Szilárda
-2 °C
7 °C

Nyomravezetői díj még nem buktatott le senkit

2009.08.06. 12:47
A vasárnap éjjel Kislétán elkövetett gyilkosság beleillik a romák elleni támadások sorozatába, november óta ez volt a negyedik hasonló bűncselekmény. A rendőrség még soha nem tűzött ki ilyen magas nyomravezetői díjat, mint most. Ez azt is jelentheti, hogy a nyomzás technikailag elakadt, ezért fordultak a lakossághoz, mondta Münnich Iván kriminálpszichológus.

Vasárnap éjjel több lövéssel megöltek egy középkorú roma nőt, lányát súlyosan megsebesítették. November óta ez volt a negyedik eset, amikor romák ellen követtek el halálos áldozattal járó fegyveres támadást, a gyilkosságokban összesen hat ember vesztette életét, közülük egy gyerek.

Tatárszentgyörgy, Nagycsécs, Tiszalök és Kisléta is kistelepülések, melyek autópályák közelében fekszenek, a támadásokat pedig éjszaka, jellemzően éjfél után követték el, így az elkövetőnek megvolt a lehetősége a gyors és a lehető legkevesebb feltűnést keltő érkezésre és távozásra. Mindegyik esetben a falu széle közelében lévő házban élőkre lőttek, és a gyilkos fegyver sörétes puska volt, több esetben feltehetően ugyanazt a fegyvert is használták.

A rendőrség szerint a vasárnap elkövetett gyilkosság több részlete is beilleszkedik a romák sérelmére elkövetett támadássorozatba. Az ügyet ezért a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) vette át, így összesen már nyolc bűncselekmény ügyében nyomoznak. Az NNI korábban arra utaló nyomokat talált, hogy a Galgagyörkön, Piricsén, Tarnabodon, Alsózsolcán, Nyíradonyban, Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön elkövetett támadások tettesei ugyanahhoz az elkövetői körhöz tartoznak.

Még nem tudják, mi volt az indíték

Münnich Iván kriminálpszichológus szerint a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nehéz meghatározni a lehetséges elkövetők körét, azt mondta, elképzelhető, hogy a háttérben rasszista indíték áll.

Ez a legkézenfekvőbb, hiszen a támadók célpontja mindegyik esetben roma volt. A Magyarországon romák és nem romák között egyre kiéleződő konliktust pedig tovább erősíti a Jobbik és a Magyar Gárda cigányellenes retorikája, és a "cigánybűnözés" elleni fellépésre, valamint rendteremtésre épülő pártprogramja.

Korinek László kriminológus, akadémikus szerint a Kislétán elkövetett gyilkosságnak bizonyára rasszista motivációja van, a tettesek valószínűleg nem elmebetegek, józan, megfontolt, de szélsőséges gondolkodású emberek lehetnek. A Hírszerzőnek adott interjúban a szakember arról beszélt, hogy a sorozatgyilkosokat a rendőrség többnyire megtalálja, hiszen minden egyes újabb gyilkosság finomítja a profiljukat, ők is követnek el hibákat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar rendőrségnek is vannak felderítetlen ügyei.

Azt mondta, van egy elég biztos nyom, ami ugyan nem kapcsolódik a konkrét elkövetőkhöz, „de ha valaki bekerül a rendőrség látókörébe, akkor ez alapján meg tudják mondani, hogy köze van-e a gyilkosságokhoz, vagy sem”. Ennél többet nem árult el, de ezt a nyomot lényeges pontnak nevezte, amit a rendőrség már be tudott azonosítani.

Münnich Iván kérdésünkre meglepő kijelentést tett, miszerint most még nem lehet kizárni azt sem, hogy az elkövetők maguk is romák voltak. Az FBI tapasztalatai szerint sorozatgyilkosságoknál mindig az áldozat saját környezetében kell keresni az elkövetőt, jelen esetben ez a roma közösséget jelenti - fejtegette Münnich. Ha az elkövető roma, akkor ismeri ezt a világot, be tud kerülni a közösségbe, feltűnés nélkül képes felkészülni egy ilyen gyilkosságra, hiszen a tervezéshez terepszemle szükséges. Megjegyezte, hogy egy idegen megjelenése egy kistelepülés zárt közösségében azonnal feltűnik az ott élőknek.

D  US20090223009
Gyilkosság Tatárszentgyörgyön

A valaha legmagasabb nyomravezetői díj

Bencze József országos rendőrfőkapitány hétfőn 100 millió forintra emelte a nyomravezetői díjat, ami a hazai kriminalisztika történetében a legmagasabb. Legutóbb április 25-én emelte a főkapitány a vérdíjat, akkor 50 milliót kínált a rendőrség a nyomravezetőknek.

Münnich Iván szerint ez arra utal, hogy a rendőrség technikailag nem tud mit tenni, így a lakosság segítségére számít. Megjegyezte, hogy Magyarországon még nem fordult elő, hogy a nyomravezetői díj emelése hatékony lett volna.

Azt is mondta, hogy a díj emelése az elkövető számára két, egymásnak ellentmondó üzenetet is közvetíthet: Jelentheti egyrészt azt, hogy szorul a hurok a nyaka körül, egyre többen figyelik, de gondolhatja azt is, hogy tökéletes bűntényeket követett el, elakadt a nyomozás.

Arra a felvetésre, hogy az elkövető lehetett-e terrorszervezet, amelyik szokatlan módon nem vállalta nevével a tettét, a kriminálpszichológus azt mondta, nem kizárt a terrorizmus lehetősége sem. Hangsúlyozta azt is, túl keveset tud még ahhoz a nyilvánosság, hogy ezt meg lehessen állapítani.

A romák biztosan félnek

Arra a kérdésre, hogy milyen társadalmi hatásai vannak ezeknek a gyilkosságoknak, Münnich Iván azt mondta, rövid távon mindenképp arra kell számítani, hogy a cigány lakosságban félelem alakul ki.

Kifejtette, hogy a cigány közösségek félelmük miatt még szorosabban összezárnak, az emberek csoportokat képeznek, úgy élik tovább az életüket, és jelentősen megszaporodhat azoknak az eseteknek a száma, amikor csoportosan támadnak meg olyan embereket, akikről azt gondolják, okuk van félni tőlük. A lakosság nem roma része szerinte várhatóan nem fog a cigányok mellé állni, maximum a szavak szintjén, a közvéleményt például sokkal inkább irritálja az, hogy még nem tudja - bár kilenc embert már meggyanúsítottak az ügyben -, ki ölte meg Marian Cozma román válogatott kézilabdázót.

Titkosszolgálatok a háttérben?

Arra a kérdésre, hogy lehet-e a gyilkosságok hátterében másik ország titkosszolgálata, azt mondta, egyelőre ezt sem lehet kizárni. Úgy tűnik, hogy eddig az elkövető nem nagyon vétett hibát. Bencze József egyébként korábban azt mondta, a támadók „túlságosan biztos kézzel ölnek”, azaz a vadászokon kívül lehetnek egykori vagy jelenlegi rendőrök, katonák, a francia idegenlégió volt tagjai.

A korábban elkövetett három gyilkosság után sokat lehetett hallani azt az összesküvés-elméletnek is beillő feltételezést, hogy a régió egyes országainak érdekében állhat Magyarországon teljesen bizonytalan, demokratikus értékek szerint vállalhatatlan helyzetet teremteni, hogy az ország hosszú időre beleragadjon egy rasszista, biztonságtalan, nem európainak tartott imidzsbe. Ezt a feltételezést mintha csak igazolni próbálta Ján Slota, a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt elnöke, amikor az ENSZ figyelmét próbálta fölhívni a magyarországi "cigányirtásra", és teljesen abszurd módon a szlovák nyelvtörvény körüli vita elbagatellizálására használta az ügyet.

Szintén politikai motivációt sejt a sorozatgyilkosság mögött Sándor István, „Papa”, egykori nyomozó, aki az ATV-nek kifejtette: a romák azért válhattak célponttá, mert rajtuk keresztül lehet destabilizálni az ország közbiztonságát, azaz politikai megrendelés lehet a háttérben. Felidézte, hogy 1996 vége és 1998 tavasza között hasonló helyzet volt: a robbantássorozattal az ország közbiztonsági helyzetét akarták szétzilálni. Akkor is több halálos áldozat volt.


Romák elleni támadások nagyobb térképen való megjelenítése

Sokat segíthet az operatív nyomozás

A tettesekről azt mondta, jól szerevezetten és céltudatosan gyilkolnak. „Aki gyilkolt, nem először gyilkolt, és nem itt kezdte. Ezért nem lehet kizárni azt, hogy külföldről érkeztek, akár fizetett volt katonák az elkövetők.” Kifejtette, hogy a csoportnak lehet egy irányítója, ő készíti a terveket, vannak végrehajtók és a kettő között közvetítők. Úgy véli, a magyar rendőrségnek nincs olyan operatív állománya, aki be tudna épülni egy ilyen csoportba, márpedig az eredményes nyomozásnak ez fontos része lehetne.

Münnich Iván szerint egy ember számára túlságosan bonyolultnak tűnik megszervezni egy ilyen gyilkosságot, feltehetően nem ugyanaz a sorozatgyilkos támadott kizárólag mind a négy esetben, ha egyáltalán sorozatgyilkosról van szó, ahogy azt a rendőrség feltételezi, a csoport tagjai cserélődhettek. Azt mondta, bárki is az elkövető, ha akarja, örökre titokban marad a kiléte, ehhez csak azonnal le kell állítani a támadásokat.

Április végén, a tiszalöki gyilkosság után a rendőrség nyilvánosságra hozta a feltételezett támadók profilját: legalább négy-öt ember, 40-es éveikben járhatnak, fegyverkezelésben nagy gyakorlatot szereztek, akár háborúban is jártak.