Szabolcs
20 °C
35 °C

Újabb rendkívüli ősmajomlelet Rudabányán

2008.07.25. 15:00
Az Anapithecus hernyaki emberszabású majom kétoldali felső állcsontja került elő Rudabányán, ahol magyar-kanadai kutatók végeznek ásatásokat. Az emberré válás korai szakaszának világviszonylatban is az egyik leggazdagabb és legjelentősebb lelőhelyén előkerült új maradványhoz hasonlót az 1971 óta tartó ásatások során még sohasem találtak.

Jelentős lelet került elő a földből Rudabányán, ahol húsz évvel ezelőtt találták meg az Anapithecus hernyaki emberszabású majom töredékes koponyáját. Az eddig ismeretlen csontrészek - kétoldali felső állcsont, mindkét oldalon 6-6 foggal - segíthetnek a tízmillió évvel ezelőtt itt élt állat kinézetét rekonstruálni. Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója elmondta, hogy Rudabányán, az emberré válás 10 millió évvel ezelőtti időszakában közel száz ősállat között két ősmajom faj is élt: a Rudapithecus hungaricus, amelyből később 6-8 millió évvel ezelőtt kialakulhatott az emberhez, valamint a csimpánzhoz és a gorillához vezető leszármazási vonal, valamint a rejtélyes Anapithecus hernyáki.

"Ez egy misztikus állat, nem ismerjük az eredetét, nem tudjuk, hogy honnan jött. Lehet, hogy Afrikából, de az is előfordulhat, hogy Ázsiából vándoroltak Európába, majd valószínűleg kihaltak. Rudabányán ebben az időszakban trópusi-szubtrópusi környezet, a nevezetes bükkábrányi fákkal azonos növényekből álló mocsárciprus erdő volt. Később, 6-7 millió évvel ezelőtt a Földön egy globális környezetátalakulás történt, a trópusi erdők visszaszorultak az Egyenlítő környékére, létrejött a szavanna és a sivatag. A Kárpát-medencéből, mint Európa minden területéről eltűntek az itt élő állatok, és helyükre újabbak vándoroltak, immár emberszabású ősmajmok nélkül. Az emberré válás ezt követően Afrikában folytatódott" - magyarázta a tudós.

Egyedülálló lelőhely

Európában máshonnan is előkerültek már az Anapithecus maradványai, de csupán egy-egy. "Nekünk 70-80 leletünk van, de ehhez fogható még nem volt. Ez úgy teljesebb lelet azáltal, hogy a felső fogsor az állkapocsrésszel együtt került elő. Egy hímállatból származik, ilyenünk sem volt, ugyanis rendszerint különálló fogak kerülnek elő, s így nehéz megkülönböztetni az állat nemét. A hímeknek nagyobb volt a szemfoga, mint a nőstényeké, és általában erősebb testalkatúak voltak, ahogy ez a mai gorillák esetében megfigyelhető" - emelte ki Kordos László.

A tudós kitért arra, hogy az Anapithecus hernyaki fákon élt, és lehetséges, hogy éjszakai életmódot folytatott, erre utalnak legalábbis nagyméretű szemüregei. Táplálékául puha növényi anyagok, gyümölcsök szolgáltak, amit fogazatából lehet megállapítani. "Nagyon fontos, hogy igen pontosan ismerjük a két ősmajom környezetét, azt, hogy milyen más állatok éltek körülöttük: ez a háromujjú ősló, a masztodon (az őselefánt), a kapafogú őselefánt, négyféle orrszarvú, szarvasfélék, óriásteknős - csupa olyan állat, amely már rég kihalt" - emelte ki Kordos László.

Rudabánya az adott időszakból a világ a leggazdagabb lelőhelye. "Nagyon érdekes, hogy miért maradtak meg ezek a leletek. Ez mindössze egy tizennyolcszor húszméteres terület, ahol 1971 óta végzünk ásatásokat, és körülbelül a felét sikerült feltárni. Egykor ez egy mély völgy volt, egy szurdokszerű mocsár, ahová a trópusi esők alkalmával a víz lemosta az elhullott állatok tetemeit, és ezek egy helyen megőrződtek. Ezért ilyen gazdag a lelőhely, eddig 250 lelet került elő, köztük abszolút világszenzációsak is akadtak" - emelte ki Kordos László.