Miért van a férfiaknak mellbimbója?

Evolúciós maradványokkal van tele a testünk, de az átalakulásuk mégsem evidens, nem zavarnak senkit és semmit, ezért a törzsfejlődés talán nem pazarol majd energiát eltüntetésükre. Élhetnénk lép nélkül is, de az igazi kérdés, hogy mi szükség van a fülön lévő Darwin-dudorra, vagy a lábujjakra? Régen a futásnál jó szolgálatot tettek, kapaszkodáshoz is kellettek, de ma már nincs igazi funkciójuk, hacsak nem lakkozzuk ki őket szépen, és akkor esztétikai gyönyört kelthetnek. Egy régebbi jóslat szerint a jövő embere kis lábujj nélküli, kopasz, széles fejű egyed lesz, aki jóval magasabb nálunk. Mai szemmel nem túl szép, de a kis lábujj tényleg felesleges.

Na és mi indokolja a vakbél meglétét? Az idők hajnalán még segített lebontani a cellulózt a növényi táplálékokból, de mára elvesztette jelentőségét: étrendünk a húsok beépítésével változatosabbá vált, és már nincs szükség hosszú és bonyolult bélrendszerre. Bár egy 2017-es kutatás szerint az immunrendszer védelmében nagy szerepet játszik, mert jó bélbaktériumokat tárol. Másrészt ha nincs vakbél, a 150 éves Houdini talán még ma is elkápráztatna minket bűvésztrükkjeivel, hiszen szegényt a vakbélgyulladás vitte el 52 éves korában.

A palmaris longus, a hosszú tenyérizom, amivel az emberek 10 százaléka nem is rendelkezik. Hogy nekünk van-e, megállapíthatjuk, ha tenyerünket kicsit magunk felé hajlítjuk, és észlelünk egy hosszú, egyenes izmot a csuklónk közepén. Ez egészen a könyökig elfut, de minek? Régen ugyan segített fára mászni, kapaszkodni lógás közben, de amikor 3,2 millió évvel ezelőtt két lábon kezdtünk közlekedni, feleslegessé vált, és ma is az. Nem növeli az izomerőt, sem a szorítási hatékonyságot.

Meleg vacok a szőrben

Büszkén hivatkozhatunk arra, hogy nekünk még mindig megvan a bölcsességfogunk, mintha ettől máris nagytudásúvá válnánk, pedig semmi köze az okossághoz. Nevét onnan kapta ez a négy hátsó fog, hogy később alakul ki, mint a többi rágószerv, csak kamasz- vagy fiatal felnőttkorban, amikor már bölcsnek (vagy legalábbis bölcsebbeknek) számítunk, mint korábban. Réges-régen segítette a kemény ételek megrágását, ma azonban, a finomított élelmiszerek korában, már nincs szükség rá, el is csökevényesedett, és rengeteg galibát okozhat, mert kis helyre kell bepréselődnie.

A szőrmozgató izom okozza a libabőrt, és amikor még jóval szőrösebbek (vagyis szexibbek?) voltunk, segített a szigetelésben. Ma már csak a nagy szőrű (szexi?) állatoknál van funkciója: amikor a szőrszálak katonásan felállnak, a meleg levegő a szálak közé szorul, és így megvédi az állatot a hidegtől. 

Fogantatás után öt-nyolc héttel alakul ki az a kis farokszerű dolog, ami őseinket még a mozgásban és az egyensúlyozásban segítette, de 20 millió évvel ezelőtt kezdett visszafejlődni, és születésünkkor már nincs velünk. Egy kis farokcsökevény ugyan maradt, ami a fennmaradó csigolyák összeolvadásának köszönhető, de igazi farkacskával már csak kevés gyerekecske születik – őket  műtéttel  sikeresen megszabadítják tőle. 

A fülizmok, avagy aurikuláris izmok a hangok lokalizálásában játszottak fontos szerepet, nézzünk csak meg egy macskát vagy egy kutyát, hogy mozgatják a fülüket, ha felfigyelnek valamilyen hangra. Na mi ezt már nem tudjuk megcsinálni a fülünkkel, de Darwin meg is mondta, hogy forduljunk karcsú és hajlékony nyakunkkal a hang irányába, és ez kompenzálja a fülizmok elvesztését. Persze első randevún vagy társaságban még mindig mulatságos és lenyűgöző lehet egy kis manós fülmozgatás.

Nemek harca

A Jacobson-szerv feromonérzékelő testrész lenne az orrüreg felső részén, de már csak elvétve fordul elő néhány embernél, és szerepét sem tudja betölteni. Na de minek is működne? Annyi műillattal nyomjuk el természetes feromonjainkat, kémiai információhordozóinkat – amelyek korábban segítettek a terület megjelölésében, társak felismerésében és a szexuális érdeklődés felkeltésében –, hogy már úgysem érzékelné őket semmilyen szerv. Nem csoda, hogy ilyen nehézkes a párválasztás.

A magzati fejlődés korai szakaszában még mindenki ugyanúgy fejlődik, de ahogy elkezdődik a tesztoszteron hormon termelődése, kialakulnak a férfi nemi szervek, csakhogy addigra már a mellbimbók is elkészülnek. De minek? Nőknél szoptatásilag is elengedhetetlen, de miért van egy szőrudvarral körbevett kis dudor a férfimellkason? Mert akár ők is szoptathatnának! Ha magas a prolaktinhormon-szintjük, ami megindítja a tejelválasztást, akkor simán. Nem akarunk tippeket adni, de a digoxin szívgyógyszer elősegítheti ezt a folyamatot. 

És ha a férfiak végre szoptatni kezdenének, akkor a babák fogási reflexe is értelmet nyerne, ami anno épp azért alakult ki szőrös majombaba őseinknél, hogy születés után rögtön bele tudjanak kapaszkodni anyukájuk szőrzetébe. Most csimpaszkodhatnának a szoptató apa szőrébe, és akkor nem is kell kinőniük 3 hónapos kor körül ezt a fogóreflexet. Végre megőrizhetnénk valami csökevényesedő, ősi dolgot!