Három belvárosi palotánkat privatizálná az állam

1. Belügyminisztérium a pesti Duna-parton

Fotó: Róka László

A Belügyminisztérium a Gresham-palota szomszédságában, négy közterület által határolt hatalmas tömbben található, amely négy, valamikor önálló épületet foglal magában. A Széchenyi térre néző voltaképpeni főszárny a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székházának épült. A reformkor nagy vívmányaként ez volt az első magyar alapítású bank.

A II. világháború után a belügyhöz került épületet meglepően kevés kár érte az elmúlt egy évszázad során, így napjainkban is hitelesen adja vissza az monarchia pénzvilágának mára felfoghatatlan gazdagságát. 

A tömb további épületei egykor ugyancsak bankként szolgáltak, a József Attila utca és a Nádor utca sarkán álló lakóházat viszont eredetileg maga Pollack Mihály, a reformkor legnagyobb hazai építésze tervezte saját maga számára. Nemzeti értékből és hagyományból tehát itt sincs hiány. 

Hova költözik?

A budai várban található épületegyüttes, amelybe a Belügyminisztériumot költöztetni tervezik, nem mutat ennél egységesebb összképet, hiszen az Országház utca és az Úri utca közötti, egykor ugyancsak négy épületet magába foglaló háztömb egyes elemei különböző korszakokból származnak. Volt itt klarisszazárda, királyi kúria és országház, de belügyminisztériumként alig több mint fél évszázadon át szolgált, tehát voltaképp nem hosszabb ideig, mint a jelenlegi pesti helyszín. A történeti hagyományok és az eredeti funkció helyreállítására való hivatkozás ennél fogva erősen sántít.  

Ráadásul, míg a mai épületeket az elmúlt évtizedek során a kormányzati rendeltetéshez nélkülözhetetlen biztonsági és műszaki háttérrel ellátott irodaházzá fejlesztették, addig a várbeli ingatlanok a Magyar Tudományos Akadémia nem éppen „high-tech” kialakítású elefántcsonttornyaként funkcionálnak. Ezek megfelelő átépítése vagyonokat emésztene fel, arról nem is beszélve, hogy a BM mai tömbjének átlagosan ötemeletes, kis udvarokkal rendelkező, jó helykihasználtságú épületei eleve alkalmasabbak a kívánt célra, mint a legfeljebb kétemeletes, nagy belső udvarokat övező, késő barokk palotaszárnyak a várban.

Az utóbbiak legfeljebb a világháború előtti tisztviselői apparátus számára lehettek elegendők, nem beszélve a minisztérium hatalmas és titkoktól övezett irattárának elhelyezését illető nehézségekről. Az átköltözés tehát csak komoly kiadások által, és talán a dolgozói állomány részbeni szélnek eresztése árán lesz megvalósítható.

Ha viszont a régi épületek mindennemű ráfordítás nélkül is alkalmasak a belügy számára, míg a jövendőbeliek számottevő átépítés után sem lesznek azok, akkor joggal merül fel a kérdés, hogy mi értelme van ennek az egészeknek? A logika, mint oly sok esetben, most is fordított, ugyanis nem a történeti állapotok visszaállításához mint névleges célhoz kapcsolódik az értékesítési szándék, hanem az állami vagyon feléléséhez mint valós célhoz kellett megtalálni a jól hangzó ürügyet. 

2. Nemzetgazdasági Minisztérium a József nádor téren

Fotó: Váli Miklós

Bár a nevezett kormányhatározat nem rendelkezik az ugyancsak a Várba költöző Nemzetgazdasági Minisztérium jelenlegi épületének sorsáról, de annak „az állami vagyonkörből történő kiemelése” előbb-utóbb valószínűleg megtörténik.

A Belügyminisztérium szomszédságában elhelyezkedő, József nádor tér 2-4. szám alatti hatalmas székház szintén egy jeles hazai pénzintézet, a Magyar Általános Hitelbank számára létesült egykor, és éppoly kiválóan szolgálta a magyar pénzügyi igazgatás céljait, mint a fent bemutatott banképület a hazai belügyekéit. Márvánnyal és nemes falambériával burkolt belső terei mindmáig csodás látványt nyújtanak. 

Hova költözik?

A Szentháromság tér 6. szám alatti tervezett helyszín ugyan valóban pénzügyminisztériumnak épült egykor, de a Budapest ostroma során rommá lőtt monstruózus alkotás felső felét, illetve főhomlokzatának kiugró középrészét teljes egészében elbontották a helyreállítás során. Így az eredeti tervek szerint újraalkotni kívánt ingatlanra rengeteget kell költeni ahhoz, hogy betölthesse azt a szerepet, amelyre a pesti épület már most is kiválóan megfelel.

3. MÁV-székház az Andrássy úton

Fotó: wikimapia.org

A jelenleg üresen álló, Andrássy út 73-75. alatti MÁV-székház eladásáról viszont konkrét hírek kaptak szárnyra, ami a frekventált elhelyezkedésű, kiváló adottságokkal rendelkező, hatalmas épület láttán nem is meglepő. A Budapesten tapasztalható szállodaépítési láz fényében valószínűleg egy élelmes befektető zörgethetett a kormány ablakán, visszautasíthatatlan ajánlatot téve az ingatlan megvételére és hotellé alakítására. 

Hova költözött?

A fejük tetejére állított hazai közállapotokra jellemző, hogy az eredetileg is a MÁV számára épült palotát a közelmúltig megszakítatlanul használó vasúttársaság jelenleg

Hasonló volt a helyzet 2010-ben, amikor az ellenzékben lévő mostani kormánypárt a Krisztina körúti főposta épületének eladása és a posta ezzel párhuzamosan folyó gazdaságtalan ingatlanbérlése miatt kavart (egyébként nem ok nélkül) botrányt.

A kormány 2015 novemberében döntött* a „Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedében történő elhelyezésével kapcsolatos intézkedésekről” elnevezésű beruházás egyes kérdéseiről. A két minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos kormányhatározat végrehajtása folyamatban van.

A Miniszterelnökség tájékoztatása alapján a Belügyminisztérium jelenlegi épületei közül csak Pollack Mihály egykori háza áll műemléki védelem alatt (helyrajzi szám: 15361), amely a nemzeti vagyonról szóló törvény** vonatkozó melléklete értelmében nem adható ki állami tulajdonból. Az épülettömb részét képező további ingatlanok nem műemlékek, nem szerepelnek az említett mellékletben. A Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedében történő elhelyezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányhatározat felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Belügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével felszabaduló állami tulajdonú ingatlanok legelőnyösebb feltételekkel történő értékesítése, illetve hasznosítása érdekében. A fejlesztési miniszter megbízásából az MNV Zrt. jelenleg egyeztetéseket folytat a Belügyminisztériummal e feladat végrehajtása érdekében.

A MÁV-székház ténylegesen a Budapest VI. kerület, Andrássy út 73-75. szám alatti (helyrajzi szám: 29531) és az Izabella utca 51. szám alatti (helyrajzi szám: 29526) ingatlanokat foglalja magába. Az ingatlan-együttes elsőként említett épülete áll műemléki védettség alatt. Ez az ingatlan-együttes közfeladat ellátásához nem szükséges, ezért  azt MNV Zrt. várhatóan értékesíteni fogja, növelve ezzel a költségvetés bevételeit. Ehhez természetesen az illetékes miniszterek jóváhagyása is szükséges. A műemlékek védelmét az biztosítja, hogy a magyar állam javára határozatlan időre visszavásárlási jogot kötnek ki. Ez abban az esetben gyakorolható, ha a műemlékvédelmi hatóság – akár nem jogerősen is – megállapítja, hogy az érintett ingatlanon olyan tevékenység folyik, amely a műemlék megsemmisülését eredményezheti.

A Nemzetgazdasági Minisztérium József Nádor téri épületének értékesítése eddig nem merült fel az illetékes döntéshozók körében, illetve erre vonatkozó információval nem rendelkezünk.  

Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet*** szerint az állami tulajdonban álló ingatlanok tulajdonjogának átruházását megelőzően minden esetben vizsgálni kell, hogy az adott ingatlan hasznosítható-e más állami szerv által, szükséges-e közfeladat ellátásához. Vagyongazdálkodási szempontból mérlegelni kell azt is, hogy az érintett ingatlanok állagmegóvásának, fenntarthatóságának költségei indokolttá teszik-e állami vagyoni körben való megtartásukat.

* 1837/2015. (XI. 24.) Korm. határozat

** 2011. évi CXCVI. törvény 2. sz. melléklete III. 25. pontja

*** 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet