Fagyhalál végezhetett a neandervölgyi ősemberrel
További Történelem cikkek
-
30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben - A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
A gyors éghajlatváltozás váratlanul érte a neandervölgyieket, akik nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel, hogy meleg ruházatot készítsenek maguknak, ezért haltak ki - állítja egy ausztrál kutató.
Ian Gilligan, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója szerint, mire a neandervölgyiek kifejlesztették a varráshoz szükséges eszközöket, már túl késő volt. A neandervölgyi ősember kihalása 35-30 ezer évvel ezelőtt kezdődött, és helyüket a modern ember, a Homo sapiens foglalta el. A korábbi elméletek szerint a neandervölgyi emberek kihalásának az lehetett az oka, hogy a Homo sapiens képviselői jobb vadászfegyverekkel rendelkeztek, így több élelmet zsákmányolhattak, ami a hidegben jobb túlélési esélyeket biztosított számukra.
Ian Gilligan azonban kétségbe vonja, hogy a vadászeszközök tökéletesítése a modern embernek ilyen fontos előnyt jelentett a túlélésben a neandervölgyiekkel szemben. Mint rámutat, a neandervölgyiek eleve kiváló vadászok voltak, elvégre több mint százezer éven át fennmaradtak Európában és Eurázsiában. A Homo sapiens előnyét a neandervölgyi ősemberrel szemben nem a vadászfegyverek, hanem a varróeszközök jelentették, amelyek segítségével meleg ruhát készíthettek.
A modern ember által kifejlesztett létfontosságú eszközök között kőpengék, csonthegyek, valamint varrótűk szerepeltek, amelyek segítségével szétvághatta, majd megfelelő módon összevarrhatta az állatbőröket, többrétegű ruházatot készítve. "Ezeknek az eszközöknek semmi közük a vadászathoz, annál több a ruházathoz. Ezek szükségesek a szabáshoz, a testre szabott komplett ruházat elkészítéséhez" - vélekedik az ausztrál kutató.
Fázós volt a Homo sapiens
A Homo sapiens sokkal érzékenyebb volt a hidegre, mint a neandervölgyi ősember, így a varróeszközöket mintegy 90 ezer éve, jóval a jégkorszak csúcspontja előtt fejlesztette ki, hogy kibírja Afrika hidegebb vidékieknek klímáját. "Ennek köszönhetően jó előre alkalmazkodtak a jégkorszak legkeményebb időszakához" - mutatott rá Gilligan, hozzátéve, hogy a neandervölgyiek jobban bírták a hideget. Így a jégkorszakot megelőzően igen jól érezték magukat a semminél alig többet jelentő, lazán magukra tekert állatbőrökben. Nem volt szükségük komplett ruházatra, így a jégkorszak csúcspontján hirtelen beköszöntött fagy sokként érte őket.
Az ausztrál kutató szerint a jégkorszaki maximumhoz vezető periódusban szokatlanul hirtelen beköszöntő és jelentős globális hőmérsékletingadozások voltak, amelyek rövid időszakonként követték egymást, mintha ki-be kapcsolták volna fűtést. Gilligan magyarázata szerint rövid idő alatt az átlagos hőmérséklet akár 10 Celsius fokkal is emelkedhetett, felfűtve egy hamarosan szuperhideggé váló területet. A neandervölgyi ősember képtelen volt ruházkodásban alkalmazkodni ezekhez a gyors éghajlati változásokhoz. Ugyanakkor leletek tanúsága szerint Franciaország területén a neandervölgyiek kifejlesztettek kezdeteges varróeszközöket, ám ez már nem segített rajtuk. "Egyetlen nap alatt nem található fel a komplett, többrétegű ruházat" - hangsúlyozta Ian Gilligan.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
