Klímaváltozás: elindult egy megállíthatatlan mozgalom

Az ENSZ szeptemberi klímacsúcsának estéjén fiatalok milliói vonultak fel világszerte és üzenték a világ vezetőinek, hogy „cserben hagytok bennünket”. Igazuk van.

A globális kibocsátás nő. A hőmérséklet emelkedik. Az óceánokra, az erdőkre, az időjárási folyamatokra, a fajok sokszínűségére, az élelmiszer-termelésre, a vízre, a munkahelyekre és végül az emberek életére nézve a következmények már most rettenetesek, és egyre csak súlyosbodnak.

Sok helyen azonban az embereknek nincs is szükségük táblázatokra vagy grafikonokra ahhoz, hogy megértsék a klímaválságot. Nekik elég csak kinézniük az ablakon. A klímakáosz a szemünk előtt zajlik Kaliforniától a Karib-térségig, Afrikától az Északi-sarkig és a világ sok részén. A következményektől pedig azok szenvednek a legjobban, akik a legkevésbé járultak hozzá a problémához. Én is a saját szememmel láttam a ciklon sújtotta Mozambikot, a hurrikán által letarolt Bahamákat és a Csendes-óceán déli részének emelkedő tengerszintjeit.

Azért hívtam össze a klímacsúcsot, hogy ugródeszkaként szolgáljon számunkra, és a klímaváltozásról szóló párizsi megállapodás által 2020-ra kitűzött döntő határidők betartása felé tereljen bennünket. Számos ország és szektor vezetője fel is lépett ennek érdekében.

Egy széles körű, nemcsak kormányokból és fiatalokból, hanem vállalkozásokból, városokból, befektetőkből és a civil társadalomból álló koalíció fogott össze azért, hogy világunkat abba az olyannyira szükséges irányba tereljék, ahol elkerülhető a klímakatasztrófa.

Több mint hetven ország kötelezte el magát a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás mellett 2050-ig, még ha a legnagyobb kibocsátók eddig nem is tettek így. Több mint száz város, köztük a világ legnagyobb városai jelezték, hogy csatlakoznak a zéró nettó szén-dioxid-kibocsátás eléréséhez. Legalább hetven ország jelentette be a szándékát, hogy a párizsi megállapodás alapján elfogadott nemzeti terveinek végrehajtását 2020-ra felgyorsítja. A fejlődő kis szigetországok közösen kötelezték el magukat a szén-dioxid-semlegesség elérése és a mellett, hogy 2030-ra 100 százalékban megújuló energiára térnek át. Pakisztántól Guatemaláig, Kolumbiától Nigériáig, Új-Zélandtól Barbadosig az országok megfogadták, hogy több mint 11 milliárd fát ültetnek.

A magánszektor több mint száz vezetője vállalta, hogy cégük felgyorsítja a zöld gazdaságra való áttérést. A világon legnagyobb, több mint 2 billió amerikai dollár értékű vagyonért felelős tulajdonosok csoportja megfogadta, hogy 2050-re szén-dioxid-semleges befektetési portfóliókra tér át. Ez a vállalás kiegészíti azt a korábbi, a világ vezetőihez intézett felhívást, amelyet a világ befektetett tőkéjének közel felét, 34 billió amerikai dollárt képviselő vagyonkezelők tettek nemrég, kérve a szén-dioxid-kibocsátás jelentős beárazását, valamint a hőerőművek fűtésére használt szén és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának kivezetését világszerte.

A Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Klub egy billió amerikai dollárt mozgósít a 20 legkevésbé fejlett ország tiszta energia programjára 2025-ig. A globális bankszektor egyharmada vállalta, hogy üzletvitelüket összehangolják a párizsi megállapodás céljaival és a fenntartható fejlődési célokkal. A klímacsúcs azt is megmutatta, hogy miként tudnak a városok és az olyan globális iparágak, mint a szállítmányozás, jelentős kibocsátáscsökkentést elérni. A klímacsúcson megtárgyalták az erdővédelmi kezdeményezéseket és a vízellátás biztosítását is.

A klímacsúcs a kezdetektől fogva arra törekedett, hogy löketet adjon a világnak, és felgyorsítsa a szélesebb körű fellépést. Ezen felül globális színpadként szolgált a kemény igazságok kimondásához, és ahhoz, hogy megmutassa, kik a valódi vezetők. A tagadók és a legnagyobb kibocsátók pedig többé már nem tudnak elrejtőzni. Őket továbbra is arra fogom bátorítani, hogy tegyenek többet otthon és irányítsák a zöld gazdasági megoldásokat világszerte.

Bolygónknak valódi globális fellépésre van szüksége. Ezt nem lehet egyik napról a másikra vagy azok teljes részvétele nélkül elérni, akik a legnagyobb mértékben járultak hozzá a válsághoz. Többet kell tennünk azért, hogy a világunk elkerülje a klímaszakadékot: figyelnünk kell a tudományra, 45 százalékra kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig, el kell érnünk a szén-dioxid-semlegességet 2050-ig, valamint meg kell állítanunk a hőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-foknál a század végéig.

Még mindig úgy tűnik, hogy túl sok ország függ a széntől annak ellenére, hogy már vannak olcsóbban elérhető és zöldebb alternatívák. Gyorsabban kell haladnunk, hogy beárazzuk a szén-dioxid-kibocsátást, hogy megszüntessük az új szénerőművek építését 2020-ig, és hogy véget vessünk az adófizetők nehezen megkeresett pénzéből való dollármilliárdok elköltésének a haldokló fosszilistüzelőanyag-iparra, amellyel csak erősítjük a hurrikánokat, elősegítjük a trópusi betegségek terjedését és súlyosbítjuk a konfliktusokat.

Egyúttal a fejlett országoknak teljesíteniük kell vállalásukat, hogy 2020-ig állami és magánforrásokból évente 100 milliárd dollárt bocsátanak a fejlődő országok rendelkezésére az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére és az ezekhez való alkalmazkodásra.

Meg fogok bizonyosodni az országok, a magánszektor és a helyi hatóságok által vállalt kötelezettségek megvalósulásáról, amire már decemberben sor kerül az ENSZ klímakonferenciáján a chilei Santiagóban. Az ENSZ egységes e kezdeményezések támogatásában.

A klímaváltozás korunk meghatározó ügye. A tudomány szerint, ha a jelenlegi úton haladunk, legalább 3 Celsius-fokos globális felmelegedéssel kell számolnunk a század végéig. Én már nem leszek itt akkor, de az unokáim igen.

A fiatalok, az ENSZ és egyre több üzleti, pénzügyi, kormányzati és civil társadalmi vezető, tehát sokan közülünk készek a cselekvésre. De a klímaváltozás elleni fellépés sikeréhez még nagyon sokunkra szükség van. Hosszú út áll még előttünk. De a mozgalom elkezdődött.

António Guterres ENSZ-főtitkár írása

Borítókép: A II. Globális klímasztrájkhoz kapcsolódó budapesti demonstráció résztvevői 2019. május 24-én. Fotó: Huszti István / Index