Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Két hónapig az NVB tagja voltam

2018.05.08. 05:21

Az új országgyűlés megalakulásával lejárt a Nemzeti Választási Bizottság parlamentbe nem jutott pártok által delegált tagjainak megbízatása. A Momentum delegáltjaként így az én NVB-s megbízatásom is befejeződik. Ez a cikk arról szól, hogy a választások tisztasága felett őrködő szervben miként érvényesül a kormánynak kedvező szándék, és mit mutat a demokráciáról, a verseny tisztaságáról a testület működése.

Az NVB nem arról ismert, hogy segíti a pártokat és a választókat. Ez már a kampány legelején, a listaállításnál megmutatkozott: a Momentumnak pénteken gyűlt össze a listához szükséges számú egyéni képviselőjelölti ajánlás, de azokat csak hétfőn tudtuk leadni, mert a hivatal kettőkor bezárt. A törvényben hiába szerepelnek napokban, és nem munkanapokban a határidők – és sértett törvényt így szerintünk az NVB a hétvégi zárvatartással –, a hétvége a választások alatt is hétvége, hiába kopogtattunk szombaton és vasárnap is: csak a portás volt az épületben. Március 5-én mindenesetre a Momentum bejelentette az országos listáját, ezzel együtt pedig delegálhatott egy tagot az NVB-be, így kerültem a “választási bizottságok rendszerének csúcsszervébe”, ahogyan a testület honlapja fogalmaz. A bizottsági tagsághoz esküt kell tenni a Parlamentben a házelnök vagy a helyettese előtt. 

Díszes terem, teremszolga, puha bőrkötéses esküokmány, előolvasott szöveg.

A ceremónia teljesen üres és oda nem illő volt, mert hiába mindez a sok díszlet, tartalom nincs mögötte: a választási bizottságok úgyis ráütik a bélyeget bármire, ami igazán fontos, a nagy csalásokat – mivel azok magukba a törvényekbe vannak beleírva, mint a győzteskompenzáció, a külföldről szavazók kétféle választójoga és a torz médiapiac – pedig úgysem akadályozhatják meg. Az esküt letettük, másnap már üléseztünk is.

Az első ülésen 31 jogorvoslati ügy volt napirenden, amelyeknek az előkészítő anyagait nem küldték el emailen, mert az új tagoknak nem volt még kész a @nvi.hu végződésű email-címe, a rendes email-címünkre pedig nem érkeztek meg az anyagok.

A körülbelül 400 oldalas iratanyagot így nagyjából az ülés előtti 20 percben néztük át

frissen esküdött tagtársaimmal (ahogy az ülésen nevezik egymást az NVB tagjai). Ez a hozzáállás, vagyis hogy az ügyek előkészítésébe a tagoknak semmilyen beleszólásuk nincs, sőt a felkészülési idő is általában rendkívül rövid, az NVB-ben töltött teljes két hónapot jellemezte, és beszámolók szerint általában is így van. Az MSZP delegáltjával, Litresits Andrással áprilisban megpróbáltunk változtatni, de a bizottság többsége leszavazta az NVB-ügyrendet módosító reformcsomagot.

Az üléseket általában két-három nappal előre hívják össze, ami természetes, mert a választási időszakban minden nagyon gyorsan történik. A választási bizottságoknak és a bíróságoknak minden kérdésről három nap alatt dönteniük kell. Ez óriási tempó. Egy per általában évekig tart, itt két hét alatt lezajlik egy témakörben három-négy ügy is, és ítélkezési gyakorlat alakul ki egymásnak ellentmondó döntésekkel. Arra, hogy kiderüljön a kórházi fertőzések száma, két évet kellett várni. Arról, hogy áruházi parkolóban szabad-e aláírást gyűjteni, egy héten belül született két ítélet, és a kérdés eldőlt (szabad).

Ugyanebből a gyorsaságból fakadóan az NVB üléseit a titkárság készíti elő, ők írják a döntések tervezeteit. Ez azonban szintén nem problémamentes. Ha bejön egy kifogás, vagy fellebbezés az alacsonyabb szintű választási bizottság döntése ellen, azt az NVB tagjai nem látják, csak azután, hogy a titkárság ezeket csoportokba rendezte és elküldte emailen.

Nem egyszer fordult elő, hogy három-négy órával az ülés előtt kaptuk meg az aznapi 20-30 döntési tervezetet.

Ennyi iratot át lehet nézni ilyen kevés idő alatt, de például megfontolt és alapos alternatív döntési javaslatot írni közel lehetetlen.

Ezért óriási jelentőse van annak, hogy mi kerül a tervezetbe. A titkárságon készülő tervezetek írását az NVB elnöke, Patyi András felügyeli. Ez hatalmas eszköz az elnök kezében: neki van apparátusa, az NVB tagjainak ezzel szemben van jó esetben egy-két nap, rosszabb esetben három óra felkészülési ideje. A titkárságtól a tagok nem kapnak segítséget: egyszer kértem, hogy az általam benyújtott ügyrendi módosítót véleményezze a titkárság, hogy az szerintük megvalósítható-e.

Patyi András szerint erre nincs lehetőség, a titkárság kizárólag az elnök rendelkezésére áll.

Az ülésen egy-egy ügyhöz minden tag összesen 3 percben szólhat hozzá. Ez nagyon kevés idő. Három-négy óra felkészülési idővel, 3 percben, egy hosszan kidolgozott javaslattal szemben nehéz meggyőzni a tagtársak többségét, ha valaki nem ért egyet a tervezettel. Hiába érveltünk például azzal, hogy az önkormányzatok nem foghatják rá bármire, hogy műemlék, és erre hivatkozva nem tilthatják meg bárhol a plakátolást, fejenként három percben nem mindig könnyű kifejteni az érveket. A fényképen látható esetben például az NVB többsége szerint ez a kukatároló melletti villanyoszlopra ragasztott MSZP-P-s plakát műemléki környezetben van:

A kifogásban szereplő eredeti kép. Az NVB szerint itt műemlékek védelme érdekében tilos plakátolni.
A kifogásban szereplő eredeti kép. Az NVB szerint itt műemlékek védelme érdekében tilos plakátolni.

Az NVB elnöke nemcsak azért van különleges helyzetben, mert a teljes titkárság segíti a munkáját, hanem azért is, mert a vita során bármikor bármennyit beszélhet. Az ügyek megvitatása a következő menetrendben zajlik: az ügy előzményeinek ismertetése után Patyi ismerteti a döntési javaslatot, szót ad a jelentkezőknek, majd ő zárja a vitát egy “összefoglalóval”, amit gyakran a saját álláspontjának megerősítésére használ. Patyi tehát az általános menetrend szerint is többet beszélhet egy átlagos tagnál, de az elnöknek vita közben is előjogai vannak. A többi tagnak szót kell kérnie, amit egymás után sorrendben kapnak meg, és Patyi szigorúan betartatja az első hozzászólás 2 perces, aztán a második hozzászólás 1 perces időkeretét. Ezzel szemben

az elnök előzetes jelentkezés nélkül, bármelyik két hozzászólás között szót adhat magának és kifejtheti a véleményét a kétperces időkorlátra tekintet nélkül.

Arra is csak az elnök tehet javaslatot, hogy a vitát meghosszabbítsuk, és mindenki kapjon újabb hozzászólási lehetőséget. Az NVB-ben töltött két hónapom alatt erre egyszer sem került sor.

A valódi vitát a külföldi választási megfigyelők is hiányolták az NVB üléseiről. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelő missziójának a magyar választásokról szóló gyorsjelentése szerint “a megfigyelt üléseken a döntéseket általában pro forma vitát követően hozták meg. A panaszok jogi felülvizsgálatára rendszeresített eljárások nem teszik lehetővé a valódi vitát, és korlátozzák az NVB bizottsági tagjainak vitához történő hozzájárulását.” A nyakatekert mondat mögött a valóság egyszerű:

az esetek többségében semmi értelme az ülésnek.

Az EBESZ megfigyelője, illetve a tolmácsa március elejétől a választások utánig minden ülésen ott volt.

A jelentés szerint: “csupán 12 megfigyelt esetben eredményezte a vita a döntéstervezet módosítását.” Vagyis a több száz ügy közül összesen 12 esetben fordult elő, hogy a vitának érdemi kimenetele volt, vagyis a tervezethez képest megváltozott a végső döntés. Ahogy korábban írtam, a tervezetek megírása nagyon erős eszköz Patyi András kezében. A 12 eset sokkolóan kevés, mert az NVB több mint 692 határozatot hozott ugyanennyi idő alatt. A 12 vita közben módosított ügy még akkor is csak az összes érdemi döntés három százaléka, ha levonjuk azt a több mint 300 ügyet, amiket meg sem vizsgált az NVB, mert a beadványok formailag hibásak voltak: személyi azonosító helyett a személyi igazolvány számát adták meg, kihagyták a településnevet a lakcímből, vagy nem írták bele a paragrafusszámot.

Ha egy választópolgár kifogásolni szeretne egy rossz helyre ragasztott plakátot, az állami pénzből fizetett pártpropagandát, vagy egy választási csalást, könnyen elbukhat a formai követelményeken. Lehet akármilyen alaposan dokumentált a csalás, ha nincs tökéletesen megadva a lakcím, vagy kimarad a paragrafusszám, az NVB nem fog foglalkozni az üggyel. Ezeket a formai követelményeket szigorúan betartja az NVB, és ez nem mindig a bizottság hibája, mert a törvény valóban előírja, hogy a személyi azonosítót és a lakcímet mindenképp meg kell adni, a Kúria szerint pedig a törvénysértést is a paragrafus száma szerint, konkrétan hivatkozni kell, nem elég körülírni.

Az viszont már a bizottságon múlt, hogy a lakcím megadásának kötelezettségét annyira szigorúan értelmezte, hogy az egyértelműen budapesti irányítószámú címet azért nem fogadta el, mert abból hiányzott a település megnevezése.

Hiába volt ott a 1-gyel kezdődő irányítószám, az NVB szerint oda kellett volna írni azt is, hogy “Budapest”, enélkül a kifogással nem lehetett foglalkozni.

Az ehhez hasonló abszurd szigor teljesen értelmetlen.

Amikor először megjegyeztem, hogy készíthetnénk internetes formanyomtatványokat, amelyek jelzik, hogy ha kimarad a település neve, vagy ha személyi azonosító helyett személyi igazolványszámot ad meg valaki, Patyi András első reakciója annyi volt, hogy a törvény szövege elérhető a valasztas.hu-n, azt mindenki elolvashatja. A törvény valóban elérhető a honlapon, de a több mint 360 §-ból álló szöveg túl hosszú és nem közérthető. Ráadásul a személyi azonosító használata egyáltalán nem szokásos – a 11 jegyű számot szinte semmilyen más eljárásban nem kell használni, nincs benne a köztudatban, ezért erre figyelmeztetni kell az embereket.

Azt, hogy a választópolgárok alaposabb tájékoztatást érdemelnek, körülbelül tíz ülésen hoztam fel. Hosszas előkészítő munka után végül az április 27-i ülésen döntött úgy az NVB, hogy mégis készít formanyomtatványt, amelyen keresztül a kifogásokat és a fellebbezéseket is egyszerűbb beküldeni. Ezt a javaslatot akkor már Patyi is megszavazta. A pártdelegáltak közül egyedül a Fidesz-KDNP képviselője, Sárhegyi Zoltán ellenezte az ötletet.

A szerző a Momentum NVB-delegáltja volt 2018. március 13. és május 8. között.