Polgárőrként masírozhatnak a gárdisták

A Népszabadság májusban írt arról, hogy a gárdisták polgárőrnek állnak, amivel gyakorlatilag kihasználják a törvény adta kiskaput arra, hogy a feloszlatás ellenére is tovább működjenek. Volner János, a Jobbik parlamenti képviselője a Népszabadságnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy tömeges jelenségről van szó, és hogy a szervezeti háló pár hónap alatt országossá  válik.

Túrós András, az Országos Polgárőrszövetség (OPSZ) elnöke szerint nem igaz, hogy tömegesen jelentkeznek gárdisták a szövetségbe, a tevékenység jellegéből adódóan titokban nem is lehetne belépni, hiszen mindenki ismer mindenkit. Kérdésünkre azt mondta, hogy azt el tudja képzelni, hogy vannak belopózásról szóló elképzelések, de ilyet még nem tapasztaltak.

Gárdistából polgárőr

A Szebb Jövőért Polgárőr-egyesület idén áprilisban alakult, tevékenységét – „elsősorban a közbiztonság javítását” – egyelőre Békés megyében végzi. De egy-két hónap múlva a szervezethez több megye is csatlakozhat, hamarosan országos méretű lehet, egy év elteltével pedig több ezer tagra számítanak, mondta el László Attila alapító és elnök, aki egyébként Békés megyei „gárdakapitány” volt.

László kifejtette, hogy megalakulásukban közrejátszott, hogy a tizenegy alapító a Magyar Gárda és az Új Magyar Gárda tagjai voltak, de korábbi, szerinte szintén közbiztonság-javító akcióik mindig rendőri intézkedéssel végződtek. Polgárőrségként azonban jogilag nem tudják őket támadni. „Legalábbis, amíg meg nem változtatják a törvényt, de az új kormány talán nem tiltja majd.”

Politikamentes szövetség

László Attila azt mondta, hogy próbáltak az OPSZ Békés megyei szervezetével kapcsolatba lépni, de nem jártak sikerrel, informálisan arról értesültek, hogy politikai elkötelezettségük miatt nem akarták őket tagnak. Ez mindössze azt jelenti számukra, hogy a rendőrséggel nem tudnak együttműködési megállapodást kötni, a rendőrség ugyanis csak OPSZ-tag polgárőr-egyesületekkel működik együtt.

Az OPSZ elnöke két polgárőr-egyesület nem hivatalos megkereséséről hallott, és megerősítette, hogy ez a két szervezet nem titkolta politikai küldetését, a Magyar Gárdához való kötődését. Az OPSZ-tagsághoz viszont feltétel a pártsemlegesség, politikamentesség, hangsúlyozta Túrós András. Az OPSZ-nak jelenleg 2115 egyesület a tagja, ami kilencvenezer polgárőrt fed le országosan.

Túrós András azt mondta, hogy amennyiben egy polgárőr-egyesület nem tagja az OPSZ-nak, nem részesülhet a központi költségvetésből, és a szakmai érdekképviseletből sem. Emellett a rendőrség OPSZ-szel kötött megállapodása se vonatkozik rá, így tagjai nem minősülnek közfeladatot ellátó személynek, azaz fokozott jogi védelem sem illeti meg őket.

Árpádsáv és rakamazi turulmadár

A Szebb Jövőért Polgárőr-egyesület formaruhájáról László Attila azt mondta, hogy fehér inget, fekete nadrágot és mellényt hordanak, utóbbi hátát egy rakamazi turulmadár díszíti, hátterében egy árpádsávos pajzzsal. Fölötte a Szebb Jövőért felirat olvasható, a polgárőrség felirat a törvény előírásainak megfelelően fényvisszaverő betűkkel szerepel.

A polgárőrségről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a polgárőrök formaruhája nem lehet alkalmas megtévesztésre, szolgálatban kötelesek megkülönböztető mellényt viselni, polgárőr felirattal.

A törvény értelmében nem kötelező a szövetségi tagság, illetve a belépés bármilyen érdekvédelmi szervezetbe, bár egy alkotmánybírósági határozat szerint a kötelező kamarai tagságot elő lehet írni. Polgárőrkamara azonban nincs. Ezzel az a furcsa helyzet áll elő, hogy a polgárőrök bár állami feladatok ellátásához nyújtanak segítséget, nem felügyeli őket senki, és állami nyilvántartás sincs róluk.

Az 1989-ben megalkotott gyülekezési törvény értelmében a társadalmi szervezetek felügyelete az ügyészséghez, illetve a bíróságokhoz tartozik. Erre jól ismert példa a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, amit a bíróság tavaly júliusban feloszlatott az egyesület részeként tevékenykedő mozgalommal együtt.

Első lépésként, még 2007 végén, az ügyészség kezdeményezte a szervezet beszüntetését, miután álláspontjuk szerint december 9-én, a gárdisták tatárszentgyörgyi vonulásán elhangzott beszédek sértették a cigány kisebbség méltóságát. Egy évvel később a Fővárosi Bíróság első fokon a feloszlatásról döntött, majd 2009 nyarán ezt az ítéletet hagyta helyben másodfokon fővárosi ítélőtábla.

Az indoklásban az állt, hogy egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel. Az ítélőtábla megállapította, hogy a gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott településeken sértették mások jogait és szabadságát, „mert a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították [...], az erőszak veszélyét váltották ki”. A bíróság szerint ebből következően a közrend és köznyugalom a gárda felvonulásainak színhelyein megbomlott, és így sérült a kényszerűségből ott tartózkodó személyek biztonsághoz és szabadsághoz való joga.

A gyülekezési törvény rendelkezik arról is, hogy ha egyes társadalmi szervezetekről külön törvény rendelkezik, akkor a tevékenységnek megfelelő állami szerv vagy hatóság gyakorolja a felügyeletet, amit az adott törvényben kell meghatározni.

Luk tátong

2006-ben született külön törvény a polgárőrségről, így az egyesülési törvényben foglaltak felügyeleti szempontból nem terjednek ki a polgárőrszervezetekre. A polgárőrségről szóló szabályozásból kimaradt a felügyeletet gyakorló szerv vagy hatóság meghatározása. Azt tehát tudni lehet, hogy ki nem gyakorol felügyeletet a polgárőrszervezetek felett: az ügyészség és a bíróság sem. Arról viszont nem határoztak, hogy kinek a hatáskörébe utalják ezt a jogkört.

Rádió, megkülönböztető jelzés

Egy polgárőr-egyesület, ha együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel, egy 2007-ben született kormányrendelet értelmében jogosult a rendőrségi rádiórendszer használatára. Ennek az a feltétele, hogy a polgárőrségről szóló törvényben felsorolt feladatkörök közül a szervezet legalább hármat ellásson.

Emellett ha egy polgárőrszervezet tagja vagy tagjai egyben önkéntes tűzoltók is, egy másik 2007-es IRM-rendeletnek megfelelően külön hatósági engedély nélkül jogosultak megkülönböztető jelzést felszerelni a járművükre.