A járványnak legyen vége, ne a demokráciának!
További Vélemény cikkek
„Azok, akik feladnák alapvető szabadságukat egy ideiglenes biztonságért, nem érdemelnek sem szabadságot, sem biztonságot” mondja Benjamin Franklin. A kormány felhatalmazási törvényjavaslata pont ezt kéri az országtól – mondjunk le szabadságunk maradékáról a kormány által kínált kétes biztonságért. A javaslat lényege az, hogy a Parlament adjon a kormánynak korlátlan hatalmat korlátlan időre. Orbán Balázs azzal érvel, hogy mindez alkotmányos és szükséges, ebből azonban egyik sem igaz.
A kormány nem a járványügyi védekezés érdekében, hanem a valóban szükséges intézkedések helyett kér alkotmányon kívüli felhatalmazást.
Nem vitatható, hogy ma Magyarországon, sőt az egész világon különleges helyzet van. A koronavírus-járvány régóta nem látott kihívások elé állítja az egészségügyet, az oktatást, a rendészeti szerveket, az államigazgatást, a kereskedelmet, átalakítja mindannyiunk életét. Emberek élete és egészsége kerül veszélybe. Már eddig is ezrek vesztették el a munkájukat, és vállalkozások hosszú sora készült megszüntetni vagy korlátozni tevékenységét, tömegek megélhetése került veszélybe. A hosszabb távú gazdasági hatásokat még csak megbecsülni sem lehet ma.
Ilyen rendkívüli helyzetben szükség van arra, hogy a mindenkori kormány rendkívüli intézkedéseket tegyen, akár olyanokat is, amelyek kívül vannak az egyébként érvényes jogrenden. Szükség lehet olyan szabályokra, mint az iskolák bezárása, az üzletek nyitvatartásának korlátozására, a határok lezárására és még folytathatnánk. A Demokratikus Koalíció nemcsak támogatja ezeket a lépéseket, hanem többet közülük maga javasolt. Ha az elmúlt időszakban bíráltuk a kormányt, az éppen az volt, hogy túl későn hozta meg a szükséges intézkedéseket. Ha tehát ezek megerősítését kérné a kormány, ebben számíthatna ránk, de most nem ezt teszi.
Minden jogállamban alkotmányos szabályok korlátozzák azt, hogy ilyen rendkívüli helyzetben mit tehet meg a kormány. Ez sehol sem jelent korlátlan ideig tartó teljhatalmat. Ma az Európai Unió 16 tagállamában van valamilyen különleges jogrend, azonban ezek minden esetben valamilyen konkrét időszakra vonatkoznak. Ezzel szemben a kormány itt arra kér felhatalmazást, hogy saját maga döntse el, meddig tartja szükségesnek a felhatalmazás fennmaradását.
Az elmúlt tíz év világosan bebizonyította, hogy az Orbán-kormány egy dologra biztosan nem hajlandó: a saját hatalma korlátozására.
Mi a helyzet az alkotmányossággal? A Demokratikus Koalíció továbbra is elfogadhatatlannak tartja a jelenlegi alaptörvény létrejöttének módját és számos rendelkezését. De ezek ma a hatályos szabályok, amelyek kötelezőek mindenkire, és az azt márványba vésett remekműként ünneplő Fidesztől különösen elvárható lenne, hogy tiszteletben tartsa ezeket. Az alaptörvény 53. cikke alapján a kormány ilyen helyzetben megtehet mindent a veszély elhárítására, kiadhat rendeletet, akár a hatályos törvényeket is felülírva. És ez rendben is van így, hiszen valóban lehet olyan helyzet, amikor nincs idő a leggyorsabb országgyűlési eljárásra sem.
A Parlamenti kontroll azonban ettől még fennmarad. Ezt a népképviselet utólag gyakorolja azzal, hogy ha 15 napon belül nem hagyja jóvá ezeket, akkor a kormány rendeletei nem maradnak hatályban. A kormány felhatalmazási törvényjavaslata most ezt az alkotmányos szabályt törölné el azzal, hogy időkorlát nélküli felhatalmazást kér nemcsak a már meghozott rendeletek hatályban tartására, hanem a jövőben kiadottak érvényességére is.
A szándék a törvényjavaslatból könnyen kikövetkeztethető. Már a preambulum is arról beszél, hogy szünetelhet a járvány következtében a Parlament ülésezése. És erről ki dönt majd? A házelnök? Az operatív törzs? Az Országgyűlés munkájának ellehetetlenítése nyilvánvalóan alkotmányellenes. Az alaptörvény idézett cikke egyértelműen a Parlament folyamatos ülésezésével számol. Sőt a 48. cikk még a veszélyhelyzetnél sokkal súlyosabb rendkívüli állapot (háborús helyzet) idején is erős szabályokat tartalmaz az országgyűlés munkájának fenntartására. Lehet persze olyan szituáció, ami nehézzé teszi a képviselők egy terembe való összegyűjtését. Ez azonban a 21. században nem lehet akadály.
Ha a sokkal jobban veszélyeztetett Európai Parlament képes „távmunkában” dolgozni, a magyar Parlamentben is megoldható lenne az online ülésezés és szavazás.
Demokrata barátaink persze felvethetik, hogy a kétharmados fideszes többség szinte mindent megtehet a parlamentben. Ez igaz, de egy dolgot nem tud elkerülni – a nyílt vitát, a szemtől szembe való kritikát. Ezt pedig minden tekintélyuralom gyűlöli. Ezért próbálta a Fidesz az új házszabályi rendelkezésekkel korlátozni a parlamenti ellenzék működését, és ezért akarja most is leépíteni a népképviselet kontrollját. Hasonlóképpen problémás az is, hogy a kormány messze túlterjeszkedve a sarkalatos Katasztrófavédelmi törvény által nyújtott kereteken, minden korlát nélkül szeretne eltérni a törvényektől.
A Demokratikus Koalíció csak olyan törvényhez támogatna, amely csak az alkotmányos 15 napra ad a kormány számára felhatalmazást, és világosan rögzíti, hogy a felhatalmazás kizárólag a járvány és a járvány okozta gazdasági bajok kezelésére szólhat, szükséges és arányos módon. Ne lehessen a járványra hivatkozva, attól teljesen független más területen is teljhatalma a kormánynak! A valóban indokolt és alkalmas intézkedések támogatására bármikor készek vagyunk a Parlamentben is.
Orbán Balázs cikke többször említi azt, hogy az Alkotmánybíróság jelenti a kormányzati túlhatalom ellensúlyát ebben a helyzetben. Ez azonban nemcsak azért kétséges, mert a korábban tekintélyes testületet a Fidesz az elmúlt években az esetek többségében a saját embereivel, egyeztetés nélkül töltötte fel, hanem azért is, mert az AB-hez fordulást jelentősen megnehezítették, és ma egy ügy tárgyalása bármeddig elhúzódhat. Ezért a Demokratikus Koalíció csak olyan javaslatot tud elfogadni, ami biztosítja, hogy ebben a helyzetben bármelyik parlamenti frakcióvezető a bírósághoz forduljon, és kötelezné az alkotmánybírákat, hogy az ilyen panaszt három napon belül bírálják el.
Orbán Balázs diszkréten hallgat a törvényjavaslatnak a rémhírterjesztés törvényi tényállását szigorító részéről. A jelenlegi büntető törvénykönyv is megfelelő szabályokat tartalmaz a rémhírterjesztés büntetésére, a rendőrség, ha akar, hatékonyan fel tud lépni a rémhírek ellen. Viszont az eddigi kormánypárti nyilatkozatok alapján félő, hogy a mostani szigorítást a kormány arra használná fel, hogy megakadályozza a sajtót és a közösségi médiát abban, hogy a járvánnyal kapcsolatos, a kormány számára negatív információkat hozzon nyilvánosságra. Ez a Demokratikus Koalíció számára elfogadhatatlan.
Persze tényleg van, ahol szükség lenne szigorításra. A hiteles hírek hiánya közvetlenül veszélyezteti az emberek egészségét és biztonságát, ezért azt javasoljuk, hogy
a közérdekű járványügyi adatok eltitkolása a hatóságok részéről viszont legyen bűncselekmény.
A kormánynak persze lenne bőven tennivalója a járvány kezelésében. A Demokratikus Koalíció eddig 48 javaslatot tett a válság kezelésére. A kormány ezek közül csak néhányat fogadott meg, lassan és erőtlenül reagált. Még mindig Magyarországon végzik a környező országok közül a legkevesebb tesztet; még mindig megfelelő védőfelszerelés nélkül dolgozik az orvosok, a nővérek, a mentősök, a rendőrök és a többi, védekezésben részt vevő ember nagy része; még mindig nincs elég maszk és fertőtlenítő; még mindig nem kapnak jövedelempótlást a kényszerből otthon maradók; még mindig nem védik meg az embereket a munkanélküliségtől; még mindig nem kapnak közvetlen támogatást a lehetetlen helyzetben lévő kisvállalkozók. Ezekkel kellene foglalkozni a kormánynak, és nem a korlátlan hatalom építésével.
Orbán Balázs az állítja, hogy „A koronavírus ügyében is ez történne: ha az Országgyűlés nem állna a kormány mellé, akkor a jövő héttől nincsenek lezárva a határok, nem kell a boltoknak zárva tartani, s az eddig bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések is semmivé válnak.” Ez kétszeresen is hazugság. Egyrészt a kormány nem ezeknek az intézkedéseknek a fenntartásához kér támogatást, hanem többhöz és máshoz. Másrészt pedig a kormány szükség esetén újabb rendeletek kiadásával 15 napra újra elrendelheti ezeket az intézkedéseket. Ez az idő elég lenne arra, hogy a kormány végre valóban a járvány kezeléséhez szükséges intézkedéseket terjessze az Országgyűlés elé. Biztos vagyok benne, hogy ezek mögött megteremthető lenne a nemzeti egység.
Sajnos a kormány az elmúlt 10 évnek köszönhetően nem élvezi sem az ellenzéki pártok, sem az ország felének bizalmát.
Ha soha nem hazudtak volna nekünk, ha nem verték volna át az emberek millióit, talán más lenne a helyzet,
de nem így történt. Mára a bizalom végletesen szertefoszlott.
Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kormány pontosan tudja, hogy a járvány kezeléséhez nincs szüksége végtelen teljhatalomra, ahogy senkinek sincs Európában. Ez nyilván arról szól, hogy ismét lehessen az ellenzéket igaztalanul vádolni, felelőtlennek nevezni, hibásnak nevezni. Nagyon szomorú, hogy akkor, amikor magyar emberek halnak meg koronavírusban, az Orbán-kormány továbbra is belpolitikai hatalmi csatározást szeretne velünk folytatni. Mi ebbe azonban nem megyünk bele, mi az országot szolgáljuk, ezért ragaszkodni fogunk az országgyűlés ellenőrző jogához.
Mi minden, a járvány megfékezését célzó valódi intézkedést támogatunk, de az, hogy a kormány megfosztaná a parlamentet ellenőrző jogától, valamint az, hogy Orbán Viktornak legyen teljhatalma akár az idők végezetéig, nem tartoznak ezek közé. Mi támogatjuk a járvány elleni harcot, de nem asszisztálunk Orbán hatalommániájához.
A szerző országgyűlési képviselő, a DK frakcióvezető-helyettese.