Az LHC-nél is nagyobb részecskegyorsítót épít Kína
2028-ra állhat üzembe, és csaknem kétszer akkora lesz, mint a Nagy Hadronütköztető.
2028-ra állhat üzembe, és csaknem kétszer akkora lesz, mint a Nagy Hadronütköztető.
A CERN-nél hétszer nagyobb energián is működhet majd a pekingi részecskegyorsító.
Négyszer nagyobb és nyolcszor erősebb lehet a 100 kilométer kerületű új részecskegyorsító.
Publikálták a CERN részecskegyorsítója, az LHC történetének legfontosabb felfedezését.
Az amerikai RHIC nehézion-ütköztető kísérletében négybillió Celsius-fokos plazmát állítottak elő.
Amerikai kutatók szerint a B-mezonok bomlása gyorsabb a megengedettnél.
Az LHC-ben megfigyelt új részecske segíthet megfejteni a kvantumfizika nagy rejtélyeit.
A 8 teraelektronvoltos ütközésekkel egy éven belül meglehet a Higgs-bozon.
Tízmilliárd eseményt kellett elemezni, hogy megfigyelhessék a Bs mezon bomlását.
Ha beigazolódik a feltételezés, a kölcsönhatások teljesen új világa nyílik meg a fizikusok előtt.
A kutatók hiába lobbiztak, a 27 éves tudományos műszer nem kap több támogatást.
Sikerült előállítani az univerzum keletkezése után létrejött anyagot, a tudósok még elemzik a meglepően erős intenzitású reakció eredményeit.
A részecskegyorsítóban már nem protonokat, hanem ólomionokat ütköztetnek. Az LHC-nél magyarok is dolgoznak. A fizikusok azt remélik, megpillanthatják az univerzum ősanyagát, a kvark-gluon plazmát.
Már 256 csomagban száguldanak protonok a részecskegyorsítóban, cél a Higgs-bozon.
Bizonyos ütközésekben a keletkező részecskék egy része nem független egymástól. Magyarok is részt vettek a kutatásban.
Javítási munkák miatt amúgy is le akarták állítani a részecskegyorsítót, de most már pénzügyi okokból is muszáj lesz.
Az ILC egy 50 kilométeres, egyenes alagútban épülne, a helyét még nem jelölték ki.
Az ELTE, a KFKI RMKI és az MIT kutatói kimutatták, hogy 7 TeV-en sokkal több részecske keletkezik, mint arra korábban számítottak.
Újabb rekordot állított fel a Large Hadron Collider, és egy lépéssel közelebb került az univerzum titkainak megfejtéséhez.
Az MIT tudósai az érzékeny műszerrel az állomás élettartamát is kitolnák.
Minden eddiginél magasabb energiaszinten működik az LHC, már elérte csúcsenergiája felét.
2011 végén kezdik a konstrukciós hibák javítását, addig a részecskegyorsító működni fog, de csak a csúcsenergia felén.
Rövid karbantartás után megint felpörgetik a nagy hadronütköztetőt. Két hét múlva kezdődhet a tudományos munka.
Amerikai kutatók az RHIC részecskegyorsítóban aranyionokat ütköztettek, ezzel négybillió Celsius-fokos robbanásokat idéztek elő.
A részecskegyorsítóban az ELTE és az RMKI kutatói vezetésével figyelték meg, hogy a rekordnak számító 2,36 TeV-s energiaszinten mennyi részecske keletkezik egyetlen ütközésben. Meglepően sűrű lesz a leves, amiből majd a Higgs-bozont kell kihalászni.
A legnagyobb energiájú mesterséges részecskeütközéseket hozták létre a fizikusok.
A CERN részecskegyorsítója egy héttel a beindítása után minden eddiginél nagyobb energiaszintre gyorsított atomi részecskéket.
A CERN részecskegyorsítójában nem vártak decemberig. Képek is vannak az ütközésekről.
Már két nyaláb cirkulál a részecskegyorsítóban, és megjöttek az első képek is.
Csütörtökön újraindul a legnagyobb részecskegyorsító. Európa vadássza a Higgs-bozont, a kvark-gluon plazmát és a szuperszimmetrikus részecskéket.
Az LHC-nek egy súlyos rendszerhiba miatt kellett több mint egyéves kényszerszünetet tartania, a javítás több tízmillió svájci frank volt. Vajon Amerika előbb találja-e meg az isteni részecskét?
Az amerikai Tevatronnak minden esélye megvan arra, hogy az isteni részecskét hamarabb megtalálja, mint az indulása után lerobbant LHC.
Az LHC újraindítását novemberre halasztották, mert folyékony hélium szivárgott a rendszerből.
A felesleges alkatrészek orvosi berendezésekbe vagy más gyorsítókba költöznek. Vagy egyszerűen csak fémhulladékként, kilóra értékesítik ezeket.
Az eddig csak elméletben létező molekula mínusz 273 fokon 18 mikromásodpercig létezett.
Könnyen lehet, hogy a Higgs-bozont nem az európai LHC-ben, hanem a Tevatron részecskegyorsítóban találják meg.
LHC-túránk második napján lemerészkedtünk az ALICE detektorhoz és megtaláltuk azt a folyosót, ahol Tim Berners-Lee megalkotta a World Wide Web alapjait.
A világ legnagyobb részecskegyorsítójának üzemzavara miatt az LHC éppen áll, ezért a létesítmény avatóünnepségén lemehettünk a föld alá, ahol protonnyalábok száguldanak majd közel fénysebességgel.