Amikor a Csillagok háborúja először a mozikba került, a közönség tudta, hogy amit lát, az mese; mégis, a lézerrel lövöldöző űrhajókat realisztikusnak tartották. (Ahhoz képest, hogy Harrison Ford egy beszélő majomkutyaemberrel járta a világűrt, a lézer olyan komoly volt, mint egy végbélrák.) Nem tudni, a vasfüggöny mögé mikor jutott el a Star Wars, de az biztos, hogy a szovjeteknek hamarabb lett saját lézerfegyverük, mint az amerikaiaknak visszatérő jedijük.

Csak a szovjetek nem űrhajót építettek, hanem lézertankot. A működő példányokat rendszerbe állították, és korabeli beszámolók szerint bizonyos paramétereik a mai napig jónak mondhatók. Hogy lehet, hogy a kommunista lézertankhadosztály bátor proletárjai egy hét múlva még nem a La Manche csatornában mosták az imperialisták vérétől iszamós lánctalpakat?

Ugye ön is tudja, hogyan érzi az ember az ízeket a nyelve különböző részein? A nyelve hegyével az édeset, hátul a keserűt, a szélein pedig elöl a sósat, mögötte a savanyút. És honnan tudja? Hát... ez egy olyan dolog, amit mindenki megtanul valahonnan még gyerekkorában.

Csakhogy egyáltalán nem igaz.

A bumeráng az emberiség egyik legősibb olyan eszköze, ami nehezebb a levegőnél, mégis repül. Bár a közhiedelem az ausztrál bennszülöttel kapcsolja össze (ők vadászatra és fegyvernek használták már legalább 10 ezer évvel ezelőtt), máshol is ismert volt. Az i.e. 14. században élt Tutankhamennek például hatalmas gyűjteménye volt belőlük. A világ legrégebbi bumerángját Lengyelországban, a Kárpátokban fedezték fel, a számítások szerint több mint 20 ezer éves.

Az antropológusok elméletei szerint az első bumerángok nehéz hajítófegyverek voltak, amiket vadászok használtak. Valószínűleg lapos botokból vagy állati agyarakból készültek, és nem volt cél, hogy visszatérjenek eldobójukhoz. Egészen addig, amíg véletlenül valaki nem olyan formájúra csinálta, ami visszajött.

1990-91-ben, a hidegháború végén, a Szovjetunió széthullásával a világ biztonságpolitikájának legsúlyosabb kérdése lett, hogy vajon hová kerülnek a nagy zűrzavarban az egykori szovjet hadsereg brutális csapásmérő potenciált jelentő technikai eszközei. Bár a kérdés elsősorban a nukleáris arzenál miatt volt nagyon érzékeny, a haditengerészetnél is volt bőven haderő, aminek a sorsa kérdésessé vált.

A szovjet hadiflotta történetének legbizarrabb epizódjaként 17 harci tengeralattjáró, 10, egyenként 25 és 60 ezer tonna közötti tanker, egy cirkáló, egy fregatt, és egy torpedóromboló az amerikai üdítőital-gyártóhoz, a PepsiCo-hoz került.

Van hét és fél perce, hogy megnézzen egy Oscar-díjas filmet? Tessék, itt van:

Nem tévedés, ez a Tom és Jerry rajzfilmsorozat egyik epizódja, The Yankee Doodle Mouse a címe, és 1943-ban animációs rövidfilm kategóriában megnyerte a sorozat első Oscar-díját. A rajzfilm akkor már túl volt két jelölésen, a sorozat legelső darabja, a Puss Gets the Boot, aztán az első karácsonyi különkiadás, a The Night Before Christmas volt ott a díjazás kapujában, de végül nem nyertek (akkoriban a Disney vitt mindent animációs kategóriában).

Az első aranyszobor után aztán nem volt megállás, a következő 11 évben mindössze egy olyan év volt, amikor a Tom és Jerry valamelyik epizódja nem kapott Oscar-jelölést. 1957-ben, amikor az MGM animációs stúdiója bezárt, a Hanna-Barbera páros 13 jelölésnél és 7 elnyert Oscar-díjnál tartott. De akkor vajon miért állt le a sorozat, és zárt be a stúdió?

Hogy a Grand Theft Auto-sorozat minden idők legsikeresebb videojátéka-e, azon lehet vitatkozni, de most inkább ne álljunk le obskúrus Super Mario- és Pokémon-jétékok eladási adatain matekozni, inkább fogadjuk el, hogy az a 185 millió eladott példány (és ez már majdnem fél éves adat!) elég sok. Annak fényében meg pláne, hogy az egész sikertörténet azért indult el, mert bénák voltak az első rész programozói.

Amerikai kutatók megmérték a kék bálna szájüregének a méretét, és leesett az álluk. Földünk legnagyobb állata ugyanis a saját testtömegével megegyező mennyiségű vizet tud beszippantani a szájüregébe. Ez olyan, mintha egy 70 kilós embernek akkora szája lenne, mint ez a hátizsák.

Gyorsan eláruljuk a választ, aztán jöhet a mese, hogy hogyan alakult így a dolog. Zéland, eredeti írásmódján Zeeland Hollandiában van, annak is a délnyugatii csücskében. Azt jelenti tengerföld, és az elnevezés nem véletlen, javarészt szigetekből, félszigetekből és tengerszint alatt fekvő, gátakkal védett part menti területekből áll. De hogy került a neve a világ túlsó felére?

A lóerő a teljesítmény mértékegysége volt valamikor, a hatvanas (Magyarországon a nyolcvanas) évek eleje óta nem használják hivatalosan. Ez alól egy kivétel van, az autóipar, a motorok erejét máig azzal szokás a köznyelvben mérni, hogy hány lóerős. A hivatalos mértékegység egyébként a watt, az átváltási arány 735,49875. Már ha metrikus lóerőről beszélünk, mert egyébként van (volt) hidraulikus-, elektromos-, kazán- és adólóerő is. Ezekbe most ne menjünk bele, maradjunk a klasszikus definíciónál, miszerint egy lóerő az a teljesítmény, amivel egy 75 kg tömegű testet egy másodperc alatt egy méter magasságra lehet felemelni.

Volt olyan időszak, amikor a képregénykiadó Marvelnek sikerült levédenie a "zombie" szót. Nem mintha sokra ment volna vele: az 1973-as Tale of the Zombie című képregénysorozat miatt akarta megszerezni a szó kizárólagos használati jogát, de mire elfogadták a márkavédelmi kérelmét, a sorozata véget is ért.

Szinte mindegyik emlős állat szereti az édességeket, de a macskaféléket teljesen hidegen hagyja a cukor, mert a nyelvükről hiányoznak az édes ízt érzékelő receptorok. Nyávogó kedvenceinket csak a hús érdekli.

A nyilvános mosdókban általában három különböző kézszárítási módszert találunk: meleg levegővel működő elektromos szárítókat, hagyományos pamut törülközőket vagy papírtörülközőket. Nem mindegy, hogy melyiket választjuk, amennyiben az a cél, hogy kézmosás után tisztább kezekkel távozzunk.

A világszerte ismert születésnapi dal eredete a 19. század közepéig nyúlik vissza, és az első változata még egy reggeli köszöntő volt (Good Morning to All), amit óvodákban énekeltek. Szerzői, Patty és Mildred J. Hill már 1893-ban kiadták egy énekkönyvben. Közben elterjedt a születésnapi változata, a Happy Birthday to You, amit 1935-ben szerzői jogvédelem alá helyezett a Birch Tree Group Limited nevű cég.

Ki ne emlékezne arra a pillanatra, amikor először a füléhez tartott egy kagylót, és meghallotta benne a tenger zúgását? Gyerekként azt gondolhattuk, egy egész óceán hangjait képes valahogy a kagyló háza magába zárni, pedig a valóság ennél jóval hétköznapibb és földhözragadtabb.

Fotó: Eyeswideopen / Europress / Getty

Amit a kagylóban hall, az ugyanis valójában nem a tenger hangja. Hanem olyan környezeti zaj, ami körülvesz minket, sőt, bennünk is megvan, de normális esetben nem halljuk, mert túl halk. Ahhoz, hogy ezt a hangot felerősítsük, tisztán hallhatóvá tegyük, szükségünk van egy rezonátorra.

Erre az egyik legegyszerűbb módszer, ha az ajkaival Ó betűt formáz és az ujjával megütögeti az arcát, vagy a torkát. Egy hangot fog hallani, ami változik is azáltal, ha az Ó formáját változtatja. Ilyesmire gondolunk:

A videón látható ember a száját úgy használta, mint egy Helmholtz-rezonátort, amiben hang keletkezik azáltal, ahogy a levegő vibrál egy nyitott üregben. És ahogy a rezonanciát elősegítő üreg mérete változik, úgy lehet más és más hangtartományokat kicsalogatni belőle.

De visszatérve a kagylóra: azért halljuk benne ezeket a hangokat, mert annak kemény anyaga és gömbölyded üregei kiválóan alkalmasak arra, hogy felerősítsék és visszaverjék a hangot. A környezeti zajok – ahogy a levegő átjárja a kagylót, ahogy a vér áramlik a fejünkben, vagy akár a szomszéd szobában zajló beszélgetés – mind visszhangzik a kagyló üregeiben, felerősödik általa és tisztán hallhatóvá válik számunkra. És persze a kagyló méretétől függően ez is változik.

Merő véletlen, hogy minden kagyló hangja kicsit olyan, mint a tengeré. Tulajdonképpen bármilyen Helmholtz-rezonátorral ehhez hasonló hatást érhet el, akár a tengerből származik az, akár nem. Próbálja ki: tartson egy üres poharat a füléhez, vagy egyszerűen formáljon csészét a tenyeréből, és fedje le vele a füleit. Majdnem ugyanolyan hangot fog hallani, mint ami a kagylóból kiszűrődik.

A Yale Law School a világ legerősebb jogi egyeteme, a különféle toplistákon évtizedek óta stabilan az élen, vagy legalábbis a dobogón végez. Ha valaki itt diplomázik, az egyenes utat jelent a világ nagy ügyvédi irodáihoz, vagy akár a politikai pálya felé, mint például Bill és Hillary Clinton esetében. Bekerülni nagyon nehéz, évfolyamonként mindössze 200 diák jár az egyetemre, ők évenként 76 ezer dollár (18 millió forint) tandíjat fizetnek.

És nincsenek osztályzatok.

Az első félév végén a diákok mindössze egy átment/megbukott értékelést kapnak, a további öt félévben ez finomodik arra, hogy dicsérettel ment át, vagy simán, esetleg éppen csak (bár ezt a "low pass" értékelést nagyon ritkán alkalmazzák).

Közismert városi legenda, hogy Albert Einstein, minden idők egyik legnagyobb fizikusa gyerekkorában rossz tanuló volt, sőt, éppen matematikából bukott meg az iskolában. A valóság azonban az, hogy hiába próbálják ezzel vigasztalni magukat a rossz tanuló gyerekek szülei, a legendából egy szó sem igaz, Einstein valójában jó tanuló volt, és éppen a matematika és fizika területén már gyerekkorában is kiemelkedő tehetség.

Egy észak-angliai kisváros, Santon Bridge rendezi meg minden évben a World's Biggest Liar nevű versenyt, vagyis a nem hivatalos hazugság-világbajnokságot. Hazugság alatt itt nem a politikusok által űzött modern verziót, hanem a Münchausen báró és Háry János neve által fémjelzett klasszikus lódítós történeteket kell érteni. Annyira, hogy politikusok és ügyvédek nem is indulhatnak a versenyen, nehogy az óriási rutinjukkal esélytelenné tegyék a műkedvelő amatőröket, és unalmas legyen a verseny.

A nyolcvanas években, amikor az AIDS-et, illetve a HIV vírust felfedezték, komoly aggodalmat szült a tudósok között, hogy mi lesz, ha sok más betegséghez hasonlóan ezt is terjeszteni fogják a szúnyogok a trópusokon. A HIV halálozási aránya és a gyógyítás, illetve az ellenszer azóta is kevés eredményt felmutató kutatásának tükrében elképzelhetetlen katasztrófát okozott volna, ha a moszkitók beszállnak a járvány terjesztésébe. Ma már tudjuk, hogy ez nem így történt – de vajon miért? Miben különbözik a vérben levő HIV vírus a többtucatnyi trópusi betegség okozójától, amit a szúnyogcsípés simán át tud adni egyik embertől a másiknak?

Amíg 2013-ban a New York Times újságírója és egy dokumentumfilmes stáb nem kísérte el a tennesseei Barkley-maraton versenyzőit, az egész verseny létezése titok volt az ultramaratonisták szűk körén kívül – és igazából a körön belül is sokan csak egy legendának hitték. Pedig az extrém maraton létezik, már 28 éve, és azalatt mindössze 14 embernek sikerült végigfutnia. Aki megcsinálta, és aki elbukott, egyaránt ezt tartja a legkeményebb sportversenynek a világon.

A közismert potencianövelő szer, a Viagra, pontosabban annak hatóanyaga, a szildenafil-citrát meglepő tulajdonságát fedezte fel egy izraeli-ausztrál kutatócsoport. Arra jöttek rá, hogy ha a gyógyszert alacsony koncentrációban egy vázányi vízbe keverik, az abban tartott vágott virágok frissességét a szokásoshoz képest egy héttel nyújtja meg. A vízben tartott vágott virág általában egy hét után kezd el lekonyulni, elhervadni, a szildefanil-citráttal kezelt növényeknél ez az időszak a duplája volt, ami komoly áttörés lehet a nem csak a virágboltok számára, de kísérletek szerint a friss zöldségek élettartamát is meghosszabbíthatja a megoldás, nagyjából úgy, mint a kilencvenes években bevezetett nitrogén-monoxidos kezelés.

 A kutatók újra elkezdték felfedezni a lítiumot mint hangulatjavítót, esetleg az öngyilkosságok ellenszerét. Az elem egyszer már volt népszerű, akkor nemcsak az orvosok, kutatók körében. 

A második világháború után annyira népszerűek voltak a egészséget hozó lítiumos italok, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható termékekbe is pakoltak belőle, még sör is készült így. A 7 Upot például eredetileg  Bib-Label Lithiated Lemon-Lime Sodának, azaz lítiumozott citromos-limes-os üdítőitalnak hívták egészen 1950-ig. Valószínűleg a hetes szám az új névben a lítiumra utal, aminek atomi tömege ennyi, de ezt soha nem erősítette meg senki. Egy másik, nyilvánvalóan hamis legenda szerint 7 feletti az ital pH-ja, valójában viszont 3,79, mint a hasonló italoké.

1965 júniusában egy krónikusan elhízott, 207 kilós skót férfi jelentkezett egy dundee-i kórházban azzal, hogy drasztikus fogyókúrába akar kezdeni, és szeretné ezt biztonságosan, ellenőrzött körülmények között megtenni. Egy évvel és 18 nappal később, 125 kilóval könnyebben hagyta el a kórházat. A világ legegyszerűbb és legdrasztikusabb fogyókúrás receptjét használta: nem evett.

Egy átlagos, nem dinoszauruszrajongó ember, aki már jó régen látta utoljára a Jurassic Park-filmeket, jó eséllyel két dinót ismer névről. Az egyik a hírhedt ragadozó Tyrannosaurus Rex, a másik a valaha volt legnagyobb szárazföldi állat, a hatalmas, hosszú nyakú növényevő, a brontoszaurusz. Csakhogy brontoszaurusz valójában nincs, nem is volt soha, csak egy paleontológus bő száz évvel ezelőtti tévedése, ami olyan népszerűvé vált, hogy végül felfalt egy másik dinoszauruszt.

Fotó: Patricia Marroquin / Europress / Getty

Az emberi test összes sejtje képes rosszindulatú burjánzásra, vagyis rákos daganat kialakulására, így elméletben a szív sejtjei is – mégis, a gyakorlatban nagyon-nagyon ritka az ilyen eset, a nagy rákkutató intézetek éves átlagban egy számjegyű ilyen megbetegedésről számolnak be, azoknak is a nagy része áttét a közeli szervekről. De vajon miért van az, hogy a test motorja, a legfontosabb szervünk ennyire ellenáll a legsúlyosabb betegségnek, és hogy csinálja?

A brazíliai vándorpók a világ egyik legfélelmetesebb pókja. Nemcsak a kinézete és mérete miatt (a teste 2-5 centis, ehhez 13-15 centis lábak tartoznak), inkább a mérge teszi méltóvá erre a címre, ami hússzor erősebb a hírhedt fekete özvegyénél. A mérgéből 0,006 milligramm elég egy egér megöléséhez – ugyanez az adat a fekete özvegynél 0,110 mg. A pók Dél-Amerikában él, hálót is sző, de vadászik is, főként rágcsálókra és gyíkokra. becenevét – banánpók – arról a városi legendáról kapta, ami szerint rendszeresen banánszállítmányokkal érkezik Amerikába és Európába. Ez egyébként, ha nem is sűrűn, de valóban elő szokott fordulni. És van még egy városi legenda a pókkal kapcsolatba, ami szerint a csípése férfiaknál órákon át tartó erekciót okoz.

Ha van bármiféle tanulsága, erkölcsi mondanivalója az X-Men képregényeknek, az az, hogy nem a kromoszómáitól és génjeitől lesz ember az ember, hanem attól, ahogyan érez, gondolkodik és cselekszik. A képregények hősei a permanens világmegmentés mellett emberi problémákkal küzdenek, és azt üzenik, attól, hogy valaki kicsit másképp néz ki, és ijesztő képességei vannak, a lelke mélyén csak ugyanolyan, mint mi vagyunk.

Elgondolkozott már valaha azon, miért februárban van négyévente szökőnap, ahelyett, hogy logikusan az év végén lenne? Azért, mert ez így is volt az ókori római naptárban, ott február volt év vége. 

Teljesen véletlenül jutottak megdöbbentő következtetésre a tengeri élővilág és a terrorizmus közti kapcsolatról az Atlanti-óceán bálnapopulációját vizsgáló tudósok 2009-ben, nyolc évvel a szeptember 11-i terrortámadás után. A tengerbiológusok Kanada partjainál vett bálnaszékletminták összetételét, illetve annak változásait elemezték, évekre visszamenőleg. Azt vették észre, hogy 2001 őszén hirtelen lezuhant a mintákban egy hormon koncentrációja, ez a hormon pedig a bálnák szervezetében a stresszel van erős kapcsolatban.

2006-ban a világsajtó szűkszavúan számolt be arról, hogy Daniel Plaza spanyol gyalogló tízéves huzavona után a Legfelsőbb Bíróság előtt tisztázta magát a doppingvádak alól. Ez persze nem tette semmissé a kilencvenes években kapott kétéves eltiltását, és azt, hogy az 1992-es olimpiai bajnoki címét nem sikerült megismételnie, a visszatérése után ‘96-ban Atlantában csak 11. lett. Annál érdekesebb, hogy miért is tiltották el.

A dubaji Burdzs Kalifa a világ legmagasabb és legfényűzőbb felhőkarcolója, 828 méterre emelkedik a város és a sivatag fölé, fennen hirdetve az emirátus mérhetetlen gazdagságát. Azt már kevesebben tudják, hogy a 163 emeletes, 1,5 milliárd dollárból felhúzott épület nem csatlakozik a város csatornahálózatára, mivel az egyszerűen nem lenne képes kiszolgálni. A torony vécéin lehúzott, becslések szerint napi 15 tonna anyagot így folyamatosan kamionok szállítják egy szennyvízfeldolgozó telepre.