![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Ezek a madarak szinte soha nem szállnak le a földre
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
Piros ruhás nők, sportolók, alkohol: ezt imádják bennünk legjobban a szúnyogok
- Milyen gyakran kell mosni az ágyneműt? Itt a tudomány válasza
- Soha ne fogadjon el táplálkozási tanácsokat egy százévestől
- Miért szeretjük jobban azokat, akik szívességet kérnek tőlünk?
- Az ember, akinek egy nap alatt kinőtt egy vulkán a kukoricaföldjén
Azt mindenki tudja, hogy vannak madarak, amik nem tudnak repülni. Azt már kevesebben, hogy vannak madarak, amik annyit repülnek, hogy szinte soha nem is szállnak le a földre. Na de enniük, aludniuk és szaporodniuk csak kell? – kérdezhetik. Valóban kell, de a szóban forgó fajok többsége kizárólag azért száll le a földre, hogy életet adjon az utódoknak – a többit megoldják röptében. Ezekből a madárfajokból nincs sok, de olyan ember sincs, aki értené, hogy csinálják.
Sarlósfecskék
Ide valójában két faj is besorolható: a közönséges sarlósfecske (Apus apus) és a havasi sarlósfecske (Apus melba). Mindkettőjükre jellemző, hogy életük nagy részét a levegőben töltik: ott esznek, ott isznak és ott alszanak. Kizárólag a párzás és a fészkelés kedvéért szállnak le a földre.
A sarlósfecskék Európában őshonosak, de telente Afrikában utaznak. Amikor egy kutatócsoport 2011-ben nyomkövetővel látott el hat sarlósfecskét, hogy megnézzék, mekkora utat tesznek meg, döbbenten látták, hogy a több ezer kilométeres útjukon nem érintették a talajt. De ez semmi:
a megfigyelt fecskék 200 napon keresztül egyáltalán nem szálltak le. A havasi sarlósfecskék ennél is tovább, akár 10 hónapig is a levegőben maradhatnak.
Megtehetik – hiszen rovarokkal táplálkoznak, amiket a levegőben, repülés közben kapnak el. A repülés közben magukba szívott vízpárát is kiszopogatják magukból, így nem szorulnak rá a felszíni vizekre sem. Azt viszont senki nem érti, hogyan alszanak, ha egyfolytában repülnek.
![Apus melba](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2084/20843/208432/20843202_74f1eff154f17fe6f27f249fe8779c26_wm.jpg)
A fecskék párzáskor ugyan leszállnak a földre, és 2 hónapon át csak az utódaikkal törődnek, de az átlagosan 20 éves élettartamuk javát a levegőben töltik. Ezalatt akkora utat repülnek be, hogy hétszer megtehetnék oda-vissza a Holdig vezető, 384 000 kilométeres utat.
Vándoralbatrosz
Az albatroszt ekkora szárnyakkal az Úristen is repülésre teremtette: a szárnyfesztávolságuk akár 2-3 méteres is lehet. Átlagosan 50 évig élnek, de az egyik meggyűrűzött példány, akit Wisdomnak (Bölcsesség) neveztek el, több mint 64 évig élt. Wisdomot 1956-ban gyűrűzték meg; 2016-ban adott életet a negyvenedik utódjának.
Az albatroszok tintahalakkal és más halfélékkel táplálkoznak, és – a fecskékhez hasonlóan – az életük nagy részét a levegőben töltik. A repülési sebességük 80 kilométer is lehet óránként, és éveken át a levegőben maradhatnak. Az albatroszok többsége
az életük első hat évét szinte leszállás nélkül a levegőben töltik.
![Vándoralbatrosz](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2084/20843/208432/20843232_9e8e1d8f1bb833b40489484903f66df7_wm.jpg)
Az albatroszfélék családjának 22 tagja van, ezek közül 20 komolyan veszélyeztetett – elsősorban az emberi tevékenység, azon belül is a halászat miatt. Nemcsak a halakat zabáljuk ki előlük a tengerekből, hanem a hálóba gabalyodott madarak is gyakran a halászat áldozatául esnek.
Fregattmadár
Hasonlóan az albatroszokhoz, a fregattmadárfélék (Fregata magnificens) szárnyfesztávolsága is hatalmas, általában több mint 180 centiméter. Elsősorban az Indiai-óceán környékén, az afrikai Mozambik partjainál élnek. Más vízimadarakkal ellentétben a fregattmadarak tollaiknak nincs vízlepergető hatása – vagyis nem landolhatnak a vízen, mert az átázott tollaik lehúznák őket. Egy olyan madártól, ami a tengerből szerzi be a táplálékát, ez igencsak szokatlan.
De ha nem landolhatnak vízen, akkor mit esznek? Nos, a fregattmadarak más madarakat vesznek üldözőbe, és addig fárasztják őket, amíg ki nem hányják, amit korábban ettek, a fregattok pedig röptében fölcsipegetik a maradékokat. Erre persze nem lehet teljes értékű étrendet építeni, így a nagyobb rajokban úszó, a felszínre vetődő halakat is rendszeresen elkapják.
![Fregata magnificens](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2084/20843/208432/20843290_2f6a349530e8d8fe585d9cc96a6b421d_wm.jpg)
A nyomkövetővel ellátott példányok akár tizenkétezer láb (3,6 kilométer) magasságba is felrepülhetnek. Kész csoda, hogy a trópusi klímához szokott állatok nem fagynak meg ilyen magasságban. De nemcsak a magasságot bírják, hanem a távolságot is. Egy megjelölt példányról feljegyezték, hogy
megszakítás nélkül repült végig több mint 54 ezer kilométert – pedig az Egyenlítő hossza is csak 40 ezer kilométer.
A fregattmadaraknak ez nem fárasztó, mivel siklórepülésben haladnak, és nem csapkodnak közben a szárnyukkal. Az egyik megfigyelt fregattmadár 64 kilométert vitorlázott a levegőben, egyetlen szárnycsapás nélkül. Igaz, nem világos, hogyan maradhatnak életben ilyen szintű alvásmegvonás mellett, ugyanis egy kutatás szerint a fregattmadarak mindkét agyféltekéje aktív marad repülés közben.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Rovataink a Facebookon