A Pepsit egyszer beperelték egy vadászbombázó miatt

Régóta lehet már tudni, hogy az emberek a létező legidiótább dolgok miatt is hajlandóak bíróságra menni, elég csak a tavaly lezárult majomszelfi-perre gondolni. A majom és a fotós évekig húzódó ügye elég szürreális volt, de 1999-ben egy ennél is sokkal hajmeresztőbb esetet kellett megoldania a New York-i bíróságnak, ahol a Pepsi volt a főszereplő, és egy vadászbombázó állt a dolgok középpontjában.

Az egész ügy alapja a Pepsi 1996-ban kezdődött hűségprogramja volt, amiben a Pepsi-termékek vásárlásáért úgynevezett Pepsi-pontokat lehetett gyűjtögetni, amikből aztán lehetett venni mindenféle dolgokat a pólóktól egészen a bringákig. A Pepsi természetesen derekasan promózta is a programot, de a marketingeseiknek valószínűleg fogalmuk sem volt arról, hogy mit szabadítottak el, mikor csináltak egy reklámot, aminek a végén "felajánlottak" egy vadászbombázót.

A reklám értelmében egy AV–8B Harrier II helyből felszálló vadászbombázó repülőgépet lehetett megszerezni a Pepsi legújabb katalógusából potom 7 millió pontért, vagyis egészen pontosan 700 ezer dollárért. Ez utóbbit azért lehet ennyire pontosan tudni, mert pontokat közvetlenül a Pepsitől is lehetett venni, sőt, a szabályzat értelmében a pontokkal való hülyéskedés helyett simán csekkel is lehetett fizetni az egyes termékekért.

Ez egy John Leonard nevű fickónak is szemet szúrt, akinek ugyan csak 15 pontja volt, de egy 700 ezres csekkel gyorsan elintézte, hogy meglegyen a 7 millió, aztán várta az akkoriban 33,8 millió dollárba kerülő vadászbombázót. Ez természetesen nem érkezett meg, úgyhogy szépen fogta magát

Innentől aztán teljesen szürreális fordulatot vett az egész történet. Leonard többek közt arról beszélt, hogy az ügyben egy szövetségi bíró helyett egy, a "Pepsi generáció" tagjaiból áll esküdtszéknek kellene döntenie, mert az ajánlat nekik szól, a bíróság meg kalandregénybe illő leírást adott a reklámról.

Az ügyet végül ejtették, többek közt arra hivatkozva, hogy a vadászbombázót tartalmazó reklám a vonatkozó jogszabályok értelmében nem minősült ajánlattételnek, de még ha az is lett volna, épelméjű ember biztos nem hiheti azt, hogy a Pepsi tényleg 700 ezer dollárért osztogatott volna egy több tízmillió dollár értékű vadászrepülőt. Az állítólagos szerződés ráadásul a vonatkozó jogszabályok alapján nem is jött létre, hiszen ezek értelmében mindkét fél részéről írásos beleegyezésre lett volna szükség.

A döntés indoklásánál jött aztán az igazán szórakoztató rész, a bíróság egyebek mellett

• rámutatott arra, hogy az emberek csak egy kamasz túlzó fantáziájában járnak Harrier vadászrepülővel iskolába;
• az is elhangzott, hogy a reklámban szereplő fiúra még a szülei kocsikulcsát sem feltétlenül lehetne rábízni, nemhogy az amerikai légierő egyik értékes repülőjét;
• meg az, hogy amikor a fiú a repülőből való kiszállás közben azt mondta, hogy "tutira jobb, mint a busz", azzal azt bizonyította, hogy egyáltalán nem is érdekli, hogy mennyire nehéz és veszélyes lakott területen röpködni egy vadászrepülővel;
• azt is kiemelte a bíróság, hogy semmilyen iskola nem lenne hajlandó leszállópályát biztosítani egy diák vadászrepülőjének, és az ezzel járó kellemetlenségeket sem viselnék el;
• végül pedig kifejtette, hogy mivel az AV–8B Harrier II köztudottan képes földi és légi célpontok megsemmisítésére, felderítésre és elfogásra is, akkor sem komolyan vehető annak iskolába járásra történő használata, ha egyébként be lehet szerezni úgy is, hogy nem alkalmas katonai szolgálatra.

Leonard fellebbezett az ítélet ellen, de nem meglepő módon itt sem járt sikerrel, úgyhogy nem lett egy AV–8B Harrier II helyből felszálló vadászbombázó repülőgép boldog tulajdonosa. Az ügy persze így is elég nagy port kavart, még a Fehér Házból is érkezett rá reakció, amiben arról volt szó, hogy a Harriert egyébként is csak úgy bocsáthatnák áruba civileknek, ha megfosztanák a helyből felszállási képességétől, így pedig viszonylag nehéz lenne vele iskolába járni, hacsak nincs ott egy leszállópálya is. 

A Pepsi a pert követően tovább sugározta a reklámot, de felemelte a vadászgép árát 700 millió Pepsi-pontra, hogy a jövőben tutira senki ne próbálkozzon hasonló trükkökkel. Az egész egyébként azóta "Pepsi-pont-ügy" néven híresült el, és az Egyesült Államokban a mai napig használják a jogászképzésben az ajánlattétel példájaként.

A Pepsinek nem ez volt az egyetlen szokatlan találkozása harcászati eszközökkel: egyszer kaptak egy komplett hadiflottát a Szovjetuniótól, mert az már nem tudott mással fizetni a kóláért. 

Forrás: Wikipédia