A Hold déli sarkának árnyékos kráterei lehetnek a naprendszer leghidegebb pontjai, még a Plútónál is hidegebbek - jelentették csütörtökön a NASA tudósai, mikor nyilvánosságra hozták az LRO holdszonda első begyűjtött adatait. Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a felszín alatt víz van.
Az LRO (Lunar Reconnaisance Orbiter) holdszonda, melyet júniusban bocsátottak fel, a héten kezdte meg egyéves küldetését, melynek során feltérképezi a Hold felszínét. Az elmúlt három hónap során zajlott a szonda műszereinek beüzemelése, kalibrálása és tesztelése, ami alatt már továbbított is adatokat, így például lefényképezte az Apollo űrhajók landolási helyeit, és olyan nyomokat, amiket az asztronauták hagytak maguk után.
„Új szemmel nézünk a Holdra” – mondta Richard Vondrak, a misszióért felelős kutató. A frissen nyilvánosságra hozott adatok szerint a nappali hőmérséklet a felszín nagy részén magasabb mint a víz forráspontja, meghaladja a 104 Celsius-fokot, majd éjszaka meredeken lezuhan. A kráterek alján azonban, melyek állandó sötétségben vannak, soha nincsen -240 Celsius-foknál melegebb. Az ultrahideg hőmérsékletnek köszönhetően az itt megrekedt jégben akár több milliárd éves rétegeket is feltárhatnak. Az itt található víz ezen felül rendkívül értékes nyersanyagforrás lehet a későbbi felfedezőknek, nemcsak ivóvízként, de a víz molekuláit szétválasztva hidrogénként és oxigénként is.
A jég, ha valóban létezik, új adatokkal szolgálhat azokról az üstökösökről is, melyek a Hold története során csapódtak a felszínbe, ezáltal adva értékes információkat a Naprendszer kialakulásának korai szakaszáról. A szonda egy másik műszere lassan mozgó neutronokat érzékelt, melyek hidrogén jelenlétére utalhatnak a sarki régiókban. Ez a hidrogén valószínűleg víz formájában van jelen, ami megerősíti az egyik korábbi, egy évtizeddel ezelőtt felbocsátott kutatószonda adatait is.
Jég a mélyben
Érdekes, hogy a szonda nemcsak a kráterekben, hanem azokon kívül található területeken is érzékelt hidrogént, míg egyes kráterekben nem, ami arra utalhat, hogy a víz – vagy valamilyen más, hidrogént tartalmazó molekula, például metán – a felszín alatt található. „Odalent nagyon tartósan megmaradhatott” - mondta el Dr. Vondrak. „Amit nem tudunk, az a mennyisége, és az, hogy milyen mélyen lehet eltemetve.”
A kráterek alján található anyagokhoz nehéz lesz eljutni. Egy műszer segítségével, mely a felszín topográfiáját térképezi fel lézersugarak segítségével, megállapították, hogy a kráterek fala meredek és egyenetlen.
Az LRO elsődleges küldetése még egy évig tart majd, ennek célja, hogy az asztronauták visszatérésére készülve a szonda adatokat gyűjtsön a Holdról közel 50 kilométeres magasságból. Ezután azért fog tovább működni, hogy további egyéb adatokkal szolgáljon a tudománynak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
