A hair ice-nak, jéghajnak nevezett természeti jelenségnek nincs magyar neve, de az angol jéggyapjú (ice wool) vagy fagyszakáll (frost beard) is hibátlanul leírja, hogy miről van szó: szőrszerű formában megdermedt, fagyott vízről. A jégnek ez a fajtája kizárólag korhadó, halott fán jelenik meg, és ott is viszonylag ritkán. Elvileg mi is láthatnánk – a leggyakrabban kontinentális éghajlaton, a 45. és az 55. szélességi fok között észlelhető –, de ha hó borítja, nagyon nehéz észrevenni, és a keletkezéséhez is megfelelő körülmények kellenek.
A jéggyapjút először a kontinensvándorlás elméletét felvázoló Alfred Wegener írta le, miután 1918-ban észrevette azt egy nedves, halott fadarabon. A jéggyapjú jellemzően lombhullató fákon alakul ki, párás időben, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken. A sima, selymes szőrszálak átmérője alig 2 századmilliméter, de akár 20 centi hosszúra is megnőhetnek. A szőrszálak törékenyek, de az emberi szőrhöz hasonló alakjuk van, és ezt napokon át megőrizhetik.
A tudósok nem értették, hogy ez miért történhet. Az apró jégkristályok általában nagyobb kristályokká alakulnak át, méghozzá igen gyorsan - a jéggyapjú viszont napokig megőrzi az alakját. Az sem világos, hogy ugyanazon a korhadt fadarabon miért alakulhat ki újra és újra a jéggyapjú. A kutatók feltételezték, hogy valami befolyásolhatja a fagyás természetes folyamatát. Wegener egy gombafajtára gyanakodott, de a hipotézisét sosem tudta bizonyítani.
2015-ben német és svájci szakértők végül megfejtették a furcsa jégképződés okát: kiderült, hogy egy gombafajta, az Exidiopsis effusa tehet róla. A szakértők minden fadarabon azonosították a gombát, amin jéggyapjú képződött; amint gombaölő szerrel vagy forró vízzel semlegesítették a gombát, a különleges fagyás megszűnt.
Hogy az Exidiopsis effusa hogyan befolyásolja a jég kristályosodását, az nem világos, de hogy beleavatkozik, az egészen biztos. A szakértők szerint a gombákból egy, a jég újrakristályosodását megakadályozó anyag szabadulhat fel, ami a fagyálló fehérjékhez hasonlóan viselkedik.
Rovataink a Facebookon