Gyárfás
18 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Helyes a cigányellenes masírozás megtiltása

2019.05.17. 11:40

Kétszer is megtiltotta a rendőrség a Törökszentmiklósra tervezett fasiszta felvonulást, és csak a menetelés nélküli demonstrációt vette tudomásul. A tiltásnak alkotmányos indokai vannak, és jó volna, ha a rendőrség a jövőben is ezt a gyakorlatot követné: a “foglyul ejtett közönség” tilalmát nem a privilegizált politikusok, hanem a kiszolgáltatott roma lakosság védelmére fogja használni.

Itt az alkalom, hogy dicsérjük a rendőrséget, konkrétan Törökszentmiklós Rendőrkapitányát, amiért alapos indokkal megtiltotta a Toroczkai-féle Mi Hazánk és a Betyársereg tervezett felvonulását a városban. Az új gyülekezési törvény tavalyi hatályba lépése korántsem javított a hatósági jogalkalmazás színvonalán (lásd nyertes pereinket itt, itt, itt és itt), és a törökszentmiklósi rendőrkapitány sem hoz mindig jól megindokolt tiltó határozatot – de a fasiszta “erődemonstráció” előzetes megtiltása üdítően színvonalas és jól indokolt. (Ugyanez igaz a második tiltásra, amivel egy eltérő útvonalra tervezett felvonulás tudomásul vételét is visszautasította a rendőrség, azonos indokolással. A legutóbbi hírek szerint Toroczkaiék harmadik bejelentését, ami már egy vonulásmentes, statikus demonstrációról szól, a rendőrség tudomásul vette – erre később visszatérek.)

Csak azért tilos a masírozás, mert más a véleményük?

Nem, egy demokráciában mindenféle erkölcsi és politikai véleménynek helye van, még azoknak is, amelyek bosszantóak, ellenszenvesek, vagy egyenesen felháborítóak. Itt azonban nem a vélemény kinyilvánítását tiltotta meg a rendőrség, hanem csak a felvonulást bizonyos utcákon át. A tiltás közvetlen indoka az volt, hogy Toroczkaiék mindenáron vonulni is akartak a romák által is lakott utcákban. Az egyeztetés során a rendőrség azt ajánlotta, hogy masírozás helyett csak a főtéren gyülekezzen a rasszista banda, de ez nekik nem volt elég. A lakóházak közötti masírozás viszont a rendőrség szerint mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével járna, méghozzá azért, mert a vonulás “foglyul ejtené közönségét”.

A közönség foglyul ejtésének tilalmát a bírói gyakorlat dolgozta ki, és azt jelenti, hogy a polgárok – nem a választott politikusok – nem kényszeríthetőek az őket kritizáló vélemény végighallgatására, különösen nem az őket gyalázó, megfélemlítő üzenetekhez való asszisztálásra. Erre nem terjed ki sem a véleménynyilvánítás szabadságához, sem a békés gyülekezéshez való jog. Egyszóval, ha a fasiszták valóban csak kirekesztő nézeteiket akarják világgá kürtölni, és nem másokat akarnak megfélemlíteni a saját lakóhelyükön, akkor azt továbbra is megtehetik.

(A rendőrség formálisan egy másik tiltóokra is hivatkozott, a közbiztonság és a közrend veszélyeztetésére, de az indokolás nem erről, hanem a törökszentmiklósi polgárok jogainak és szabadságának sérelméről szól)

A magyar jogban e tétel először az 55/2001. (XI.29.) AB határozathoz fűzött különvéleményben merült fel. Eszerint foglyul ejtett közönség akkor jön létre, ha “a résztvevők oly módon nyilvánítanak véleményt más magánszemélyekkel szemben, hogy azok ne tudják elkerülni a rendezvényen elhangzó, őket hátrányosan érintő kijelentések végighallgatását”. A foglyul ejtett közönségről tett megállapításokat egyik alkotmánybíró sem vitatta, és később többségi állásponttá vált. “A véleménynyilvánítás szabadsága nem foglalja magában a jogot arra, hogy mások a kinyilvánított vagy kifejezett véleményt egyáltalán meghallgassák, vagy másképpen tudomást vegyenek róla; sőt a “fogoly közönség” (“captive audience”) esetén - amikor a közönség nem térhet ki egy véleménynyilvánítás elől - igazolható a véleménynyilvánítás korlátozása is.” [ 75/2008. (V. 29.) AB határozat] Egyes személyek alkotmányos jogát sérti az, “ha az elkövető oly módon nyilvánítja ki szélsőséges politikai meggyőződését, hogy a sértett csoporthoz tartozó személy kénytelen azt megfélemlítve végighallgatni, és nincs módja kitérni a közlés elől.” [ 95/2008. (VII. 3.) AB határozat] Ezek szellemében jelentette ki a Magyar Gárdát feloszlató bíróság is, hogy “a per tárgyává tett rendezvények alkalmával erőszakos cselekményekre ténylegesen nem került sor, de a valamennyi helyszínen nyilvánvalóan jelenlevő ún. foglyul ejtett közönségre is figyelemmel az erőszak közvetlen, egyéni jogok sérelmével is fenyegető veszélye fennállt.” (Fővárosi ítélőtábla 5.pf.20.738/2009/7.) Az alkotmánybírósági és bírósági határozatok alapján tehát a magyar jog szerint akár egyetlen személy kényszerítése arra, hogy az ellene (kirekesztésére, gyűlöletére) irányuló üzenetet végighallgassa, megengedhetetlen, alkotmányos jogokat sért.

Miért jó ez a rendőrségi határozat?

Az első pirospont tehát azért jár, mert a rendőrség a bejelentés elbírálásakor nem rekesztette ki a vizsgálódása köréből annak feltérképezését, hogy kik, hol és mire is készülnek valójában. Kimutatta, hogy a demonstráció szervezőinek deklarált célja nem annyira a véleménynyilvánítás, mint inkább a megfélemlítés; hogy a vonulás romák által is lakott utcákat érintene, és helyesen értékelte a szervező terhére azt, hogy a lakóházak előtti elvonulásról nem volt hajlandó lemondani. Ilyen körülmények mellett okszerűen következtetett arra, hogy a vonulás kirekesztő és megfélemlítő jellege miatt foglyul ejtené az ott lakókat, sértené jogaikat.

A második pont pedig azért jár, mert végre nem az egyébként is több és súlyosabb kritikát tűrni köteles közhatalmat gyakorló politikusokat, közéleti szereplőket igyekszik megvédeni a rendőrség az egyébként nem kirekesztő, vagy megfélemlítő kritikáktól. Mint amikor a miniszterelnök háza előtti devizahiteles tüntetést a szomszédok – tehát nem is tüntetés címzettje! – személyiségi jogainak és magánszférájának védelmére hivatkozva tiltotta meg.

A “foglyul ejtett közönség” tilalmát ugyanis a rendőrség eddig nem alkalmazta, pontosabban nem arra alkalmazta, amire való. Annak ellenére, hogy ez a jogi kategória már jó ideje ki van dolgozva és rendelkezésre áll, rendőrségi tűrés mellett zajlottak le és eszkalálódtak az események Gyöngyöspatán és Devecserben is. Viszont amikor a miniszterelnököt kellett megvédeni attól, hogy a Cinege utcában protestáljanak ellene, akkor tudta használni a rendőrség, akár előzetes tiltási okként is. (A korábbi gyülekezési törvény keretei között előzetes tiltási okként még nem lehetett volna használni a foglyul ejtett közönség tilalmát. Most már lehet, de nekem meggyőződésem, hogy az új szabályozás egyik célja inkább ennek a törvényellenes gyakorlatnak a legalizálása volt, és nem a kiszolgáltatott társadalmi csoportok védelme. Azért is hangsúlyozom az alkotmányos jelentőségét ennek a mostani tiltásnak, mert ez a helyes értelmezése a foglyul ejtett közönség tilalmának.)

A törökszentmiklósi tiltó határozat alapjogi és ténybeli megalapozottsága tehát nem indokolja, hogy a bíróság a tiltást megtámadó Toroczkaiéknak kedvező döntést hozzon. Ellenkezőleg, amellett szólnak az alkotmányos érvek, hogy bírósági ítélet is megerősítse ezt a tiltást, és legyen egyértelmű, hogy a magyar jog és a magyar állam szervei nem tűrik a kiszolgáltatott társadalmi csoportok elleni gyűlöletkeltést.

Biztos, hogy nem fognak vonulni a fasiszták?

A masírozás kétszeri megtiltása után úgy tűnik, hogy a vonulás nélküli statikus gyűlést a rendőrség tudomásul vette. Valóban, a Törökszentmiklós központjában lévő Kossuth téren tartandó gyűlés kapcsán aligha lehet a közönség foglyul ejtésére hivatkozni úgy, mint ahogy a lakóházak előtti menetelés esetében. Ha tehát a fasiszták tiszteletben tartják a mások jogait védő törvényeinket, ahogyan azt másoktól is megkövetelik, akkor nem lesz menetelés: ha mégis lenne, akkor a szervezők bűncselekményért felelnek (Btk. 217/C. §), a résztvevők szabálysértésért [Szabstv. 189. § (3a) bekezdés a) pont], a menetelést pedig a rendőrségnek fel kell oszlatnia [Gytv. 18. § (1) bekezdés a) pont]. Persze, mások jogainak a tiszteletben tartása nem tartozik a fasiszták erényei közé: Toroczkai már az első tiltás után kinyilatkoztatta, hogy a tiltás ellenére is vonulni fognak, tehát bűncselekményt követnek el. (Ami nemcsak azért volt pikáns, mert egy rendpárti, a bűnözés ellen meghirdetett gyűlésről van szó, hanem azért is, mert éppen bejelentette azt is, hogy éppen folyamatban van a bíróságon a fasiszták szintén rendpárti egyesületének bejegyzése.)

Demonstrációra tehát végül mégiscsak sor fog kerülni jövő kedden, és a résztvevőknek oda el is kell jutniuk, a végén pedig távozniuk is kell. Ha tehát a statikus tüntetés megtartásának már nem is látja akadályát a rendőrség, annál fontosabb, hogy akár a tüntetésen, akár előtte vagy utána következne be mások jogainak és szabadságának sérelme, legalább olyan szakszerűen, határozottan és alkotmányos keretek között maradva kezeljék a helyzetet, mint ahogyan a bejelentéseket is kezelték. A tét nemcsak az, hogy a rendőrség képes-e érvényt szerezni a gyülekezési törvénynek, hanem az, hogy a magyar állam képes-e megakadályozni a roma honfitársaink elleni gyűlölet ismételt felszítását!

A szerző a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!