Újra feladathoz jutottak a kiszolgált, sarokba tolt tintasugaras nyomtatók egy amerikai egyetem laboratóriumában: feljegyzések és leiratok helyett ezentúl emberbőrt gyártanak. Az intézet kutatói szerint printerrel jobb minőségű bőrt lehet előállítani, mint az eddigi módszerekkel, a kidobásra ítélt nyomtatók újrahasznosításának hallatán pedig a környezetvédői szívek is megdobbannak.
Hewlett Packard és Canon márkájú, tízéves tintasugaras printerekkel gyártja a műemberbőrt Vladimir Mironov, a South Carolina-i Orvostudományi Egyetem Megosztott Emberiszövet-készítő Laboratóriumának igazgatója és lelkes kis csapata. A kezdeti szakaszban lévő projekt során a nyomtatók patronjait tinta helyett különböző fehérjékkel töltik fel; az alapanyagot a szerkezet nem papírra, hanem egy speciális, zselés anyagra fecskendezi, amiről a kinyomtatott műbőr leválasztható.
A kutatók szerint az eljáráshoz kifejezetten a régi modellek válnak be, mert a tízéves nyomtatókba való patronokon lévő nyílás átmérője nagyobb, mint a később gyártottakon, így a fröcskölés során kevésbé roncsolják a kényes fehérjéket.
Jobb, mint az eredeti?
A mai gyakorlatban a hiányzó bőrfelület pótlására vagy az emberi test ép részeiről származó bőrszövetet, vagy laboratóriumi körülmények között előállított mesterséges bőrt használnak. Csakhogy az átültetett bőr idővel összezsugorodhat, ami kellemetlen, viszkető érzéssel jár, a mesterségesen kitenyésztett bőrrel pedig megeshet, hogy a szervezet kiveti magából. A printeres eljárással viszont a kutatók szerint a korábbinál jobb minőségű és nagyobb területet befedni képes bőrt lehet előállítani.
Printeljen szervet, testrészt
Az eljárást egyébként egy a projektben dolgozó tanársegéd fedezte fel, aki egy hagyományos módszerekkel végzett bőrgyártási gyakorlat során megsajnálta frusztrált tanítványait, és a megoldás keresése közben egy tintasugaras nyomtatóba botlott. A kutatócsoport tagjai azt állítják, hogy a kényszerűségből felfedezett módszer nemcsak bőrgyártásra alkalmas: szerintük eljön majd az idő, amikor emberi szerveket, sőt testrészeket is lehet majd printelni.
Jobb, mint az eredeti?
A mai gyakorlatban a hiányzó bőrfelület pótlására vagy az emberi test ép részeiről származó bőrszövetet, vagy laboratóriumi körülmények között előállított mesterséges bőrt használnak. Csakhogy az átültetett bőr idővel összezsugorodhat, ami kellemetlen, viszkető érzéssel jár, a mesterségesen kitenyésztett bőrrel pedig megeshet, hogy a szervezet kiveti magából. A printeres eljárással viszont a kutatók szerint a korábbinál jobb minőségű és nagyobb területet befedni képes bőrt lehet előállítani.
Printeljen szervet, testrészt
Az eljárást egyébként egy a projektben dolgozó tanársegéd fedezte fel, aki egy hagyományos módszerekkel végzett bőrgyártási gyakorlat során megsajnálta frusztrált tanítványait, és a megoldás keresése közben egy tintasugaras nyomtatóba botlott. A kutatócsoport tagjai azt állítják, hogy a kényszerűségből felfedezett módszer nemcsak bőrgyártásra alkalmas: szerintük eljön majd az idő, amikor emberi szerveket, sőt testrészeket is lehet majd printelni.