Van olyan étel, amin bármeddig elélhetnénk?

Andrew Taylor 2016-ban krumplidiétára fogta magát. Mármint úgy, hogy nem evett semmi mást, csak krumplit. Hogy megtörje az étkezés monotonitását, néha szója- és paradicsomszósszal, valamint sóval és fűszerekkel bővítette ki a menüt, valamint B12 vitamint szedett. Év közben négy teljes vérképet is csináltatott, hogy kiderüljön, nem ártalmas-e a diéta, de nem volt az.

A kísérlet fényesen sikerült: Taylor 55 kilót fogyott. Ennek ellenére senkinek sem ajánlanánk, hogy megismételje a kísérletet – csak ha megteszi a szükséges óvintézkedéseket.

Egyféle ételen élni nem egészséges. A szervezetnek húszféle aminosavra van szüksége, amikből kilenc életfontosságú, és ezeket a táplálkozással juttathatjuk a szervezetünkbe. Ezenkívül szükségünk van vitaminokra, ásványi anyagokra, és természetesen vízre, hogy hidratáljuk a sejtjeinket. Nem véletlen, hogy az ételeink több komponensből állnak: a müzlit joghurttal, a makarónit sajttal, a rizst babbal keverhetjük. Így lesz igazán kiegyensúlyozott a táplálkozásunk. Mégis van néhány étel, amin az ember elélhet – legalábbis egy darabig.

A krumpli például ilyen. Nem Taylor az első, aki felfedezte a krumpli sokoldalúságát: az 1800-as években Írország lakosságának harmada a krumpliból szerezte a betevő kalóriát. Egy átlagos amerikai évente 51 kiló krumplit eszik. Felmerül a kérdés: vajon lehet kizárólag krumplin élni?

Elvileg nem megoldhatatlan. A fehér húsú burgonya elvileg tartalmazza az összes szükséges aminosavat, amire a szervezetnek szüksége van a fehérjetermeléshez, a sejtek regenerálódásához és a betegségek leküzdéséhez. Ráadásul elég ötöt megenni belőle, hogy biztosítsa az egynapi kalóriaszükségletet. De ha kizárólag fehér krumplin élnénk, hamar fellépne a vitamin- és ásványianyag-hiány – és itt jön a képbe az édes burgonya. Rendszertani szempontból ezek a narancsszínű gumók külön növénynek számítanak, viszont rengeteg bennük az A vitamin (a sárgarépa egyik szerves összetevője) és az E vitamin.

Fotó: Alex Wong / Getty Images Hungary

Ha ezt a két krumplifélét váltogatjuk, megelőzhetjük a skorbutot, de a kalciumhiányra ez még mindig nem nyújt megoldást. Ahhoz, hogy krumpliból fedezzük a kalciumszükségletünket, napi 34 édes burgonyát vagy 84 fehéret kéne megennünk. A fehérjeszükséglet fedezéséhez 25 fehér krumpli kell. A szójababban sok a fehérje és a kalcium, de nincs benne béta-karotin és E vitamin.

A féktelen krumplizabálásnak megvannak a hátrányai is. A fehér húsú krumpliban található szénhidráttól először felszökik, majd visszaesik a vércukorszint, ami túlterheli a szervezet inzulinrendszerét. Több tanulmány igazolta (például ez, ez, ez és ez), hogy az efféle ingadozás növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Aligha találnánk olyan dietetikust, aki krumplidiétára bátorítana bennünket. És igaza is lenne, mert minél változatosabban étkezünk, annál egészségesebbek leszünk – és ennek a fordítottja is igaz.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!