Dakota gyorsabb volt, mint a T-Rex

A növényevő hadroszauruszok családjába tartozó dinoszaurusz nagyjából 65-67 millió éves kövületének nem csak a csontváza, hanem a bőre és bizonyos lágyrészei - kötőszövetek, izmok és talán egyes belső szervek is - megmaradtak az állat halálának helyszínén található különleges kémiai viszonyok miatt. A lelet ugyan egyedülálló épségben maradt fenn, arra mégsincs esély, hogy DNS-t izolálhassanak belőle. Az örökítőanyagot egymillió év körüli mamutmúmiákból még sikerült kinyerni, de a 65-67 millió éves kövületben erre már nincs esély.

A lelőhelyéről Dakotának elnevezett őslény vizsgálata számos meglepetést okozott. A hadroszurusz például nagyobb volt, mint eddig hitték: nagyjából 3,5 tonnát nyomott, hossza meghaladta a 12 métert. Erős izomzata gyors és hajlékony mozgást tett lehetővé. Phillip Manning, a Manchesteri Egyetem őslénykutatója szerint az állat bőrén szélesebb és keskenyebb sávok láthatók, de a megkövesedett anyag színére már nem lehet következtetni. Manning megjegyezte, hogy a ma élő hüllők jellegzetességeivel párhuzamba állítva valószínű, hogy a csíkozás egyfajta színváltó képességet jelez. A világ legnagyobb, a Boeing repülőgépgyártó vállalat tulajdonában álló komputertomográfos (CT) készülékén is készítettek felvételeket a leletről, hogy képet kapjanak belső felépítéséről. Bár a lelet tanulmányozásának még közel sem értek a végére, már két könyv és egy dokumentumfilm készült Dakotáról. A filmet a National Geographic csatorna - amely javarészben finanszírozza a kutatást - december 9-én vetíti le.

Ilyen lehetett a hadroszaurusz (kép: dinoart.com)

Dakota számos múzeumot fog dínókiállításának újragondolására késztetni, mivel a legtöbb csontváz gerincoszlopának csigolyáit a kiállítótermekben közvetlenül egymás fölé építették. A hadroszaurusz kövületéből azonban kiderül, hogy az egyes csigolyák között mintegy egycentis rés található, valószínűleg porckorongok tették rugalmasabbá a hüllő gerincoszlopát. Ez viszont azt jelenti, hogy az állatok hosszabbak voltak, mint ahogy azt a csontvázak alapján korábban gondolták. A nagyobb testű dinoszauruszok esetében ez akár 90 cm-t is jelenthet.

Mivel a kövület inainak és ínszalagjainak egy része is épségben maradt, a tudósok következtetni tudtak az állat izomtömegére, ebből pedig arra, hogy a hadroszaurusz gyorsabb és erősebb volt a korábban feltételezettnél. Akár 45 km/órás sebességgel futhatott, azaz több mint tíz km/órával körözte le egyik ragadozó ellenségét, a Tyrannosaurus rexet. Ez logikusnak tűnhet, hiszen Dakota fajtája nem rendelkezett semmilyen komoly védekezőmechanizmussal, nem voltak például hatalmas szarvai, mint a triceratopsnak.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!