![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
- Tudomány
- Ma Is Tanultam Valamit
- gízai nagy piramis
- hufu
- kheopsz
- däniken
- rézszerszámok
- hogyan építették a piramisokat
Biztos, hogy emberi kéz építette a piramisokat?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
Piros ruhás nők, sportolók, alkohol: ezt imádják bennünk legjobban a szúnyogok
- Milyen gyakran kell mosni az ágyneműt? Itt a tudomány válasza
- Soha ne fogadjon el táplálkozási tanácsokat egy százévestől
- Miért szeretjük jobban azokat, akik szívességet kérnek tőlünk?
- Az ember, akinek egy nap alatt kinőtt egy vulkán a kukoricaföldjén
Máig értetlenül állunk az előtt, hogyan voltak képesek felépíteni az ókori világ hét csodája közül egyedüliként fennmaradt gízai nagy piramist 4500 évvel ezelőtt. Az első felhőkarcolók kinövéséig ez a monumentális kőgúla volt a legmagasabb ember alkotta építmény a világon (147 méteres magasságával), és ma is rengeteg fejtörést okoz, miként tudtak 2,3 millió darab, 2–10 tonnás kőtömböt odaszállítani, kifaragni és megfelelő helyre illeszteni.
![A gízai piramiskomplexum](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4454/44547/445473/44547360_5289aaf1d18d8ad72236bef54bd4eac2_wm.jpg)
Erich von Däniken őscivilizációkat kutató svájci sztáríró-látnok soha nem értette ezeket a végeláthatatlan töprengéseket. Szerinte fölösleges tanácstalanul vakarni a fejeket, hiszen a meseszép gízai nagy piramis létezése magasan fejlett földönkívüli civilizációk munkáját dicséri, akik a történelem előtti időkben látogatást tettek a Földön, hogy megtermékenyítsék ősanyáinkat és segédkezzenek az emberi civilizációk felemelkedésében. Szorgoskodásuk közepette – világos útmutatásul – felhúzták a nagy piramist is. Ő úgy tudja persze, hogy az egyiptomi vezetés, a Vatikán és a fél világ tisztában van mindezzel, de sanda szándékoktól vezérelve mélyen hallgatnak a tényekről.
Érdekes, érdekes, de van jobb is
Cseh kutatókat nem győzték meg százszázalékosan Däniken argumentumai, ezért nemrégiben újravizsgáltak egy piramisépítő munkások településén talált leletegyüttest. A fémeszközöket és azok töredékeit még az 1970-es években ásták ki osztrák régészek, az anyag nagy része pedig a kairói Egyiptomi Múzeumba került. Csakhogy az egyiptomiak nem engedélyeztek további vizsgálatokat, még mintavételt sem, ezért a korpusz Bécsben őrzött kisebb részét vették alaposabban szemügyre. A tizenöt fémtárgy egy vésőből, két nagybaltából, két bilincsből, egy veretből, egy horogból és tűkből áll, és a lelőhelyen megtalálták a két legnagyobb piramisépítő fáraónak, a nagy piramis építtetőjének, Hufu fáraónak (görögösen Kheopsz), és Khafrénak pecsétlenyomatait is.
Az egyik legnagyobb dilemmára keresték a választ:
hogyan tudtak rézeszközökkel soktonnás kőtömböket tökéletesre kifaragni. A réz ugyanis egy kifejezetten puha fém, ha körömmel nem is, de egy kisebb ráhatással, mondjuk egy laza kalapácsütéssel azonnal deformálódik. Márpedig 4500 évvel ezelőtt, jobb híján, rézvésőket használtak a mészkőtömbök formálásához, amelyeket fakalapácsokkal ütögettek.
Azt már tudjuk, hogy a kőtömböket vízzel locsolt, s ettől megduzzadt faékekkel hasították széjjel, de hogyan lehet rézeszközökkel bármit is formálni rajuk? Eddig azt gondolták, hogy pár ütés után újraélezték őket, és a kőfaragók mellett mindig ott voltak a szerszámjavító munkások is.
Megoldották a talányt
Nemrég azonban részletes kémiai elemzés alá vetették a Bécsben őrzött piramisépítő szerszámokat. Neutronaktivációs elemzéssel megnézték kémiai összetételüket, metallográfiával mikroszerkezetüket és mikrokeménységüket (Vickers mikrokeménység), és ólomizotóp-vizsgálattal a réz eredetét. Meglepő eredményre jutottak.
A vésők és balták nem tiszta rézből, hanem arzénrézből készültek, amelynek keménysége a pár száz évvel később elterjedt bronzhoz (ami a réz és ón, esetleg mangán ötvözete) hasonló, ezért tökéletesen alkalmas volt mészkőtömbök megmunkálásához.
Azt is megtudták, hogy a rézérc az egyiptomi keleti sivatagból és a Sínai-félszigetről származott. Jelentős felfedezés ez, hiszen választ kaptunk egy piramisépítést körül lengő újabb rejtélyre. De azonnal felmerült egy másik megválaszolatlan kérdés is: szándékosan adtak-e arzént a rézhez, vagy rezet és arzént egyaránt tartalmazó ércet használtak eleve?
Nem tudták, de mérgezték magukat
Utóbbi ugyanis meglehetősen ritka, mindenesetre a későbbi bronzkorban sokszor már szándékosan adagoltak arzént az olvadt bronzhoz, azért, hogy megkeményítsék az ötvözetet, de emiatt mérgezték is magukat a munkások öntudatlanul. Valószínűleg nemcsak az arzénbronz, hanem az arzénréz szerszámokkal dolgozó piramisépítők is (arzénmérgezés miatt) hamar fáradékonyak, gyengék lettek, hullani kezdett a hajuk és gyorsan kidőltek a sorból. (Mondjuk, a fáraókat és a papokat is kopaszként képzeljük el a filmekben, és hordszéken hozzák-viszik őket – netalán a piramiskőfaragás volt a hobbijuk?)
Däniken frappáns magyarázata egy sokkal fejlettebb földönkívüli civilizáció titkos tudásáról tényleg minden homályos részletet tisztáz, csak éppen nincsen szükség rá. Ahogy a tudósok gondos számításokkal igazolták azt a másik nagy piramisrejtélyt is már, hogy miként mozgatták a gigantikus kőtömböket: nedves homokon csúsztatták a helyükre fatalpú szánokon. Tényleg működik – ufók nélkül is. Még azt is kiszámolták, hogy fel tudnánk-e építeni a gízai nagy piramist a 21. században, és hogy a projekt mennyibe fájna. Nem is annyira sokba, mint képzelnénk.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Rovataink a Facebookon