Kedves barátaim!

2004.10.03. 23:58
 

„Acélos akarat, hajlíthatatlan hátgerinc, nemes törekvésektől lüktető ifjú tettrekészség – ezek imponáljanak neked. Az örökös elérzékenyülés, csókolódzás, kedveskedés, kényeskedés még csak hagyján van a nőrokonok között, de a férfiú ereiben kemény vér keringjen, ne pedig káposztalé és cukros limonádé! Némelyik ifjú a serdülés éveiben hetekig elmélázik valamelyik regényalakon, szövi a jövő óriási terveit s nem veszi észre, mikor érzelgőssége már érzékiséggé változott át. ”
(Tóth Tihamér: A tiszta férfiúság)

Kedves bará taim!
Gyurcsány Ferenc vagyok.
Negyven három éves.
Büszke balol dali.

Újra van! Dallama és üteme! A magyar baloldalnak!
Ütemünk trimeter, strófánk tercina, táncunk Faroer-szigeteki.
      (Hangszerünk balalajka, trichordunk tritonus, herénk trifólium;
                        lobogónk trikolór, békénk Trianon, járművünk tricikli.)

Mert a mienk jobb. Több embernek jobb. Az országnak jobb.
A szembenézés bátorsága. Az őszinteség bátorsága.
                                               Az el nem viselés, a tettrekészség bátorsága.
Nem egymás mellé helyeztük. Közösen fogalmaztuk meg.
                                               Egységes egésszé gyúrtuk össze.
A szegénységet, a kilátástalanságot és az igazságtalanságot.
Mondjátok, van-e, aki.

Ha egy mondatban kell:
A városokban, a falvakban, a budapesti kerületekben.

Kedves Barátaim!
Ugyan mit tud ez azoknak a gondjairól, akik nemhogy.
Ugyan mit érdekli őt a kispénzűek sorsa, hiszen ő már.
Hogyan lehet valaki baloldali, ha.

Árpi bácsi kedves
Szívet, lelket, életet
Úgy maradt. Ma is büszkén. Baloldalinak.
Magyarország ma szabad, de igazságtalan.
Annyifajta külön világ, külön sors, külön élet.

Szabadelvű barátaink a jogról, a szabadságról.
A konzervatívok a múltról, a hagyományról.
Mi, baloldaliak pedig.

Megannyi egyedi, utánozhatatlan, nagyszerű ember.
Mert jók, mert szeretnek, időnként talán gyűlölnek is.
A magyar szocia listapárt.
Boldog, gyarapodó, igazságos.

Magyarországot jóakaratú, tehetséges, dolgos emberek.
Tenni, dolgozni és tanulni.
Sikeresebbnek lenni, küzdeni és harcolni.
A tisztességes felemelkedés, a méltányos gyarapodás, az igazságos élet kapuit.

Ahova megyek, ahova nézek, mindenhol látok
megoldatlan problémákat, kielégítetlen vágyakat, hiányzó lehetőségeket.
Jogos? Mi az hogy! Nagyon is!

Tiszta ruhát, meleg ételt, egy nyugodt, világos szobát sok játékkal.
Az óvodáknak, az iskoláknak, az egyetemeknek.
Rossz állapotban vannak útjaink. Drága a távfűtés. És a közlekedés.
Sok százezer panellakás. Kórházaink, rendelőintézeteink.
Az ápolók, a nővérek, az orvosok.
Tartozunk. Még nagyon. Sokkal tartozunk.
Szüleinknek, nagyszüleinknek, a nyugdíjasoknak.
Rossz állapotban van a vasút, többet érdemelne a rendőrség és a honvédség.
Hát édesanyámtól. És a sok rokontól. Mire elég és mire nem a minimálbér.

Tovább is van, mondjam még?

A mérhető,
az elvitathatatlan,
a tiszteletet kiváltó.
Kedves Barátaim!
Két év alatt sok problémát.
Mi szociáldemokraták.
És liberálisok együtt.

Hazánkért és a nemzetért, a Magyar Köztársaságért.
A tanárok, a nővérek, az orvosok bérét.
A családi pótlékot, a tizenharmadik havit, az özvegyit.
A szociálpolitikai lakásvásárlási kedvezményt.
Az esély autópályán. Nem beszéltünk, építünk. Többet, mint bárki, bármikor.
Elengedtük. Átütemeztük. Bevezettük.

Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk,
                                               az Egyesült Államok pedig a szövetségesünk.
Sok baráttal, partnerrel és szövetségessel.
Nemcsak Győr, Fehérvár vagy Budapest.
Hanem Nyíregyháza, Debrecen és Szeged is.
Észak-Kelet-Magyarországon, a Dél-Alföldön, a Balatontól délre.

A magyar családok, a magyar nyugdíjasok, a magyar vállalatok,
kutatók, művészek, sportolók.
Családi pótlék, ingyentankönyv, gyermekvédelmi támogatás.
Az értelmes élet. A nyugodt gyarapodás. A tekintélyt és mintát adó.
Apai, anyai, nagyszülői.
Az elmúlt kettő évben több mint kettőszázezer új. Ezzel egy időben több mint.
A mérhető, az elvitathatatlan, a tiszteletet kiváltó.

Mert Magyarország megérdemelte.
Mert meg kellett tennünk.
Köszönjük szépen, Medgyessy Péter.

A gyermekeimmel,
a családommal,
az országgal.

Volt egy asztal meg egy szék.
Tovább is van, mondjam még?

Kedves Barátaim!
Több határozottság, több következetesség, több lendület.
Ne higgyétek magatokat. Újra és újra kell. Halljuk és értjük.

A kormánynak nincs pénze. Nektek van. Magyar embereknek.
Szeretnénk? Hát persze. Épp olyan emberek vagyunk.
Dönteni kell. Hosszú a szükség sora. És korlátozott a lehetőség.
Mostantól nem többet költünk. Hanem másként. Igazságosabban.

Megmondom világosan, egyetlen mondatra, elvre építjük tetteinket:
több lehetőséget a nélkülözőknek, több felelősséget a tehetőseknek.
A gyermekeimmel, a családommal, az országgal.

Ideje felegyenesedni! Nem lesz több lehajtott. Nincs több bátortalan.
Büszkék vagyunk. Hát legyetek Ti is. És emeljétek fel.
Képviseljük, változunk és változtatunk.
Az adórendszerben, a családtámogatásban, a lakástámogatásban.
Tanulással, kezdeményezéssel és kockázatvállalással.
Nem önző módon és magamutogatással, hanem felelősséggel.
Több adó, nyugdíj és több fejlesztés.
Tisztességes bánásmóddal, biztonságos munkakörnyezettel, méltányos bérekkel.
Amikor nem sikerült, enyészik szét, és hull semmivé.

Volt egy dongó meg egy légy.
Tovább is van, mondjam még?

Jogos?
Mi az hogy!
Nagyon is!
Kedves Barátaim!
És tanultam tőle. Tanultam anyámtól. És elindultam.
Tudom mi a felelősség. Megtanultam. Megszenvedtem.
Magyarországért, a Köztársaságért, a magyar hazáért.

Ezért mondjuk, ezért írjuk, ezért vállaljuk:
munkahely, munkahely, munkahely.
Szilárd egyensúlyra, egészséges szerkezetű, fenntartható növekedésre.
Alapozott gazdasági teljesítmény.
De a kétértelműség, a kacsintás és a cinkosság is.

Programunk egyszerű: több felelősség fent, több lehetőség lent.
Lényegében készpénz nélkül. Megígértük. Megtesszük.
A győztesek, erősek és sikeres emberek országává.
A gyarapodó, igazságos, modern,
demokratikus, élhető és európai
tisztes emberi élet.

Az élet árnyékosabbik felén születtem, és tisztességgel, sok szeretettel körülvéve.
Vezetni, irányítani, felelősséget vállalni.
Értékekre épített, a jövőre koncentráló, cselekvő kormányzás.
Azokra a célokra, elvekre, szándékokra épül, amelyek.
Több határozottságra, következetességre, nagyobb lendületre.

A program elkészült. Felkészültem. Készen állok.

Tovább is van, mondjam még?
Ha neked ez nem elég,
Öleld meg a kemencét!

A Köztársaságért!
Magyarországért!
Köszönöm Barátaim!