Melyik a legelnökibb dél-budapesti városrész?

Az Urbanista és az Otthontérkép közös játékának, a városnegyed bajnokságnak a második, egyben utolsó elődöntőjéhez értünk.

A szabályok szerint ebből a körből is a két legtöbb szavazatot kapott városrész jut a döntőbe, ahol tiszta lappal küzdhet meg a legjobb négy a végső győzelemért, de néhány szó az eddigi menetről:

Az elődöntők résztvevői

Összesen 19 városrész jutott tovább a 208 indulóból. (Néhány kisebb városrészt összevontunk.). A 17 fordulós selejtezők első helyezettei, valamint vigaszágon a két legtöbb szavazatot kapott második helyezett.

A 19 elődöntőst két csoportba osztottuk. Nem a klasszikus Buda-Pest tengely alapján, hogy ne a sznob Buda vs. proli Pest klisék szerint folyjon a küzdelem, hanem északi és déli elődöntőt tartunk. Tíz északi és kilenc déli résztvevővel. Ígérjük, hogy legközelebb fordítva lesz.

Az első, északi elődöntőben a két továbbjutó utcahosszal húzott el a mezőnytől. Újlipótváros nyert és alig kapott kevesebb voksot Rákospalota. Gratulálunk a döntőbe jutottaknak, no de ki csatlakozik hozzájuk a Mesés Délről? Majd most eldöntitek!

Az északi elődöntő itt megtekinthető. Alább pedig a déli csoport selejtezőinek a végeredménye:

József Attila-lakótelep

A terület az a XIX. század első felében a Lóversenydűlő nevet kapta, mert Széchenyi István kezdeményezésére itt tartották a lófuttatásokat. A XIX. század végén katonai lőtér volt itt. Az első világháború során kórházbarakkokat építettek, amelyeket a háború után szükséglakásokká alakítottak, Mária Valéria telep néven.

A soklakásos barakkokhoz házanként egy WC és egy zuhanyzó tartozott. A második világháború elején földszintes téglaházakat is építettek félkomfortos lakásokkal. Azonban a még épphogy elfogadható körülményeket kínáló barakkok mellett egy

A mai lakótelep több ütemben, a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben és 1979-1981 között épült a nyomortelepeknek a felszámolása után.

A legutolsó szakaszban bontották le az Üllői út mentén álló földszintes épületsorokat, köztük a Pöttyös utca sarkán álló kis kápolnát, az addig egységes építészeti stílust megtörve tízemeletes épületeket húztak fel a helyükre. Abban az időszakban épült a Pöttyös utcában és a mozi mellett látható néhány tízemeletes épület is. A lakásokat rászorultsági alapon utalták ki, az igénylés alapja a korábbi szűkös, túlzsúfolt, vagy leromlott állapotú lakás, a több gyermek volt.

Az 1990-es évek folyamán a lakásokat a piaci ár töredékéért meg lehetett venni az önkoritól, a bérházak pedig többnyire társasházzá alakultak, bár lakásszövetkezetekre is van példa.

És hogy mennyire jó hely most?

Hát annyira, hogy

Óhegy

A városrész magja a 148 méter magas Ó-hegy, amelyen a XIX. században még nagy szőlőskertek voltak. Később hozzácsatolták az Óhegydűlőt, vagyis a Gyömrői út és a Ferihegyi repülőtérre vezető út közötti területet. A lakótelep 1961-1982 között épült.

Budafok

Ezt az önálló, saját arculattal rendelkező – nem is olyan kis – várost szintén 1950-ben szippantotta magába Nagy-Budapest. A település múltja a középkorba nyúlik vissza, ám városi rangot csupán a XX. század első felében szerzett. Budapesttel azonban már 1899-ben HÉV kötötte össze és már a XX. század elején felmerült a fővároshoz csatolása. Az akkoriban aranykorát élő, multikulti Magyarországon német és szerb szőlősgazdák errefelé virágzó szőlőkultúrát hoztak létre a XIX-XX. század fordulóján, azonban

Mátyásföld

A területet IV. Béla király 1259-ben a Nyulak-szigeti apácarendnek adományozta (ami pedig apácának állt Margit lányáról kapta a mai nevét).

A ma is használatos Mátyásföld elnevezés azonban Mátyás királynak állít emléket, aki oklevéllel védte meg az apácákat attól, hogy az itteni, jó minőségű földjeiket a rákoskeresztúri szomszédok háborgassák.

A modernkori település a Monarchia aranykorában, 1887-ben alakult. Korának helyi Donald Trumpja, bizonyos Kunkel Imre fogott bele telekspekulációkba, abban bízva, hogy a kiépítésre kerülő HÉV-vonal megdobja az ingatlanok értékét.

Kunkel azt is elérte, hogy minőségi tulajdonosok verjenek errefelé gyökeret, ugyanis a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét is megszervezte és csakis egyesületi tagok vásárolhattak telket.

A zsebkendőnyi parcellák kialakulását is meggátolták. A legkisebb telekméretet 1200 négyszögölben szabták meg, illetve

1956-ban itt tuszkolták repülőre Nagy Imrét a szovjetek. A mátyásföldi repülőtér ma is aktív, bár nagygépek már nem használhatják, csak a repülőgép-modellezők.

Havanna-lakótelep

A híres-hírhedt Havanna, ami már egyáltalán nem olyan durva hely, mint a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben. Sőt, helybéli kommentelőink szerint eleinte teljesen rendezett és élhető volt a telep, pusztán a kilencvenes években, a rendszerváltást követően durvult be, de szerencsére azóta konszolidálódott.

Az első világháborút megelőző időszakban a Havanna-lakótelep mellett Lipták Pál gyárai álltak. 1916-tól átállt a hadfelszerelési cikkek gyártására. Ekkor a gyártelep mellé ide építettek lőszertelepet is. Ez a Magyar Lőszergyár Rt. telepe volt. A Tanácsköztársaság bukása után a Lipták gyár lőszergyártó részlegét leszerelték és az épületeket, műhelyeket alakították át kis szoba-konyhás földszintes lakásokká. Ezáltal nagyon sok Erdélyből áttelepülőnek, hadirokkantnak, illetve szegényebb családnak oldották meg a katasztrofális lakáshelyzetét. A kialakított lakások igen szerények voltak, de a kor és a leendő lakók igényeit kielégítették.

Az így létrehozott, fallal körülvett városrész az Állami lakótelep nevet kapta. A harmincas évek végén – negyvenes évek elején közel 9000 ember élt itt, nem éppen egészséges körülmények között. 1944-ben a telep egyik félreeső részén hozták létre a zsidó gettót (kb. 1500-an voltak benne).

Az Állami lakótelep rekonstrukcióját a hatvanas években már tervezték, de akkor még nem láttak hozzá, erre még több mint tíz évet kellett várni. Az ötödik ötéves terv időszakában aztán eltüntették az Állami lakótelepet, és 1977-ben elkezdték a Havanna lakótelep építését . A Fővárosi Tanács beruházása akkor ötmilliárd forintba került; ebből a pénzből 5600 lakás építésére futotta.

Az 1977-es ötmilliárd forint reálértéke sokszorosa a mainak. Viszonyításul: a Béke hotel éttermében egy drágább fogásnak számító

A Havannán szinte rekord gyorsasággal, egy év alatt felhúzták az első házakat, és 1978-ban beköltöztek az első lakók.

Soroksár

Először Anonymus említi Surucsar (ejtsd:"suruksár") néven. A település a török hódoltság alatt teljesen kihalt. A XVII. században németekkel telepítették be. A következő évszázadban lecsapolták a környező mocsarakat, majd az így kialakított termőföldeknek köszönhetően gazdagodó lakosság Mária Teréziától mezővárosi rangot nyert a településnek.

A második világháborút követő

Marhavagonokban deportálták a malenkij robotra befogottakat részben Németországba, részben az akkori Szovjetunióba.

Gubacs

1955-ös szocreál lakótelep, egészen különös hangulattal. Furán kusza utcákkal és olyan menő utcanevekkel, mint a Téglagyártó, Téglaégető és Vízisport utca.

Mögötte a Mediterrán lakópark, klassz uszoda és jégcsarnok, az északi határánál fekszik a Kis-Duna (más neveken: Ráckevei-, vagy Soroksári Duna-ág) fölött a Csepelre vezető Gubacsi híd pesti hídfője.

Óriási meglepetésre a gubacsiak legyőzték a selejtezőben a favorit Wekerlét, akik azért vigaszágon itt vannak az elődöntőben.

Csepel-Erdőalja

Csepelnek ez a városrésze az 1920-as években alakult ki. Eredetileg Legelő-telep volt a neve.

Wekerletelep

Sokak álma, sokan pedig kijózanodva a környékhez képest drágállják és/vagy elriasztja őket a műemléképületek felújításának pénztárcát sem kímélő nehézségei.

Akik itt laknak mégis többnyire imádják, de a remek épületek apropóján ebben a kellemes, kertvárosi közegben errefelé átutazni is élmény. Pláne, ha nem kell járművet vezetni, mert

A XX. század elején létrejött városrész a mai Ady Endre út - Határ út - Nagykőrösi út - Rákóczi utca által határolt.

Mielőtt egy angolszász mintára épülő kertvárosi lakótelep került kialakításra a homokos pusztaságon pusztán [biztos gyerekes, de alig vártam, hogy ezt a két szót egymás után írhassam - D.G.] két gémeskút és egy csőszház állt.

A telepen hatezer lakás kialakítását tervezték, melyek közül az első lakók 1909-ben költözhettek be új otthonaikba. A munka lendületét átmenetileg megakasztotta az első világháború, de már a húszas évekbe a villamoshálózatra is rácsatlakoztatták, majd 1930-ra elkészült a teljes terület beépítése.

A telep központi terének megformálására (korábban Fő tér, majd Petőfi tér) külön pályázatot írtak ki, amit Kós Károly, a tér későbbi névadója nyert meg. Szerintem Budapesten itt, és az Astoriához közeli Károlyi-kertet övező házakat fürkészve a legerősebb a

és ennél kevés dolog deríthet jobb kedvre. Talán nem véletlen, hogy 2012-ben Wekerletelep lett a második legnépszerűbb budapesti városnegyed az első bajnokságban. Vajon most hányadik lesz?

Most pedig jöhet a szavazás!

A két legtöbb szavazatot kapó városrész jut be a döntőbe, ahol az északi elődöntő első és második helyezettjével, azaz Újlipótvárossal és Rákospalotával fog megküzdeni Budapest legcsászárabb  városrészének a címéért.

A döntőben ismét tiszta lappal indul a négy városnegyed, nem számít az elődöntős helyezés.

A győztes a Wekerletelep a szintén a döntőbe jutó második pedig meglepetésre: Csepel-Erdőalja.