évtizedben a legkülönbözőbb kutatási területek nélkülözhetetlen műszerei lettek. A nanotechnológiában azonban csak azután váltak alkalmazhatóvá, miután az új típusú elektronoptika, a téremissziós katód, a speciális lencserendszer és detektorok segítségével nem csak a 3-10 nm sugárátmérő, hanem az egész gerjesztett térfogat is nanotartományba került. Ezáltal a létrehozott nanoméretű objektumok megfigyelhetők, valamint a lokális fizikai alapkísérleteket és technológiai méréseket lehet végezni a nanoszerkezetek tulajdonságainak meghatározására. A LEO Gemini típusú elektronmikroszkópjai 1 keV energiával 2,8 nm sugárátmérőt garantálnak, ami a maga 500 000-szeres nagyításával valóban ablakot nyit a nanovilágra.
Mikrogödrök és lepkeszárnyak
A nanogép mikroszkópjával a természetben előforduló képződményeket, például a lepkék színes szárnyának a felépítését, és mesterségesen előállított anyagokat, például szén nanocsöveket és "nanoostyákat" (porózus szilícium multirétegeket) egyaránt meg lehet vizsgálni.
A nagyenergiájú pozitív gallium ionnyalábbal például 10x10x10 mikrométer méretű gödröt lehet ásni egy optikai célokra létrehozott "nanoostyába" majd a gödör oldalát ionsugárral polírozva a minta keresztmetszete vizsgálható. Olyan gázokat is lehet használni, amelyekből az ion- és az elektronsugár alatt fémes (wolfram, platina) vagy szigetelő réteg válik le, ezáltal tetszőleges rajzolatú vezető vagy szigetelő csíkokat lehet létrehozni nanoméretekben. Például egy szén nanocső két végére ilyen "nanodrótot forrasztva" a kutatók megvizsgálhatják a cső áramvezetési tulajdonságát.
Van mit kutatni, de nincs kinek?
Bársony István elmondta, hogy az intézet legalább tizenkét olyan kutatási témával foglalkozik, amelyben kulcsfontosságú szerepet kaphat a műszer. Ilyen például a fotonikus szerkezetek, kristályok, a gázérzékelés és a molekula szintű érzékelés. Ez utóbbi a biológiai és kémiai fegyverektől való félelem miatt igen fontos terület, amelyhez hazai lehetőségeinkkel is jelentősen hozzájárulhatunk.
Klikk a képre! |
Az igazgatóhelyettes tudomása szerint Magyarországon "pillanatnyilag legfeljebb egy-két olyan kisvállalat létezik, amely érdeklődik az eredményeink iránt, de a kutatások finanszírozásába õk sajnos aligha tudnak beszállni. A hazai kutatások missziója épp az, hogy feltámassza az igényt az eredmények hasznosítására."