Új parkot kapott a Millenáris

Kevésbé innovatív, mint az eredeti volt, de nagyon szép lett

DSC 3287-2
2017.12.15. 10:55
11 hozzászólás

Másfél éve borult ki végleg Györgyi azon, hogy mi van a Millenárison. Fuldokló halak, véres madártetemek, életveszélyes játszótér, kiégett fű és sártenger maradt csak azon a helyen, ahol egykor Magyarország legizgalmasabb parkja volt. Azóta több hír is felröppent a változásról. Leginkább a Széllkapura keresztelt, olykor Millenáris 2. néven emlegetett bővítésről  hallani, de a Teatrum átépítését is elkezdték, ebből lesz majd a Táncszínház. Ma pedig bemutatták a régi Millenáris újraparkosításának első ütemét. Megnéztük, mi változott, mi lett jobb, és mi az, ami régen volt jobb.

A Millenáris Park elképesztően menő volt 2001-ben. Ez volt az első alkalom (s talán az utolsó is) nálunk, hogy egy ilyen méretű, elhagyott gyártelepet építettek át kulturális térré. A négy Ganz-csarnokból kialakított épület joggal került fel a 111 év 111 híres ház listára, de legalább ilyen izgalmas volt a tájépítészeti kialakítás is. Az Újirány tervezte, Europa Nostra díjat kapott kert volt az első olyan közpark, amely elszakadt a XX. századi konvencióktól és rácsodálkozott az egész város, de talán az egész ország is, hogy jé, ilyet is lehet csinálni. 

A Millenáris Park átadáskori formája. Még nem épült bele a két irodaház, a Zöld Péter is eredeti helyén van. Nincsenek rekláminstallációk, utólag bebarkácsolt bódék, hatalmas vendéglátóterek kiülőhelyekkel
A Millenáris Park átadáskori formája. Még nem épült bele a két irodaház, a Zöld Péter is eredeti helyén van. Nincsenek rekláminstallációk, utólag bebarkácsolt bódék, hatalmas vendéglátóterek kiülőhelyekkel
Fotó: millenaris.hu

Nemcsak egyszerűen követte a nálunk ismeretlen nyugati trendeket, de tele volt innovatív ötletekkel, ha már egyszer az "álmok álmodói" mottó alatt a magyar zsenialitásnak igyekeztek emléket állítani.

A Millenáris Park eredeti formájában. Balra a Teátrum (amit most alakítanak át Nemzeti Táncszínházzá), előtte a tó, amit mára betemettek, mellette a Fogadó
A Millenáris Park eredeti formájában. Balra a Teátrum (amit most alakítanak át Nemzeti Táncszínházzá), előtte a tó, amit mára betemettek, mellette a Fogadó
Fotó: millenaris.hu

A tó közepéből kikandikáló fák, a két tó közti vízbenéző lyukak, a szőlőskert, a félbe vágott, üvegfalú dombok, a fedett üvegfolyosók, a víz fölé nyúló sétányok, a vízesésszélű medencék, az acélfalú ládákba ültetett fák és a rengeteg merész forma csak néhány példa, ami hirtelen eszembe jut, de hosszan lehetne sorolni a számtalan eredeti ötletet. Érdemes végigpörgetni az iroda honlapján a projektleírás képeit. És akkor a Zöld Péterről nem is beszéltünk, mely csak utólag került a tervbe, s mely hamarosan az egyik legnépszerűbb magyarországi játszótér lett.

A Millenáris Park pusztulása és újjászületése

A Millenáris a lezüllés állatorvosi lova. Gyakorlatilag minden tünetet produkált, amit csak park tud. Az innovatív, egyedi megoldásokról kiderült, hogy több figyelmet és törődést igényelnek, mint a bolti termékek. Ilyenek például a fajátékok, amelyeket bizony karban kell tartani. (És ne legyünk igazságtalanok: azért nem is mindegyik újítás volt igazán átgondolva.)  Persze azt, hogy mondjuk a padok is szétrohadtak, vagy hogy kiszáradt a fű, nem nagyon lehet arra fogni, hogy különlegesen innovatív megoldások voltak.

A karbantartás teljes hiányánál is nagyobb bajt jelentett azonban az, hogy a közparkból mindenáron pénzt akartak teremteni.

A Millenáris egyre több rekláminstallációnak, vendéglátó egységnek, és egyre több nagyrendezvénynek adott otthont. A túlhasználat amúgy is ártott a növényzetnek, a burkolatnak, a talajnak, de a szellemesen, közparkosan kialakított teret ráadásul csak erőszakkal lehetett hozzáigazítani az új funkcióhoz.

Hasonló sors jutott a kor másik friss szellemiséget képviselő parkjának, az Erzsébet térnek, ahol az egykori park helyén ma már gyakorlatilag egy állandó piac és egy hatalmas kerthelyiség van.

A Millenáris új, mára megvalósult programját úgy tűnik, már eleve úgy határozták meg a megrendelők, hogy a zöldterület ne csak a hagyományos parki funkciókat lássa el, hanem feleljen meg a tömegrendezvények igényeinek is. Ha úgy vesszük, ez az alkotói program azért elég lehangoló. De függetlenül attól, hogy egyetértünk-e ezzel a programmal vagy sem, azt el kell ismerni, hogy ha már ez volt a feladat, akkor azt a tervező Kertművek és a kivitelező Parkertech tökéletesen megoldotta.

A jelenlegi megújítás az egykori Teátrum, a leendő Tácszínház előtt részt, valamint a Fogadó mögötti területet nem érinti. A többi részen nagyjából mindent rendbe tettek (bár az nem világos, hogy miért csak a fő sétányt kövezték újra: a B épület előtti utat, ahol gyakorlatilag már minden járólap széttört, meghagyták a következő ütemre).

Na de vegyük sorra, a legfontosabb változásokat.  

Ami nem tetszik

A leglátványosabb változás a nagy, déli tó betemetése volt. Ez elég meglepő húzás, hiszen tavaly még a Táncszínház látványtervein is szerepelt. Nem is nézett volna ki rosszul, ahogy tükröződik benne a Zoboki-féle új homlokzat. Én személy szerint nagyon rossz ötletnek tartom ezt a lépést, a legkarakteresebb elemét vesztette el a park. A helyére nem is került semmi komolyabb kertészeti elem, csak fű meg néhány fa: ez a színházhoz kapcsolódó rendezvényhelyszín lesz. A jelenség amúgy a park több pontján is megjelenik.

A B épület előtti részre füves placcra ugyanígy nem telepítettek fákat vagy bármilyen más növényeket, ott is a rendezvények miatt maradt "sportpályás" a terep.

A belső irodaház előtti részre műfű került, de ez nem a pénztermelés terhére írható. Egyrészt mert ez a terület jogilag nem is a Millenáris része, csak ők kezelik, s leginkább az egységes parkkép miatt tették rendbe. Másrészt ez a tűzoltóság előírása volt, az irodaház mellé ugyanis csak szilárd burkolat kerülhetett. Hogy miként keserítik meg az ilyen szabályok a tájépítészek életét, arról itt írtunk korábban.

Általában elmondható, hogy a parkból számos egyedi, különleges megoldás eltűnt, viszont átláthatóbb lett és a tömegrendezvények igényeihez igazodott. Hogy mennyi zug, kanyar, játékosság és organikusság maradt még, az majd akkor derül ki, ha meglátjuk, milyen lett a Táncszínház és a Fogadó közötti rész. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez ne lenne jó hely.

Csak míg a Millenáris egykor az ország legizgalmasabb parkja volt (ha megéri a kort, simán megérdemelte volna a védelmet, bármilyen nehezen is értelmezhető az egy park esetében), ma csupán egy igen színvonalas zöldterület a sok közül. 

Persze egyáltalán nem rossz! Sőt.

Ami sokkal jobb lett

Ha valaki nem ismeri az előzményeket, s most csak véletlenül besétál a Millenárisra, alighanem kellemes meglepetés éri. Milyen jó kis park! Kellemes a szemnek, jó rajta átsétálni, megpihenni benne. Ha pedig valaki csak a pár évvel ezelőtti, áldatlan állapotokat ismerte, hát annak ég és föld lesz a különbség, s repesni fog a boldogságtól, hogy milyen rendezett.

Az egészet láthatóan nagy gonddal és odafigyeléssel készítették, nincsenek elnagyolt, összecsapott, "majd ez átadás után még összeáll" részletek.

Tetszik, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően több törzsű fákra cserélték a korábbi sorfákat. A nyír- és mézelőfanyalka-csoportok kifejezetten jól mutatnak már most is, csupaszon, lombosan pedig még hangulatosabb lesz a kert. A Ganz régi irodája (A épület) elé egy hagyományos kertrészlet került tiszafákkal, puszpángokkal, meg hortenziákkal, amelyek egészen biztosan szépen fognak virágozni, ha eljön az idejük.

Igazítottak pár apróságon is. A játszótér kerítését kisebbre vették, hiszen az egész park zárható, és ízlésesen növények mögé rejtették, a tómeder széle pedig Terraway-burkolatot kapott, így nem fog folyton a csupasz beton kibukkanni. Zöldfal rejti el az egyik irodaház előtti elektromos dobozt és kifejezetten mutatósak a másik homlokzatát csinosító, oszlopra nyírt fák is. Jók lettek az új utcabútorok, a bonszájfazonú fekete fenyő pedig a park egyik éke lesz a B épület előtt. Összesen 98 koros fát és több száz solitert ültettek ki.

Ráadásul a fenti kritikákat némileg zárójelbe teszi az, hogy ez egy nagyobb projekt első üteme (persze nehéz figyelembe venni valamit átadáskor, ami még nincs kész). A közelmúltban lebontott minisztérium és a két Ganz-csarnok helyén, vagyis a Fény utca és a Margit körút között ugyanis már épül a Millenáris folytatása, a Széllkapu, mely a park egykori funkcióiból számosat átvesz. A tervek szerint,

az itteni "rendezvényteresülést" az ottani pihenőpark-funkciókkal ellensúlyozzák.

Itt kevesebb lett ugyan a fás, zegzugos terület, és több a füves placc, ott viszont kifejezetten az ücsörgésről, a sétálásról fog szólni minden. Itt eltűnt ugyan a tó a Táncszínház elől, ott viszont akkorát kapunk, hogy összességében nőni fog a vízfelület. És még az innováció sem tűnik el teljesen. 

Egy olyan, hatalmas növényfal fog épülni itt ugyanis, mely a Fogadótól egészen a Margit körútig tart majd, teljesen kitakarva a Mammutot. Az egész acélszerkezet

hat méter széles lesz, kilátóként is funkcionál majd és végig lehet rajta teljesen sétálni.

Egy elemét már most kiállították a parkban, amolyan demóként, ottjártunkkor még épp növényekkel telepítették be. Erről és az egész Millenáris Széllkapu projektről hamarosan bővebben is írunk az Urbanistán. Egyelőre örüljünk neki, hogy végre újra szép a Millenáris, és reménykedjünk, hogy az ideglenesen elvesztett bájait hamarosan pótolja az izgalmas bővítés.

Ne maradj le arról se, kövesd az Urbanistát a Facebookon!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!