Az Európai Űrügynökség új típusú VEGA rakétájának felbocsátásáért felelős csapat összeült az éjjel, és úgy döntött, február 13-ra halasztja a rakéta első, úgynevezett kvalifikációs küldetésének indítását. Eredetileg 9-én indult volna a világűrbe az első magyar műholdat, a BME-n megépített Masat-1-et (Magyar Sattelite rövidítéséből) is szállító misszió, tehát egy rövid, négy napos csúszásról van szó.
A Vega legelső fellövését Francia Guyana-ból, a Guyana Űrközpontból hajtják végre. Az indítási ablak két órás: magyar idő szerint 11 óra 13 óra között lesz lehetőség az indításra. A rakéta egyébként már január 27-e óta az indítóállomáson várakozik. Az orrkúpot lezárták, és már feltöltötték mind a négy fokozatát (három szilárd és egy folyékony hajtóanyag).
Az orrkúpban ott vannak a műholdak is. A rakéta tetején, függőleges helyzetben van már az olasz űrügynökség (ASI) két eszköze: a LARES és a Bolognai Egyetem műholdja, az ALMASat-1. Mellettük kapott helyet hét, európai egyetemek által elkészített pikoműhold: a magyar Masat-1, két olasz, az e-St@r és a UniCubeSat GG, a román Goliat, a lengyel PW-SAT, a francia Robusta és a spanyol Xatcobeo.
Intelligens kocka
A Masat-1 egy kisméretű 10 * 10 * 10 centiméteres, egy kilogrammos kocka, egy úgynevezett pikoszatellit. Az építés alapjául szolgáló szabvány miatt Cubesatnak is nevezik. A magyar műhold gyűjti majd a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, melyeket a BME E épületének tetejére felszerelt antennákra továbbít.
A műhold egy tápegységet egy kommunikációs egységet, egy giroszkópot, néhány mérőberendezést és egy miniatűr fedélzeti számítógépet tartalmaz. Az űreszköz elsősorban saját jellemzőit méri majd, például a sebességet, a gyorsulást, a hőmérsékletet, a napelemek és a giroszkóp állapotát. A műholdban helyet kapott egy fél-aktív mágneses stabilizáló rendszer is, amellyel a Földről, távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni. Küldetését három hétre tervezték, de akár akár 5-6 évig is működésképes lehet.