Az Alkotmánybíróság elutasította Seres Mária népszavazását

2009.07.14. 13:32 Módosítva: 2009.07.14. 13:51
A parlament időközben megváltoztatta a képviselői költségtérítés szabályait, ezzel befolyásolta a népszavazás tárgyát.

Nem tartható népszavazás a képviselői költségtérítésről, döntött kedden az Alkotmánybíróság (Ab). A népszavazást Seres Mária kezdeményezte, és miután kellő számú aláírást gyűjtött össze, a parlament áprilisban 360 képviselő támogatásával elrendelte megtartását.

Ám időközben a szocialista Göndör István javaslatára módosították a népszavazás tárgyát képező képviselői költségtérítés szabályait. Seres Mária azt a kérdést szavaztatta volna meg, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járjon költségtérítés".

Göndör javaslata alapján ez gyakorlatilag megvalósul, a képviselők, amennyiben nem bizonylatolják kiadásaikat, csak azok tíz százalékát kapják meg térítésként. Számlával alátámasztott kiadásaikat viszont fedezi az állam.

Az Ab értékelése szerint a törvény elfogadása "olyan jelentős változásnak tekintendő, amely utólag érdemben befolyásolta a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát". Az Ab szerint az új jogi környezetben a kérdés a továbbiakban nem értelmezhető, nem állapítható meg egyértelműen milyen további jogalkotásra irányul, így az nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének.

A népszavazás rendeltetésével összeegyeztethetetlen, és a választópolgárok népszavazáshoz való jogát is sértené olyan kérdés népszavazásra bocsátása, amely "az egyértelműség hiánya miatt sem a választói akarat kifejezésére, sem az Országgyűlést terhelő jogalkotási kötelezettség tartalmának megítélésére nem alkalmas". Ezért az Ab új eljárásra utasította a parlamentet a népszavazás ügyében.

A határozathoz Paczolay Péter és Trócsányi László alkotmánybírák írtak különvéleményt.

Az Országgyűlés június 29-én úgy döntött, hogy jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők a javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, és a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik. A parlament az ehhez szükséges alkotmánymódosítást 340 igen szavazattal, 19 nem voks és 2 tartózkodás mellett szavazta meg, míg a képviselői juttatásokról szóló törvényt 341 támogató és 19 ellenző vokssal, 1 tartózkodás mellett fogadta el.