Egyszer volt cicaposta Belgiumban
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
Ma már mindenből van macskás. Az internet totemállata a macska. Az állatok királya egy macskaféle. A cicás gif a cukiságbajnokság jolly jokere. Vannak macskáknak készített és macskahangból készített lemezek. Egy japán vasútállomáson egy cica az állomásfőnök. De postásnak csak kevesen szerződtették őket.
Nem mintha az állatokat nem használták volna levélküldésre. Alaszkában és Kanadában egykor szánhúzó kutyák vontatták a postás szánját, és kezdetben a Pony Expresst is lovak húzták. És hát ne feledkezzünk meg az ókori Görögország SMS-bajnokairól, a postagalambokról se. De macskára bízni a postát?!
Végül is miért ne? A macskák nem hülyék, saját magukat háziasították, nem riadnak meg az ember közelségétől, és el tudnak menekülni a kutyák elől, ami a kétlábú postásoknak sem mindig megy. Ráadásul jól tájékozódnak. Ugyan, miért ne lehetnének cuki macskák a levélkihordók? – gondolták az 1870-es években egy szép napon, egy belga kisvárosban, Liège-ben, és 37 macskát állítottak csatasorba, hogy segítsenek a küldemények továbbításában.
A terv az volt, hogy a cicák nyakörvére egy vízhatlan zacskót erősítenek; ebbe kerülnek a levelek, így a Liège környékén élők könnyen és gyorsan kommunikálnak egymással. Sajnos a macskákat nem kérdezték meg róla, hogy mit szólnak a dologhoz. Elsőre nem is egy idegen címre kellett odatalálniuk, hanem a saját otthonukhoz, de erre is csak egy állat volt képes: a többieknek több mint egy napig tartott, mire méltóztattak hazafáradni.
A New York Times korabeli cikke nem tartotta teljesen reménytelennek a projektet, de inkább amiatt aggódtak, hogy a macskák ebek harmincadjára jutnak – vagyis hogy a kutyák előszeretettel nyelik le őket keresztbe a küldeményekkel együtt. De nem is ez volt a fő probléma, hanem a macskák öntörvényűsége. Legalábbis amikor megvizsgálták, hogy mi vezetett a villámgyorsan elhalt szolgáltatás bukásához, a konklúzió az volt, hogy nem a felelős belga döntéshozók túl hülyék, hanem a macskák túl fegyelmezetlenek.
Rovataink a Facebookon