Drága lesz az olcsóbb

"Márciustól huszonöt százalékkal csökkennek az internetezés költségei" - ígérte Medgyessy Péter miniszterelnök országértékelő beszédében az Országgyűlés és az egész ország nyilvánossága előtt, tízpontos Európa-terve egyik legkézzelfoghatóbb és legrövidebb határidejű vállalásaként.

A hogyanról akkor még nem esett szó, a választ mindenki az illetékes tárcától, az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól (IHM) kérte, és kapta meg néhány nappal később, amikor a minisztérium odanyilatkozott, hogy "a Matáv konstrukcióinak köszönhetően az internetszolgáltatók maguk alakíthatnak ki olyan internetcsomagokat, amelyek magukba foglalják a telefon és az internetelérés díját, így összességében az internetezés költsége legalább huszonöt százalékkal csökken". Bár a Matávtól független távközlési szolgáltatók már akkor sem írták alá az erről szóló megállapodást, az infominisztérium biztosra vette, hogy "a közös előkészítő munka eredményeképp a közeljövőben szintén a kormányzati célokkal egybevágó konstrukciókkal lépnek piacra" ők is.

Az eTel szerint az IHM számos rendelet meghozatalával, módosításával késlekedik, és a szabályozásról elsősorban a monopolhelyzetben lévő Matávval egyeztet...

Néhány nappal később az ír tulajdonú eTel telefontársaság sajtótájékoztatón cáfolta a közös előkészítő munkáról szóló minisztériumi tájékoztatást, mondván, egyeztetés céljából hiába próbál kapcsolatba lépni a tárcával, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul az IHM mulasztásai és a monopolisztikus piaci viszonyok fenntartására irányuló intézkedései miatt. Az elsősorban a telefonpiacon érdekelt eTel a szabad szolgáltatóválasztás, a számhordozhatóság és egyéb szabadpiaci vívmányok megoldatlansága mellett csak mellékesen említette meg, hogy halvány elképzelése sincs arról, mit takar a márciusi huszonöt százalékos internetdíj-csökkentésről szóló bejelentés. Az eTel szerint az IHM számos rendelet meghozatalával, módosításával késlekedik, és a szabályozásról elsősorban a monopolhelyzetben lévő Matávval egyeztet, nem a piaci versenyt beindítani hivatott alternatív szolgáltatókkal.

Ezt a verziót erősítette meg a Matávtól független internetszolgáltatók első közleménye is: a leginkább egy diplomatikus, visszafogott halálsikolyra emlékeztető kommüniké magukat a "versenykoalíciónak" nevező aláírói - a Vivendi, a Pantel, a GTS-Datanet, a Hungarotel, az eTel, az Elender, és a UPC Magyarország - üdvözölték ugyan a miniszterelnöki bejelentést, ugyanakkor fenntartásaikat hangoztatták az "egyszereplős verseny" nem igazán eurokonform koncepciójával kapcsolatban, és rosszallásukat fejezték ki a domináns szolgáltatóval kötött különmegállapodás miatt.

A Matáv internetszolgáltató leányvállalata, a piacvezető Axelero - amely az elmúlt években folyamatosan arról beszélt, hogy az internetterjedés legfőbb kerékkötője a hardverellátottság alacsony volta, nem pedig a magas távközlési tarifák - ugyanakkor hangos hallelujázásba kezdett, és annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint a miniszterelnöki bejelentést követően 2005-re megduplázódhat a magyar internetezők száma.

Az IHM-Matáv paktum keretében bejelentett "konstrukciók" nemhogy huszonöt, de tizenkét százalékkal sem olcsóbbak a Matáv-csoporton kívül

Ezek után már nem okozott meglepetést, amikor végül a Matáv-csoporton kívüli jelentősebb internetszolgáltatók - az Inter.net, az Elender, a GTS-Datanet, az Euroweb, a Pantel, az Enternet és az Interware - közös közleményéből kiderült: az IHM-Matáv paktum keretében bejelentett "konstrukciók" nemhogy huszonöt, de tizenkét százalékkal sem olcsóbbak a Matáv-csoporton kívül, mint azon belül, vagyis márciustól praktikusan csak az Axelero csökkentheti az árait az internetpiacon. A közlemény, amelyből a saját szolgáltatási területekkel is rendelkező Vivendi az utolsó utáni pillanatban hátrált ki, egyenesen hazugsággal vádolja Straub Elek Matáv-vezérigazgatót, aki huszonöt százalékos árrést ígért az "alternatívoknak" a minisztériumi tájékoztatón.

A háttérben rejlő számmisztikával nem szívesen terhelném a tisztelt olvasót, de Straub valóban átverte "partnereit": a kormány által elfogadott ajánlata sem keskeny-, sem szélessávon nem csökkenti a társszolgáltatók költségeit, sőt a számlázás áthárításával még a kockázatukat is növeli. Tehát az "alternatívok" márciustól nem nagyon tudnak majd árat csökkenteni, és ezzel nemcsak a miniszterelnök szavahihetőségét ássák majd alá, de saját kínkeservesen megszerzett piaci pozíciójukat is, hiszen az Axelero máris alájuk ígért.

Vajon az Európa-terv többi szép ígérete is hasonló elvtelen háttéralkuknak esik majd áldozatul?

A valódi kérdés most már csak az, hogy vajon Straub - aki az Egyetemes Távközlési Alap feltöltésének ügyében egyszer már megzsarolta a kabinetet - verte át Medgyessyt, vagy a miniszterelnök az egész országot? Vajon az Európa-terv többi szép ígérete is hasonló elvtelen, és az európai játékszabályokkal szögesen ellentétes háttéralkuknak esik majd áldozatul? Nem szégyelli e magát Kovács Kálmán informatikaminiszter, nem szégyellik e tehetetlenségét, melléfogásait a szabaddemokraták? Meddig mélyülhet még az e-sikerpropaganda és a valóság közti szakadék? A helyes válaszok beküldői között egyéves Index-előfizetést sorsolunk.