Víruskutatók kapták az orvosi Nobel-díjat

A német Harald zur Hausen azzal érdemelte ki az elismerést, hogy kimutatta a humán papiloma vírus (HPV) méhnyakrákot okozó hatását. A francia Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier a humán immundeficiencia vírus, vagyis az AIDS-et okozó HIV-vírus felfedezéséért kapja a díjat.

Rákokozó vírus

A most 72 éves Harald zur Hausen 1973-ban vetette fel, hogy összefüggés lehet a HPV-vírus és a méhnyakrák között. A német tudós kollégáival együtt tíz év múlva, 1983-ban mutatta ki a vírus 16-os és 18-as alaptípusának DNS-ét tumoros sejtekben. A későbbi, újabb technológiákkal végzett kutatások megerősítették zur Hausen felfedezését: ma már orvosilag elfogadott tény, a méhnyakkrák legnagyobb rizikófaktora a HPV-vírus.

A HPV-vírust már száz évvel ezelőtt is ismerték, akkor úgy tartották, hogy az emberi bőrön található szemölcsöket (papillómákat) okozzák. Mára a vírusnak több mint százharminc altípusa ismert, az egyes altípusok más-más szerv hámsejtjeit támadják meg. Egyes HPV-vírusok valóban szemölcsöket okoznak, mások nyálkahártyákat támadnak meg, és rákot okozhatnak a szájban, a garatban vagy éppen a nemi szervekben. Körülbelül negyven altípus támadja meg a nemi szerveket, közülük 6-8 törzs hozható kapcsolatba a méhnyakrákkal. A legveszélyesebbek a zur Hausen által kimutatott 16-os és 18-as altípus.

Az orvosi Nobel-díjat odaítélő svéd Karolinska Intézet is e két HPV-vírus DNS-ének kimutatását emelik ki a díj indoklásában. "Harald zur Hausen a HPV olyan tulajdonságaira hívta fel a figyelmet, ami a karcinogén papillomavírusok működésének megértéséhez és több mint 95 százalékos védettséget adó vakcinák kifejlesztéséhez vezetett" – írja a közlemény. Évente körülbelül félmillió nő küzd meg a méhnyakrákkal.

A rejtélyes fehérvérsejtgyilkos

Az 1932-es születésű Luc Montagnier és a most 61 éves Francoise Barré-Sinoussi a 1984-ben izolálták sikeresen a HIV-vírust, miután elkezdték kutatni, mi okozza a San Franciscóban, többnyire homoszexuális betegeknél rögzített kórt, ami valószínűleg az immunrendszert támadja meg. Hamar kiderült, hogy egy új, később humán immundeficiencia vírusnak (HIV) elnevezett retrovírus áll a betegség hátterében, a betegség pedig új nevet kapott: szerzett immunhiányos tünetegyüttes (Acquired ImmunoDeficiency Syndrome, vagyis AIDS). Ma a Föld lakosságának legalább egy százaléka AIDS-es.

Montagnier és kollégája rájöttek, hogy a vírus az immunrendszer számára létfontosságú T-limfocita fehérvérsejteket támad meg, ezáltal tesz halálos kórrá olyan betegségeket is, amelyekkel egyébként megküzdene a szervezet. A Nobel-bizottság közleményében szereplő indoklás szerint a francia kutatók felfedezésének köszönhetően gyorsan klónozhatóvá vált a HIV-vírus genomja, ami egyrészt új lendületet adott a további kutatásoknak, másrészt gyors és megbízható diagnosztikai módszerhez vezetett: többek között ennek köszönhetően mutatható ki könnyen a HIV-vírus a vérből.

Bár a HIV régóta fertőzi az embereket (legutóbbi eredmények szerint legalább száz éve), Montagnier-ék felfedezése volt az első lépés az AIDS gyógyítása felé.

Megkezdődött a Nobel-hét

Tavaly az amerikai Mario Capecchi és Oliver Smithies, illetve a brit Martin Evans kapta az orvosi Nobel-díjat az őssejtkutatás terén elért eredményeikért, A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjnak Magyar díjazottjai is voltak. Az első Bárány Róbert, aki Svédországban élt és 1914-ben kapta a díjat az egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert részesült a kitüntetésben az egyetlen olyan magyarként, aki Magyarországon folytatott kutatásaival érdemelte ki a Nobel-díjat. Ő a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért (különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis kutatásáért) kapta az elismerést. Az Amerikában letelepedett Békésy György a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott Nobelt.

Hagyományosan az orvosi-fiziológiai Nobel-díj bejelentésével kezdődik meg a Nobel-hét: kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj, pénteken pedig a Nobel-békedíj idei kitüntetettjeit nevezik meg. A svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát jövő hétfőn hirdetik ki. A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás (körülbelül 250 millió forint) csekk jár.

Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. Az alapító nem hagyott határozott instrukciókat a mindenkori Nobel-bizottságra. Utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön "a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek".