Vádat emeltek Szilvásy, Dávid Ibolya, Herényi és Tóth Károly ellen

A Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt vádat emelt a Központi Nyomozó Ügyészség a volt titokminiszterrel, Szilvásy Györggyel és három volt országgyűlési képviselővel, Dávid Ibolyával, Herényi Károllyal és Tóth Károllyal szemben december 3-án. A büntetőügy még 2008 szeptemberében kezdődött.

A Központi Nyomozó Ügyészség közleménye szerint a volt titokminisztert egy rendbeli folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettével vádolják. Az MSZP-s Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának volt alelnöke ellen a vád egy rendbeli hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett, különleges személyes adattal visszaélés bűntette. Dávid Ibolyát, az MDF volt elnökét két rendbeli személyes adattal visszaélés vétségével - amelyek közül az egyik bűncselekményt a vád szerint társtettesként követette el - , valamint egy rendbeli kényszerítés bűntettével vádolják. Herényi Károly ellen a vád egy rendbeli társtettesként elkövetett személyes adattal visszaélés vétsége.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata 24 oldalas, a közlemény szerint lényegében a vádlottakkal már közölt gyanúk tartalmát tükrözi.
A nyomozás végén sem a terheltek száma, sem pedig a velük közölt bűncselekmények minősítése nem változott, közölte a főügyészség. A politikusok, bár a nyomozás során bizonyos részcselekményeket elismertek, tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.

A lehallgatási botrányként elhíresült ügy az MDF 2008-as tisztújításáig vezethető vissza: ekkor mutatott be Dávid Ibolya egy hangfelvételt, amelyen állítólag az ellene szóló adatgyűjtésről van szó. Az ügyben hírbe hozták Almássy Kornélt, az MDF akkori egyik elnökjelöltjét, aki emiatt lépett vissza a jelöltségtől, illetve az UD Zrt.-t, amelyet a titkos adatgyűjtéssel hoztak kapcsolatba. A cégről azóta már bebizonyosodott, hogy nem volt közük a lehallgatásokhoz, ezért nemrég több kártérítési pert is indítottak.

Tóth Károly úgy került az ügybe, hogy rávette az akkori titokminisztert: a felvételt adja át a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak. A felvételre azért lett volna szüksége, mert szerinte azon fideszes politikusoknak a lehallgatási botrányban való érintettségére vannak bizonyítékok. A titkos felvételek kezelésére nem lett volna jogosultsága, és ezt tudnia is kellett az ügyészség szerint.

Szilvásy György az ügyészségi közlemény megjelenése után azt mondta, akkor tud majd érdemben reagálni a vádra, ha megkapja az erről szóló hivatalos értesítést. Megjegyezte azonban, hogy úgy látja: a gyanúsítás lényegében megegyezik a Fidesz erre vonatkozó beadványának a tartalmával. Szilvásy szerint az ügyészség soha nem válaszolt arra a kérdésére: ha problémának tartják, hogy ő megosztotta a hangfelvételeket a nemzetbiztonsági bizottság tagjaival, akkor azt miért nem, hogy a Fidesz nyilvánosságra hozta ezeket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!