Még 13 ügyet ajánlunk a Fidesz figyelmébe

Az Index nemrég feltérképezte, melyik lesz az az elmúlt nyolc évhez köthető 13 ügy, amelyekre kormányra kerülése után gyorsan ráugrik a Fidesz. Most összegyűjtöttünk további 13 ügyet is, amelyek milliárdos, sőt százmilliárdos tételben érinették közpénzek elköltését, esetleg a rendőrség is vizsgálja már, mégsem kerültek a Fidesz fekete listájára.

A Fidesz listáján vannak politikai természetű botrányok, de többségük jelentős állami szerepvállalással lebonyolított gazdasági ügy. Többet közülük már vizsgál a rendőrség vagy az ügyészség, és sok olyan is van köztük, amelyek a sajtó nyomán kaptak nyilvánosságot (a Fidesz elsősorban a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap cikkeire támaszkodott a lista összeállításakor).

Az alábbiakban bemutatott 13 ügy az MSZP, illetve az MSZP-SZDSZ kormányok idején szintén komoly sajtónyilvánosságot kaptak, a Fidesz azonban valamiért nem csapott le rájuk. Pedig az itt szereplő 13 történet többsége legalább akkora, illetve még nagyobb összegeket érint, mint a Fidesz listáján lévők.

Pártfinanszírozás

A probléma: Semmi sem kötelezi a pártokat, hogy nyilvánosságra hozzák, hogy honnan mennyi pénzt kapnak. A nagy pártok nyilvánvalóan többet költenek a kampányokra, mint amennyit a törvény megenged.

A háttér: A magyarországi korrupció egyik fontos oka, hogy maguk a politikai szervezetek sem költenek átláthatóan. Amíg a törvényhozást meghatározó szervezetek sárosak, addig nem várható, hogy megtisztul a közélet.

A pártoknak járó állami támogatás nyilvánvalóan nem elég kampányaikra, de nyugodtabb időszakokban is valószínűleg többet költenek, mint amennyit hivatalosan kapnak. Általános, ám nem bizonyított vélekedés, hogy korrupciós ügyek sorából nemcsak magánszemélyek, hanem a pártok is rendszeresen megszedik magukat.

Három civil szervezet a kepmutatas.hu oldalon követte a pártok 2010-es kampányköltéseit, eszerint a törvényben megengedett keretet a Fidesz és az MSZP is átlépte. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet becslése szerint a pártok költségvetésének 90 százaléka származik átláthatatlan, így potenciálisan illegális forrásból. A köztársasági elnök által felkért Bölcsek Tanácsa korrupció-ellenes jelentésében is részletesen foglalkozik a problémával. Több törvényjavaslat is készült az utóbbi években, ám ezeket a Fidesz nem támogatta.

Hivatalos vizsgálat: Nincs.

A külügyminisztérium furcsa szerződései

A probléma: Több jel is arra utal, hogy milliárdokat vesztett az állam a külügyminisztérium irracionálisnak tűnő szerződései miatt. Egy moszkvai ingatlant látszólag elkótyavetyéltek, egy amerikai ügyvédi iroda pedig akár nyolcmilliárdot is kaphat egy rossz megbízás miatt.

A háttér: 2008-ban 3,5 milliárd forintért a magyar állam eladott egy Lurdy Ház méretű moszkvai épületet, amely a környékbeli ingatlanok árai alapján ennek sokszorosát érte. A vevővel a külügy már a hivatalos pályázat előtt kötött egy szerződést, valószínűleg előleget is kaptak (2,3 millió dollárt), ám az előleg sorsáról semmit sem tudni.

2009-ben a New York felé fennálló magyar ingatlanadó tartozásról szóló alkudozásra bízott meg a külügy egy amerikai ügyvédi irodát, de a sikeres alku után néhány nappal az USA a teljes adósságot elengedte. Az amerikai ügyvédi iroda most bíróságon követeli szokatlanul magas, 8 milliárd forintnyi sikerdíját. A sikerdíjért elvégzett munka értelmetlen volt, egy fillért sem spórolt vele az állam.

Mindkét szerződést Horváthné Fekszi Márta volt külügyi kabinetvezető (jelenleg Magyarország ENSZ nagykövete) és Faller Jenő külügyi államtitkár írták alá, még Göncz Kinga minisztersége (most MSZP-s EP-képviselő) idején

Hivatalos vizsgálat: A külügyminisztérium mindkét ügyben indított belső vizsgálatot, ám felelősségre vonás nem történt.

Értelmetlen sztrádaelemek

A probléma: A kőröshegyi völgyhíd vagy az M6-os viaduktjai és alagútjai fölösleges, ám nagyon drága létesítményeknek tűnnek. Az útépítést a korrupciókutatók a közpénzlopások egyik legfontosabb terepének tartják.

A háttér: A 43 milliárdba kerülő kőröshegyi völgyhídat is magába foglaló sztrádanyomvonalat még Orbán-kormány idején jelölték ki, és a létesítmény 2007-ben épült meg. 2008-ban az Állami Szemvevőszék már utalt arra, ami ránézésre laikusként is gyanús: ilyen domborzati viszonyok közepette teljesen értelmetlen volt ekkora hidat építeni. („A Kőröshegyi völgyhíd beruházás műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt” – írta az ÁSZ). Az Alpokban sincsenek ekkora hidak.

Az M6-os frissen átadott szakaszán sem kellett volna alpesi környezetet idéző alagutak és hidak sora, ha egy kicsit módosítanak a sztráda nyomvonalán. Sőt, egyes vélekedések szerint a mostani alagutakhoz is előbb dombot kellett építeni, hogy aztán legyen mit átfúrni. A Kóka János vezette gazdasági minisztérium azonban racionális döntésnek találta a beruházást tízmilliárdokkal megdrágító műtárgyak beépítését.

Fideszes politikusok ugyan néha beszédeikben példálóznak ezekkel a furcsa építményekkel, azonban a párt nem indított éles kampányt ellenük, inkább hanyagolták a témát.

Hivatalos vizsgálat: Nincs.

Hagyón túli BKV-botrányok

A probléma: A BKV vezérigazgatója, Kocsis István 2008 decemberében 7 milliárdos szerződést kötött egy olyan céggel, amelynek a megállapodás megkötésekor már tartósan százmillió forintot meghaladó köztartozása volt. A takarításra szerződtetett feketelistás cég mégis sikeresen felvetette magát az adóhatóság köztehermentességet mutató listájára.

A háttér: A BKV előnytelen szerződéskötései az utóbbi egy évben bőven szolgáltattak támadási felületet a Fidesznek a fővárosi szocialistákkal és szabad demokratákkal szemben, amit a párt rengeteg megszólalással ki is használt. Ugyanakkor a Mesterházy Ernő és Hagyó Miklós idejéhez köthető, eddig rendőrségi vizsgálat alá vont ügyek összértéke a cég költségvetéséhez mérten nem túl magas, 200 millió forint körül mozog. Bár a fent említett 7 milliárdos megbízás mögött valódi szolgáltatás van, az üzlet nagyságrendje miatt mindenképpen megérdemelné a nagyobb figyelmet.

Hivatalos vizsgálat: Nincs.

Microsoft-szerződések

A probléma: A kormány az elmúlt években a Microsoft számára különösen kedvező szerződéseket kötött. Előfordult, hogy egy közbeszerzési kiírásban a cég neve konkrétan is szerepelt, ám ezt a Fővárosi Ítélőtábla nem találta jogsértőnek.

A Háttér: A Fidesz az elmúlt években egyszer sem vonta kérdőre a különböző szocialista kormányokat, hogy az állami szoftverbeszerzés terén miért tartják fenn Magyarország függését a Microsofttól. Az ellenzéki párt akkor sem kért nyilvánosan információkat az amerikai szoftvercéggel kötött üzletekről, amikor 2008-ban kiírtak, visszavontak, majd változatlan tartalommal újra kiírtak egy 25 milliárdos beszerzést az oktatási és a közszféra számára.

Az sem ütötte meg a Fidesz ingerküszöbét, amikor kiderült, hogy a KSZF-nél (Központi Szolgáltatási Főigazgatóság) megindult a minisztériumok felszerelése Office 2007 programcsomagokkal, ami egyedülállóan jó pozíciókat biztosít az amerikai cégnek az EU-s országok között.

Hivatalos vizsgálat: nincs.

Az Emfesz-ügy

A probléma: Magyar kormányszervek sora segítette jóindulatúan, hogy az ország gázellátásának negyedéért felelős céget egy nap alatt egy dollárért ismeretlen tulajdonosnak adják át.

A háttér: 2009-ben a 200 milliárd forintos éves forgalmat bonyolító gázszolgáltatót a magyar vezérigazgató egyetlen dollárért eladta ukrán tulajdonosának tudta és beleegyezése nélkül, egy kis svájci offshore cégnek. A lépést a magyar hatóságok 24 órán belül jóváhagyták.

Az azóta is folyó tulajdonjogi perpatvar mellett az Emfesz sorsa nemzetbiztosnsági szempontból sem volt érdekleten, hiszen az orosz-ukrán óriásvállalatokhoz kapcsolódó hazai kft. a magyar piac 20-25 százalékát uralja. A Fidesz akkor sem hallatta hangját, amikor a rövid őrizetbe vételéből szabadult vezérigazgató, Góczi István ziccerként feldobta, hogy Veres János, volt pénzügyminiszter aktívan lobbizott a régi ukrán tulajdonos mellett.

Hivatalos vizsgálat: A rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda is nyomoz, több per is folyamatban van.

Sávolyi motorverseny

A probléma: A kormány elkötelezte magát, hogy legalább 15 milliárd forintos hitellel, és további kedvezményekkel támogasson egy versenypálya megépítését Sávolyon. A beruházás megtérülését azonban az elkészült hatástanulmányok nem támasztották alá, költségei pedig irreálisnak tűntek.

A háttér: A Fidesz által összegyűjtött ügyek között több földügylet is van: a sukorói vagy a bábolnai földpanamák. A Sávolyra tervezett, de meghiúsult beruházás azonban nem került fel a listára, pedig itt több mint 15 milliárdos állami hitel forgott kockán.

A Magyar Fejlesztési Bank csak akkor állt el a spanyol befektetővel, a Sedesával való egyezségtől, amikor kiderült, hogy Szlovákiában harmadannyi pénz is elég volt egy hasonló motorversenypálya megépítéséhez. „A sávolyi projekt ügyében óriási a zűrzavar, jelenleg nem lehet tisztán látni az ügyben" – a Fidesz a választási kampány ellenére sem akart többet tudni, illetve tudatni arról az ügyről, amelynek részletei heteken át tartó tényfeltáró cikksorozatban kerületek nyilvánosságra az Indexen.

Hivatalos vizsgálat: Nincs.

A Margit híd felújítása

A probléma: Gyanúsan drága a Margit híd felújítása. Az előzetesen becsült összeg közel kétszeresébe (mintegy 30 milliárd forintba) kerül, ráadásul a környékbeli országok példái is arra utalnak, hogy kevesebből már új hidat lehet építeni.

A háttér: A fővárosi beruházások körüli anomáliák rengeteg töltetet adtak az ellenzék városvezetésre összpontosuló támadásainak, a sajtó azonban magára maradt, amikor a Margit híd felújítására szánt pénzek körüli homályt próbálta oszlatni. Az Mh 2009 Konzorcium (A-HÍD Építő Zrt., Közgép Zrt., Strabag) kivitelezői szerződés teljesítési részleteiért per is indulhat. Az Index külön rovatot indított a 26,8 milliárdos ügylet felderítésére, a Fidesz azonban nem érdeklődik a téma iránt.

Hivatalos vizsgálat: A BRFK egy fővárosi jobbikos önkormányzati képviselő feljelentése alapján nyomozást indított, a vizsgálat szoros ügyészi felügyelet alatt áll.

Strabag-ügy

A probléma: Osztrák lapértesülések szerint a Strabag éveken át jó megrendelésekért kenőpénzt adott magyar politikusoknak.

A háttér: 2006-ban, majd 2008-ban is fontos témaként foglalkozott az osztrák sajtó azokkal a felvetésekkel, hogy a Strabag építőipari konszern egyes magyar pártokat pénzadományokkal segített.

Négy éve az ausztriai választási kampányban merült fel először, hogy a konszern az Eurocontact nevű pr-cégén keresztül több millió eurós támogatást nyújtott a magyar szocialistáknak és szabad demokratáknak.

A Profil osztrák lap azt is megírta, hogy egy korábbi juttatást, 11 millió eurót az MSZP és az SZDSZ „8:3 arányban” osztott szét. Az osztrák újság a Fideszt is megvádolta, amit Szijjártó Péter visszautasított, ám a rengeteg autópálya-szakasz pályáztatásának tisztaságát kétségbevonó külföldi információk kivizsgálását azóta sem szorgalmazta a párt.

Hivatalos vizsgálat: Az osztrák és a magyar ügyészség is nyomoz

Kifizetetlen hídépítők

A probléma: A Megyeri hídon dolgozó alvállalkozók közül sokan még mindig nem jutottak hozzá pénzükhöz.

A háttér: A Vegyépszer és Hídépítő közös érdekeltségébe tartozó Ganz Acél Zrt. közel 200 alvállalkozót nem fizetett ki. Összesen 1,8 milliárd forinttal tartoztak az alvállalkozóknak, miközben a Hídépítő és a Strabag alvállalkozójaként a cég megkapta a pénzét (mintegy 15 milliárd forintot).

A Ganz Acél hosszú vita után 130 alvállalkozóval megegyezett, hogy követeléseik 40 százalékát kifizetik, de többen a mai napig pereskednek az időközben felszamolási eljárás alá került céggel. A vita alapvetően magáncégek között zajlik, de mivel egy állami megrendelésről van szó, ezért a politikának is lehet keresnivalója az ügy tisztázásában. A Fidesz nem csinált botrányt a magyar kisvállalkozók megrövidítéséből.

Hivatalos vizsgálat: Rendőrségi nyomozás folyik.

A Máv Cargo körüli betéti társaság sikerdíja

A probléma: 2008-ban a Máv Cargo eladásakor az osztrák vevő 7,1 millió eurót fizetett ki sikerdíjként egy Geuronet nevű, a lobbiszakmában ismeretlen, korábban ekkora pénzt soha nem látott betéti társaságnak. Máig sem világos, hogy a bt. milyen szolgáltatásával érdemelte ki a lehetőséget.

A háttér: Az osztrák államvasutakhoz tartozó Rail Cargo Austria vásárolta meg a MÁV teherszállítást végző cégét, a MÁV Cargót, 102,5 milliárd forintért. A vásárláshoz kapcsolódó sikerdíjat elsőként az osztrák sajtó firtatta, majd a bécsi parlamentben is többször előkerült a kérdés: vajon miért kellett még egy bt-nek milliókat kifizetni? Hasonló élességgel a magyar ellenzék nem követte osztrák kollégáik kitartását.

Hivatalos vizsgálat: Ügyészségi nyomozás folyik.

Az MVM gyanús szerződései

A probléma: A Magyar Villamos Művek (MVM) 2008 előtt számos, összesen több milliárd forintnyi gyanús szerződést kötött. Az állami cég pénze jellemzően offshore cégek ismeretlen tulajdonosaihoz került.

A háttér: Kocsis István vezérigazgatósága idején az MVM több olyan szerződést kötött, ami milliárdokat vitt ki a cégből, ám nem világos, hogy cserébe milyen szolgáltatásokat kapott a vállalat. A BKV-hoz került vezető idején többek között Kapolyi László MSZP-s képviselő egyik cége kapott jelentős kölcsönt, egy meghiúsult horvátországi szállodabérletre egymilliárdot költöttek, és a külföldi terjeszkedést segítő cégek kaptak fura megrendeléseket.

Hivatalos vizsgálat: Az MVM egy ügyvédi irodán keresztül több feljelentést is tett.

Budapesti parkolási cégek

A probléma: Átláthatatlan, hogy mi lesz a a fővárosban működő parkolótársaságok bevételével, az önkormányzatok jellemzően csak negyedét-ötödét kapják meg a beszedett pénzeknek. Az Alkotmánybíróság több céget is elmarasztalt a túlzott pótdíjazások miatt. Több esetben kiderült, hogy egyes kerületek nem szabályosan szerződtek le egy-egy céggel.

A háttér: Az MDF tavaly parlamenti vizsgálóbizottságot akart felállítani, mert a párt szerint az MSZP és a Fidesz nagykoalíciós mutyija állt hét budapesti kerület és a Centrum Kft. 1999-es, 10 évre szóló szerződése mögött. A Budapesten működő három nagy parkolási cég közül van amelyik csak bevétele egyharmadát, de van amelyik kétharmadát adja vissza az őt megbízó önkormányzatoknak, a nagy különbség arra utal, hogy nem mindenütt szolgálja a közérdeket az elszámolási rendszer. A budapesti parkolási rendszer átláthatatlan, a társaságok ellenőrzése pedig megoldatlan.

A Fidesz nem sürgőlödött különösképpen a parkolási cégek körüli visszásságok felderítésében, az MDF és az LMP sokkal aktívabb volt ezekben az ügyekben.

Hivatalos vizsgálat: Különböző részügyekben számos per indult már, ezek közül talán a legfontosabb, hogy a Társaság a Szabadságjogokért elérte, hogy a Centrum hozza nyilvánosságra bevételi adatait.