Akiket beszippantott a Nagy-Budapest

Folytatódik az Urbanista és az Otthontérkép közös játéka, a Városnegyed-bajnokság (melyről itt olvashattok bővebben)! Most a XXII. és a XI. kerület egy részének olyan városnegyedei mérkőznek meg egymással, amelyek zömében az 1950-es „Anschluss″ során kerültek a székesfőváros közigazgatási körzethatárán belülre.

Albertfalva

Mondanom sem kell, hogy 1950 óta része Nagy-Budapestnek ez  a patinás múlttal bíró település. Időszámításunk kezdete után 70-ben már római légiós tábor állt itt. A Római Birodalomba be-betörő szarmaták néhányszor lerombolták a palánktábort és a birodalom gyöngülésével végül fel sem újították a palánkot. A középkorban templomosok építettek ide települést, majd a törökvész idején az is elpusztult.

Dobogó

A XI. kerület szűzföldjének az utolsó népszámlálási adatok szerint négy lakosa volt. Az 1847-es dűlőkeresztelő során kapta a terület a Dobogó nevet az addigi német Galgenberg (Akasztó-hegy) helyett.

Mivel az M1-M7-es autópályák budapesti bevezető szakaszánál fekszik, lakóövezeti felfutására legfeljebb akkor számíthatunk, ha a felszíni közutat földalatti alagútba terelik, de az ilyesmi még jó sok évtizedig arrafelé inkább a sci-fi-kategória.

Kelenvölgy

Budafok és Kelenföld közötti völgyben fekvő kellemes zöldövezet. A szakadár városnegyed 1949-ben vált ki Budafokból és az azóta eltelt 66 év alatt nemhivatalos becslések szerint kétmilliárd-hétszázhuszonhatmillió-kilencszáznegyvenegyezer-ötszázhetvenhatszor hangzott el az, hogy:

Kelenvölgy, nem Kelenföld.

Örsöd

A XI. kerület nyugati határán fekvő terület. Ehhez a városrészhez tartozik ‒ a neve ellenére trükkös módon ‒ a Budaörsi repülőtér. A terület 1847-ben kapta a nevét az addigi német Breiter Marast és Tabaner Hutweide Berg helyett. Örsödben is van még ingatlanfejlesztési potenciál, hiszen alig ezren lakják.

Őrmező

Az 1972 és 1984 között, több ütemben felépített lakótelep dominálja. A kétezres években a szürke panelek egy része színes homlokzatborítást kapott.

Néha az embernek az az érzése, hogy a Wikipediát önkormányzati sajtóosztályról írják:

Az addigi buja növényzet helyett szemet-lelket gyönyörködtető pihenőhelyet varázsoltak.

Mármint a 2009-ben újjáépített Őrmező parkban.

Péterhegy

A 147 méter magas „hegyet” 1847-ben nevezték át viszonylag egyszerű, de megbízható módszerrel Péter-hegyre a német Petersbergről. A kellemes, kertvárosias városnegyedben inkább áldás, mint sem átok az egyik irányba a központ, míg nyugatnak tartva az M1-M7 felé vezető Egérút közelsége. Elég korrektnek tűnnek a hangfogófalak (ha csak nem cáfol meg egy ottani lakos), ellenben jól megközelíthető városrész.

Baross Gábor-telep

Ha a viszonylag kicsi és – elnézést minden érintettől – emellett egyáltalán nem olyan fontos városrészeknek (a fontos városrészek alatt értsd: amelyekről egy nagyváros arculata mindenkinek azonnal beugrik) indítanának egy versenyt, hogy melyiküket dokumentálja alaposabban blog, akkor a Baross Gábor-telep, kiváló bloggerének: Bayer Árpádnak köszönhetően nemzetközi szinten is éremesélyes lenne.

„A Baross Gábor-telep ma Budapest XXII. kerületének része, területe eredetileg a Dózsa György útból (korábban Főző László utca vagy Apponyi utca) és az I.-től XVI.-ig számozott utcákból állt. Az utcanévtáblákat figyelve ma is jól megfigyelhető a régi határ, bár mostanra egybeépült Budatéténnyel és Nagytéténnyel. Lőwy Mór volt a terület birtokosa a XIX. század végén, amit 1905-ben Weiss Gyula vett meg, és felesége, Libál Róza nevén parcelláztatta fel. Ekkortól sorra épületek a házak: kezdetben főleg budapestiek és nagytétényiek vettek itt telket, bár a részletes vizsgálat még várat magára.

A Baross Gábor-telep közigazgatásilag Nagytétényhez tartozott, de felmerült az is, hogy önálló településsé alakuljon. Már egész korán, 1909-ben megalakult a Polgári Kör, ami az anyaközséggel szemben is érdekérvényesítőként lépett fel, valamint a telep belső életét szervezte. Ők finanszírozták kezdetben az iskolát is. A lakók megkülönböztettek Alsó- és Felső telepet: a vasúthoz, az országúthoz és a H.É.V.-hez közelebb eső Alsó telepen a tehetősebbek éltek, a Tétényi-fenssíkhoz közelebbi Felső telepen pedig a szegényebbek. Ez a különbség ma már csak a régebbi épületeken észrevehető.

Az 1920-as években felmerült az önálló egyházközség igénye, mivel az itt lakók többsége katolikus volt. 1933-ban épült fel a templom, ami 1948-ban kapott plébániai rangot, addig Nagytétény leányegyházaként működött. A telepet 1950-ben Budafokkal, Budatéténnyel és Nagytéténnyel együtt Budapesthez csatolták.”

Röviden így mutatja be az ifjú helytörténész blogja kedvenc „telepét”

Budafok

Ezt az önálló, saját arculattal rendelkező – nem is olyan kis – várost szintén 1950-ben szippantotta magába Nagy-Budapest. A település múltja a középkorba nyúlik vissza, ám városi rangot csupán a XX. század első felében szerzett. Budapesttel azonban már 1899-ben HÉV kötötte össze és már a XX. század elején felmerült a fővároshoz csatolása. Az akkoriban aranykorát élő, multikulti Magyarországon német és szerb szőlősgazdák errefelé virágzó szőlőkultúrát hoztak létre a XIX-XX. század fordulóján, azonban

Budatétény

A Budán, valahol messze délen fekvő városrész egykor Tétény község külterületi pusztája volt, ahol a XIX. század elején kezdett kialakulni egy nyaralótelep, amit az 1850-es években Klauzál Gábor kezdett el fejlesztgetni.

A helyi szakadárok 1873-ban elérték, hogy kiváljanak Tétényből. Innentől lett előbbi Kistétény, míg utóbbi Nagytétény, majd a kistétényiek a marketing-szempontból kétségtelenül előnyösebb Budatétény nevet vették fel 1915-ben. 1950-ben pedig ők is Nagy-Budapestben találták magukat.

Nagytétény

ezért megalapították a Campona-erődöt. A XIII. század elején már Thethen néven említi a települést egy okirat.

Nevét valószínűleg egy „második generációs” honfoglaláskori vezérről, Tétényről kapta. A gazdag múltú település már a XIV. században elkezdett Budához dörgölőzni, hiszen akkor is voltak budai polgár birtokosai. Ha el nem is kapkodták, de hat évszázaddal később, az ominózus 1950. január elsején a nagytétényiek pro forma is arra ébredtek, hogy XXII. kerületi, budai lakosok.

A játék jelenlegi állását és a szabályokat ezan a linken lehet megnézni , és persze ebben a körben is tudtok szavazni!

A győztes meggyőző fölénnyel: Budafok.