Sok gyerek ismeri a szexuális bántalmazást

A felső tagozatos általános iskolások közel harmada, 30,1 százaléka ismer olyan gyereket, aki szexuális erőszak áldozata lett, és mesélt a vele történtekről, derült ki a Pandóra szelencéje nemzetközi projekt részeként végzett magyarországi kutatásból. Tizenegy iskolában 446 felsős, 13-15 éves gyerek töltötte ki a felmérés anonim kérdőívét.

A megkérdezett gyerekek 17 százaléka szenvedett el maga valamilyen szexuális visszaélést. A lányok 12, a fiúk 5,5  százalékával fordult elő, hogy felnőtt simogatta vagy úgy érintette meg a testét, hogy attól ő kellemetlenül érezte magát. A tanulók 4 százaléka kapott szerelmes üzenetet felnőttől, és 3 százalékuknak mutattak olyan fényképet, filmet, videót vagy újságot, amelyben meztelen emberek szerepeltek. A gyerekek 3,4 százaléka jelezte, hogy felnőttek szexuális együttlétre kérték, vagy webkamerán a nemi szervüket mutogatták neki.

A kutatás eredményeit ismertetve Tóth Melinda, a fővárosi gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársa megjegyezte: a felmérésben csak olyan diákok vettek részt, akik szülei ehhez előzetesen írásos beleegyezésüket adták, a pedagógusok pedig jelezték: előfordult, hogy azoknak a családoknak a gyerekei nem hoztak beleegyező nyilatkozatot, amelyeket valamilyen formában érint a téma, illetve felmerült a szexuális bántalmazás gyanúja.

Félelem, bizalomhiány

A felmérés során 206 pedagógus is válaszolt a kutatók kérdéseire a témában, többségükben 21-30 éve tanító, tapasztalt pedagógusok. 35,6 százalékuk ismerte el, hogy nagyon keveset tudnak a gyerekekkel szembeni szexuális visszaélésekről. A pedagógusokat megkérdezték arról is, szerintük milyen tényezőknek lehet szerepe abban, hogy szexuális bántalmazás gyanúja esetén elmarad a feljelentés. A válaszok között előkerült, hogy a tanár fél a család bosszújától, vagy az érintett gyereket félti a családjától, úgy véli, többet ártana, mint segítene, illetve nem bízik abban, hogy az iskola vezetése és a hivatalos szervek meg tudják oldani a problémát.

A gyerekek szexuális bántalmazásáról szóló jelentés foglalkozik az ismertté vált ügyek következményeivel is. Horváth Éva, a NANE munkatársa elemezte a 2006 és 2010 közötti időszak rendőrségi és bírósági adatait. Az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek szerinte kezdik komolyabban kezelni a problémát, hiszen a regisztrált súlyosabb bűncselekmények száma nőtt a négy év alatt: erőszakos közösülésnél 79-ről 116-ra, szemérem elleni erőszaknál 185-ről 244-re, megrontásnál 159-ről 175-re.

Inkább csak trendek állapíthatók meg a rendőrségi és a bírósági éves adatok összevetéséből, hiszen az ügyek egy éven belül sosem zárulnak le, átlagosan három, három és fél év telik el a feljelentéstől az ítélethozatalig. Az elemzés szerint az ügyek 64 százaléka jutott csak el a vádemelésig. A nyomozás megszűnésének okai között gyakori, hogy „nem állapítható meg az elkövető kiléte”, illetve „nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el”.

Sokan megússzák felfüggesztettel

A tiltott pornográf felvétellel történő visszaélés miatt indult ügyekből jut el a legkevesebb a bíróságig, négy év alatt 1686 ilyen ügy kezdődött, és csak 342 embert ítéltek el. Megrontás miatt 877 eljárás indult, 512 embert ítéltek el, 442-en kaptak büntetést. „A felfüggesztett börtönbüntetést kapók aránya megrontás esetén aggasztóan magas”, 53 százalék, olvasható a jelentésben.

A rendőrségi statisztikák szerint a gyerekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények 84 százalékát a családon kívül követik el, de ez az arány változóban van. 2006-ban még csak 7,2 százalék volt a gyerekek ellen a családon belül elkövetett bűncselekmények aránya, 2010-ben már 25 százalék. Ez azt jelzi, hogy egyre több ilyen eset kerül a rendőrség látóterébe, azonban a látencia még mindig nagyon magas.

A rendőrség adatai szerint idegenek követnek el a leggyakrabban szexuális jellegű bűncselekményeket gyerekek ellen, de a szakemberek tapasztalatai mást mondanak. Horváth Éva szerint a torzulás oka az, hogy a rendőrségi statisztika idegenként kezel mindenkit a közeli családtagokon és a közvetlen szomszédokon kívül. Tehát például egy tanár vagy egy távolabbi rokon a statisztikában idegennek számít.

Nehezebb, mint a felnőtteknek

Nem a valóságot tükrözi a statisztika a szakember szerint az elkövetők egyéb jellemzőit illetően sem. Itt az elkövetők többségének legmagasabb végzettsége az általános iskola, de a jelentés szerint inkább az a jelenség van ennek a háttérben, hogy az alacsonyabb társadalmi státusú, szegényebb rétegek jobban a szociális ellátórendszer és a rendőrség szeme előtt vannak.

A jelentés felhívja a figyelmet  a törvényi szabályozás hiányosságaira is.  A gyerekek elleni szexuális bűncselekmények nagy részét - ha a sértett 12 évesnél idősebb - csak magánindítványra üldözik, a sértettek pedig csak az esetet követő 30 napban tehetnek feljelentést. A jelentés szerint a gyerek áldozatoknak szinte még nehezebb dolguk van, ha feljelentést akarnak tenni, mint a felnőtteknek. A gyerekek helyett törvényes képviselőjük kezdeményezheti az eljárást. Mivel a gyerekek családon belüli szexuális bántalmazása sokszor együtt jár az anya bántalmazásával, a nő "erősen korlátozott helyzetben van".

Móricz Ilona, a jelentést kiadó Független Médiaközpont igazgatója közölte: nem fejezik be a munkát, hanem cselekvési tervet fognak kidolgozni a gyerekek elleni szexuális bántalmazás visszaszorítása érdekében.