Sissi vagy Puskás Öcsi? - pesterzsébeti és kispesti városnegyedek csatája

Folyatódik az Urbanista és az Otthontérkép közös játéka, a városnegyed-bajnokság. Az utolsó előtti selejtező körhöz értünk. A XIX. és XX. kerület, Kispest és Pesterzsébet városnegyedei közül szavazhatjátok meg a kedvencet.

Kispest 

Puskás Öcsi kerülete eredetileg Vecséshez tartozott. A kiegyezés után parcellázták fel azonos méretű telkekre. Egy szabályos, sakktábla-szerűen elhelyezkedő települést álmodtak meg széles utcákkal és terekkel. A tulajdonosok birtokaik egy részét ingyen bocsátották a köz javára, a házhelyek árát pedig jóval a fővárosi telekárak alatt kínálták a betelepülőknek.

Megindult Ős-Kispest gyors betelepülése; a vidékről a főváros közelébe húzódók és az olcsóbb otthont kereső fővárosiak rövid időn belül felépítették családi házaikat. A hirtelen népesedésnek indult Colonie-Klein-Pest (kb. „kis-Pest település”) elszakadt Vecséstől, és 1871-ben Stowasser Ferenc bíró vezetésével, Kispest néven ideiglenes szervezésű, közigazgatásilag önálló kisközség lett. Nagy-Budapesthez sok másik városrésszel együtt 1950-ben csatolták.

A „hagyományos” Kispest, azaz a teljes XIX. kerület Kispest városrésze a Rákóczi utca, Ady Endre út, Vas Gereben utca és a Nagykőrösi út által határolt terület. A jelenleg is álló házak egy része már a XX. század elején, többségük azonban a II. világháború után épült. A szabályos utcaszerkezetű óvárosban szinte kizárólag kertes családi házak épültek zártsorúan, a telkek utcai frontjára.

Wekerletelep

Sokak álma, sokan pedig kijózanodva a környékhez képest drágállják és/vagy elriasztja őket a műemléképületek felújításának pénztárcát sem kímélő nehézségei.

Akik itt laknak mégis többnyire imádják, de a remek épületek apropóján ebben a kellemes, kertvárosi közegben errefelé átutazni is élmény. Pláne, ha nem kell járművet vezetni, mert

A XX. század elején létrejött városrész a mai Ady Endre út - Határ út - Nagykőrösi út - Rákóczi utca által határolt.

Mielőtt egy angolszász mintára épülő kertvárosi lakótelep került kialakításra a homokos pusztaságon pusztán [biztos gyerekes, de alig vártam, hogy ezt a két szót egymás után írhassam - D.G.] két gémeskút és egy csőszház állt.

A telepen hatezer lakás kialakítását tervezték, melyek közül az első lakók 1909-ben költözhettek be új otthonaikba. A munka lendületét átmenetileg megakasztotta az első világháború, de már a húszas évekbe a villamoshálózatra is rácsatlakoztatták, majd 1930-ra elkészült a teljes terület beépítése.

A telep központi terének megformálására (korábban Fő tér, majd Petőfi tér) külön pályázatot írtak ki, amit Kós Károly, a tér későbbi névadója nyert meg. Szerintem Budapesten itt, és az Astoriához közeli Károlyi-kertet övező házakat fürkészve a legerősebb a

és ennél kevés dolog deríthet jobb kedvre. Talán nem véletlen, hogy 2012-ben Wekerletelep lett a második legnépszerűbb budapesti városnegyed az első bajnokságban. Vajon most hányadik lesz?

Erzsébetfalva

A Soroksárhoz tartozó Gubacs-puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, Ferenc Jóska felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, de olyan elmélet is létezik, miszerint a névadó a parcellázások előtti időkből származik és Szekrényessy Pálné szül. Dillinger Erzsébet keresztnevére utal, lévén a Szekrényessy család már az 1830-as évektől jelentős gubacsi birtokokkal és elegáns kúriával rendelkezett e területen.

Később a mai teljes Pesterzsébet, mint kerület egésze is nagyközségként az Erzsébetfalva nevet vette fel.

Gubacsipuszta

A középkorban itt állt „Gubacs” nevű falut Géza király 1067-ben az Aba nembéli Péter ispánnak adományozta. A XVIII. században a terület Grassalkovich-birtokok részét képezte. A XIX. század utolsó harmadában kezdték benépesíteni a környéket.

Akik vakon hinnének a Wikipediának, azoknak szólok, hogy sikerült összemosniuk a még csak nem is szomszédos, hat kilométerre fekvő Gubaccsal, ugyanis meglepődve olvastam, hogy Gubacsipusztán van a Gubacsi híd pesti hídfője és a szocreál Gubacsi lakótelep.

Kossuthfalva

A Kossuth Lajosról elnevezett terület a fentebb említett Pesterzsébet együtt szakadt el Soroksártól 1897-ben, és vette fel az előbbi nevét, mint nagyközség. Városrészként azonban ma is Kossuthfalva.

Pacsirtatelep

A családi házas városrész az 1910-es évek elején jött létre. Északon az Átlós út, délen az Alsóhatár út, nyugaton a Vágóhíd utca, míg keleten a Virág Benedek utca határolja.

Szabótelep

Kossuth Lajos egyik honvédje, Szabó József, civilben tímármester felparcelláztatta és háromszáz négyszögöles telkekként eladta a kicsit nagyobb, mint száz holdas birtokát, így vált névadóvá.

A városrész a Szent Imre herceg utcán a Nagysándor József utcától - Virág Benedek utca - Átlós utca - Vágóhíd utca - Tinódi utca - Vörösmarty utca - Nagysándor József utcától ismét a Szent Imre herceg utcával behatárolt területen fekszik.

Gubacs

1955-ös szocreál lakótelep, egészen különös hangulattal. Furán kusza utcákkal és olyan menő utcanevekkel, mint a Téglagyártó, Téglaégető és Vízisport utca.

Mögötte a Mediterrán lakópark, klassz uszoda és jégcsarnok, az északi határán pedig tényleg ott található a Kis-Duna (más neveken: Ráckevei-, vagy Soroksári Duna-ág) fölött a Csepelre vezető Gubacsi híd pesti hídfője.

Átlagár

Az eladott lakások átlagos négyzetméter ára 153 ezer és 195 ezer Ft/m² között mozog ezekben a városnegyedekben. Az élen Wekerletelep áll (195 ezer Ft/ m²) , ezt követi Pesterzsébet-Erzsébetfalva (171 ezer Ft/m²) és picivel lemaradva Pacsirtatelep (170 ezer Ft/m²) .

A legolcsóbban Kispesten, Pesterzsébet-Szabótelepen és Gubacsipusztán juthatunk saját ingatlanhoz.

így joggal mondhatjuk, hogy a Főváros olcsóbb kerületi közé tartoznak. Az értékesítési ár változása mindenhol nőtt. Természetesen a növekedés mértékében jelentős eltérések vannak: míg Pacsirtatelepen alig 0,2 százalékot drágultak az ingatlanok, addig Kossuthfalván majdnem 8-at.

Kínálati ár

A kínálati árak 10-20 százalékkal a későbbi tényleges eladási ár fölött mozognak, Wekerletelep és Kispest kivételével, ahol bátrabban elrugaszkodnak az eladók a vevői pénztárcák realitásától.

Előbbi esetben 34 százalékos, utóbbiban pedig 50 százalékos az eltérés, így a hét városnegyed közül (Gubacsról nem készült statisztika) ez a leginkább túlárazott.

A kínálati ár szinte mindenhol emelkedett, Kossuthfalván és Szabótelepen viszont több mint 4 százalékkal csökkent, megközelítve az értékesítési árakat.

Bűnözés

Bűnözés tekintetében igen széles skálán mozognak ezek a városnegyedek. Pacsirtatelepen kifejezetten alacsony a bűnözési arány, ott van azonban Gubacsipuszta, Kossuthfalva, ahol magas, sőt Szabótelep, ahol sajnos kifejezetten magas ez az arányszám.

Érdekes, hogy éppen az utóbbi kettő városnegyedben esett vissza jelentősen a kínálati ár – habár tény, hogy az értékesítési árak mindkét helyen növekedtek.

 Most pedig jöhet a szavazás!

Bombameglepetés! Gubacs legyőzte a múltkori abszolút második Wekerlét!