4'
Haiti
0
Skócia
0
További Tudomány cikkek
-
Ötezer év után keltek életre a mikrobák Ötzi, a jégember múmiájában, és nagy veszélyt jelentenek rá - Ennyit kell napozni a D-vitamin termelődéséhez
- A világ egyik legkülönlegesebb temetőjét fedezték fel az óceán fenekén
- Páratlan felvétel készült a Föld Nap körüli mozgásáról
- Ne féljen, teljesen természetes, ha Pityukája önkielégít
Kapcsolódók (1)
Újabb viszály a Petrezselyem-sziget miatt
Egy spanyol helikopter landolt a szigeten, de az is lehet, hogy csak átrepült felette - Marokkó a tárgyalások megszakításáról döntött.
Egy spanyol helikopter landolt a szigeten, de az is lehet, hogy csak átrepült felette - Marokkó a tárgyalások megszakításáról döntött.
Ismét napvilágra kerülhet egy elsüllyedt sziget Szicília mellett, ha a térségben folytatódik az erős szeizmikus tevékenység. A vulkáni eredetű Ferdinánd-sziget legutóbb 1831-ben került napvilágra, akkor Anglia, Olaszország és Spanyolország is magának követelte, a szikladarab azonban hat hónappal később újra a víz alá merült.
Amennyiben folytatódik az Etna körüli erős szeizmikus tevékenység, újra a tengerszint fölé emelkedhet az a Szicília melletti vulkanikus sziget, amely az utóbbi 170 év során a tenger mélyén feküdt. "Kitört az Etna, erős szeizmikus aktivitást tapasztaltunk Szicíliától északra és keletre, továbbá gázkitöréseket a Lipari-szigetek környékén" - nyilatkozta Enzo Boschi, az olasz Geofizikai és Vulkanológiai Intézet vezetője a Reutersnek. - "Elképzelhető, hogy a sziget ismét a felszínre emelkedik, de ez hetekbe, hónapokba telhet."
A sziget voltaképpen egy tenger alá süllyedt vulkán csúcsa, mely időnként kikerül a vízből: első feljegyzett megjelenése az első pun háború során történt, időszámításunk előtt mintegy 250 évvel. Azóta még további három alkalommal került szárazra a vulkán.
Diplomáciai bonyodalmak
A Szicíliától harminc kilométernyire délre, Tunézia partjai mellett fekvő sziget legutóbb 1831 júliusában került napvilágra, komoly diplomáciai bonyodalmat okozva megjelenésével. A három mérföld átmérőjű, hatvanöt méter magas sziklát ugyanis Anglia, Spanyolország és a Bourbonok fennhatósága alá tartozó Szicília is magának követelte. A sziget eltűnése vetett véget a vitának, a vulkanikus képződmény ugyanis hat hónappal megjelenése után ismét elmerült.
Időnként előbukkan
 |
| A sziget korabeli ábrázolása |
A britek által Graham-szigetnek, Szicília II. Ferdinánd királya által pedig nemes egyszerűséggel Ferdinandeának keresztelt sziklacsúcs jelenleg alig nyolc méterrel fekszik a tenger színe alatt. A tudósok Graham-hátság néven ismerik, az olaszok azonban ragaszkodnak a Ferdinandea elnevezéshez.
Angolok fedezték fel
A szigetet 1831-ben az angol HMS Rapid csatahajó kapitánya, Charles Henry Swinburne fedezte fel, amint az füstölögve épp kiemelkedett a tengerből. Swinburne Máltán jelentette feletteseinek a sziget feltűnését. Augusztus huszadikán a Máltáról érkező angol küldöttség az Admiralitás első lordja, Sir James Robert George Graham után Graham-szigetnek nevezte el a képződményt, és a gomolygó vulkáni gázokkal dacolva kitűzte egyik csúcsára az angol zászlót. A sziget decemberre visszasüllyedt a hullámok alá.
Az újabb diplomáciai csatározásokat elkerülendő két szicíliai búvár már elhelyezte a vulkán csúcsán az olasz zászlót, így a szigetet felszínre emelkedése után rögtön magának követelheti Olaszország. Noha ezúttal várhatóan nem lesz akkora vita a sziget hovatartozásáról, mint legutóbbi megjelenése során, elképzelhető, hogy új entitás jelentkezik a kérők között. Boschi szerint ugyanis az Európai Unió minden bizonnyal szívesen fogadná kebelébe az új szigetet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
