Kihasználatlan a gyönyörű szecessziós iskola. A szülők maguk újítanák fel, a "fenntartó" inkább megszüntetné a középiskolát

2013.01.25. 08:20

mammaróza: bejárat

Fotó: mammaróza - indafotó.hu

Képzeljük el, hogy egyik reggel ráébredne a főváros, hogy a villamosok rozsdásak, a metrók lerobbannak, a buszokba becsöpög a víz és úgy dönt, hogy leállítja a BKK minden járművét, amelyik nem kifogástalan állapotú. A város sajnos megbénulna. Ugye már ez is abszurd? Most képzeljük el, hogy a városlakók elszomorodnak és azt mondják, hogy ők szeretnének bejutni reggel a munkahelyükre, meg kalácsot és bort vinni a nagymamájuknak, úgyhogy inkább társadalmi munkában kikalapálnak, újrafényeznek, centríroznak, kárpitoznak, csak mehessenek. Ám a BKK hajthatatlan lenne, csak egy-két tökéletesen működő jármű lézengene Budapesten. Ez még abszurdabb? Pedig úgy tűnik, hasonló a helyzet a Mexikói úti Mozgásjavítóval is.
 

Lajta Béla egyik legszebb művének nevezi Kovács Dániel Szecessziós Budapest című könyvében a Mexikói úti Mozgásjavítót,"amelyben a magyar parasztság művészetét kutató útjainak tanulságait a kor modern angol, német és skandináv építészetének elemeivel ötvözte." Márpedig Lajta nem csak a szecessziós, de az egész XX. századi magyar építészet egyik legfontosabb mestere volt, vagyis ez az épület is igen fontos. Szerencsére bámulatosan jó honlap dolgozza fel az alkotó életművét, egészen elképesztő részletességgel, két nyelven, így erről a házról is rengeteg friss és archív kép, terv, sajtómegjelenés és dokumentum található rajta.

Üresen álló budapesti műemlékünk van ugyan, amelyet nagy mester jegyez (elég csak a Lechner-féle egykori Balettintézetre - a Dreschler-palotára - gondolni), de olyan, amelyik köztulajdonban, félig kihasználatlanul áll, kevés. (Reméljük az Ybl-féle Várbazár munkálatai felgyorsulnak a tavasz beköszöntével és akkor tényleg nem lesz ellenpélda.)

Viszont a Mexikói út és a Korong utca sarkán álló Mozgásjavító az épp ilyen.

A története kusza és szövevényes. Az igazgató-, polgármester- és fenntartóváltásokon túlnyúló históriát most épp az Index szedte szépen össze. Akit azonban nem érdekelnek a részletek, azoknak nagyon nagy vonalakban a lényeg a következő.

A Mozgásjavító - általános iskolaként - két századelőn emelt, felújításra szoruló épületben működött a Mexikói úton. 2003-ban - pártszimpátiától függetlenül - megszavazta a főváros a bővítését. Ennek a lényege az volt, hogy felújítják mind a Medgyes Alajos-féle házat (az alábbi képen citromsárga), mind a Lajta-félét (narancssárga) és ezeket egy új épületcsoporttal kapcsolják össze. Az így létrejött új komplexumban már szakközépiskolai képzés is helyt kapott volna.

800-srz81g-functions[1].jpgA Mozgásjavító bővítésének vázlata (forrás: építészfórum)

A 3,5 milliárdos munkával egy világszínvonalú létesítmény jött létre és nem csak a felszereltségét tekintve. Építészetileg is nagyon erős alkotást tett le az asztalra Csillag Katalin, Gunther Zsolt és Anthony J. Gall, vagyis a 3h Építésziroda (érdemes a linkre kattintani a részletekért!). A bővítés 2010-ben a Média Építészeti Díjának közönségszavazásán is az első helyen végzett.

800-z53tfk-9306564[1].jpg

A Mozgásjavító 2010-ben átadott bővítése (forrás: építészfórum)

Az egyetlen bökkenő, hogy a felújításra-bővítésre szánt pénz kevés volt (állítólag elszámolták magukat az illetékesek, ebbe most ne menjünk bele), a lényeg hogy a Lajta-épület felújítására nem jutott már pénz. Ez további 200 millió lenne, ami kevés ugyan az összköltséghez a képest, de akkor is sok. Bár folyamatosan zajlottak kisebb pályázati pénzekből munkák (például az ablakok egy részét kicserélték energiatakarékosra, amivel párhuzamosan visszaállították az eredeti osztást is, mert a szocializmus alatt egyszerűbb volt a kitört üveg pótlása helyett kicserélni a szecessziós ablakot az épp kaphatóra.

Ettől függetlenül a tervezett speciális szakközépiskolai osztály 2010-ben elindult. Aztán 2011-ben és 2012-ben is. Könnyen lehet, hogy 13-ban nem fog, sőt lehet, hogy a meglevő osztályokat is megszüntetik. Állítólag nem elég megfelelő a hely, ahol működnek. 

A lényeg, az épületnek most mintegy 75%-át használják, a maradék üresen áll, aminek - a volt igazgató, Nádas Pál szerint - a felét valóban alaposan át kellene alakítani, de a másik felét egyszerűen használhatóvá lehetne tenni.

Fotó: Huszti István / Index

Az egyszerűen azt jelenti, hogy nagyjából egy milliós anyagköltségből a szülők társadalmi munkában kifestenék, felcsiszolnák a padlóját stb. A főváros azonban hajthatatlan volt. Az ügy közben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz került, amelyik mára ígért döntést. 

Ami végképp érthetetlen lenne, az a korábban indult középiskolai osztályok megszüntetése (mert hogy ez is felmerült), hiszen ezek új helyet nem követelnek maguknak. Az épület állapota pedig nem romlott az elmúlt néhány évben, nem lett kevesebb az osztályterem tavaly óta. Bár ebbe a posztba nem akarom belekeverni a gyerekek helyzetét, de muszáj megjegyezni, hogy az idejáró - szellemileg ép, gyakran kimagaslóan tehetséges -, de mozgásukban korlátozott tanulóknak nem olyan egyszerű másik szakközépiskolát találni.

A középiskolai képzés megszüntetését takarékossági vagy "gonosz ingatlanspekulációs" szándék sem indokolhatja, hiszen - túl azon, hogy a speciálisan kialakított épületet nem lenne gazdaságos másra használni - a Mozgásjavító általános iskolai osztályai azért itt maradnak.

Mondom, tisztára, mintha a BKK állna le: sajnáljuk, nincsenek elég jó buszaink...

Még több kép a jelenlegi helyzetről az Index fotógalériájában, illetve az új épületrészekről ebben a 2012-es galériában.