Bevezetik az ebadót, emelnék az evát

Ezzel véget is értek az interpellációk. Most az azonnali kérdések következnek. Ugyan van a miniszterelnöknek címzett kérdés, de ő két üléssel ezelőtt válaszolt utoljára, így a héten még nem köteles ezt megtenni - nem is ül bent a teremben. Így közvetítésünk is véget ér.

Ma végül nem döntenek a megyei önkormányzati intézmények államosításáról, de módosítják az állatvédelmi törvényt, új törvényt alkotnak az alkotmánybíróságról, elzárással büntethetővé teszik a hajléktalankodást és szigorítanak a büntető törvényeken - bár végül mégsem tiltják ki a tanú ügyvédjét a kiemelt ügyekben a kihallgatásról.

Szavaznak még több módosító indítványról is, például az adótörvényekhez benyújtottakról, minderről bővebben itt >>

Korondi Miklós nagyon örül, hogy "végre történik valami", mert az ország nagyon várja, hogy a MÁV-nál lesz-e felelősségre vonás. Tájékoztatása szerint a Jobbik büntető feljelentést tesz a Debreceni Járműjavító ügyében - ezt amúgy már Budai Gyula elszámolási kormánybiztos is megtette. "A románok már a spájzban vannak" - zárta felszólalását, arra utalva, hogy a járműjavító egy román cég tulajdona.

Fónagy János szerint új vezetőket neveztek ki a MÁV élére, akik saját hatáskörükben megkezdték a vizsgálatokat, de a fenntartó állam maga is vizsgálódik a bizottsági jelentés alapján. 2009-2011 között 11 százalékkal csökkent a MÁV egy főre jutó működési költsége, jelentette be, de nem részletezte, hogy ez melyik kormány érdeme volt. Befejeződött a Papírtekercs Kft. vizsgálata is, erről majd jelentés is készül, tudtuk még meg.

Hetedik interpellálóként a jobbikos Korondi Miklós követelte vizsgáló bizottság felállítását, amit a MÁV-nál folytatott privatizációt vizsgáló bizottság már javasolt, és amely javaslatot a parlament amúgy elfogadott.

Ugyanez a bizottság javasolta a MÁV túlzó művészeti támogatásainak felülvizsgálatát is. A takaritási tevékenység felülvizsgálatára is szükség van. Történtek-e intézkedések, kérdezte végül.

"Csak tudnám, mit tapsoltak meg, amikor nem is figyeltek" - reagált az államtitkári választ követő tapsra Ujhelyi István.

"A kuruzslást ma matolcsyzmusnak hívják" - reagált Szászfalvi válaszára Nyakó, aki szerint az államtitkár nem érti a problémát, ami abból adódik, hogy hamarabb kéne megállapodást kötniük a szervezeteknek, minthogy kiderülne, egyháznak minősülnek-e vagy sem. A parlament ennek ellenére is elfogadta a választ.

Szászfalvi László egyházügyi államtitkár örül, hogy Nyakó ennyire félti az egyházakat, bár tapasztalatai szerint "a valódi" - értsd, történelmi - egyházak sosem jártak jól a szocialisták aggódásától, bezzeg "a bizniszegyházak".

Szászfalvi szerint a kormány már most is szerződést kötött nyolc olyan egyházzal, amely január 1-től már nem lesz egyház, illetve nincs felsorolva az egyházi törvényben. Zárásként kommunistázott.

az örüljön, hogy nem abba a kaposvári általános iskolába jár, ahol az igazgató, aki ellen most emeltek vádat garázdaságért. Az igazgató észrevett egy almadarabot a folyosón, majd egy diáklánnyal, akiről feltételezte, hogy ő volt a szemetelő, a kukába dobatta azt. A lány kidobás közben azt mondta, hogy: "Maga is itt volt és maga sem látta". Az igazgató ettől megvadult, a lányt a hajánál fogva visszarántotta, majd tenyérrel háromszor arcon ütötte, s közben felszólította: ismételje meg az előbbi mondatát. A lány ezt megtette, az igazgató ezután még legalább négyszer arcul ütötte őt. A lánynak ekkor vérezni kezdett az orra, a vádlott azonban ennek ellenére tovább ütötte őt, végül közölte, hogy a tanuló megérdemelte, amit kapott, és legközelebb nem fog visszabeszélni.

A szocialista Nyakó István az új egyházi törvény alapján az egyházi rangjától megfosztott felekezetekért aggódik. A kormány ugyanis december 31-ig akar megállapodni azokkal a szociális és oktatási intézményeket fenntartó felekezetekkel, amelyek nem kapnak egyházi státust, viszont az egyházi törvény, amely alapján ezek elveszítik egyházi státusukat, csak január 1-én lép hatályba. "Melyik egyháznak nem minősülő, közfeladatot ellátó szervezetekkel akar megállapodni a kormány?" - tette fel a konkrét kérdést.

Szavazzon!

Garai ellensége ugyan a dohányzásnak, de a dohányost, mint beteget szerinte nem lehet büntetni. A választ nem fogadta el, a parlament viszont igen.

A krónikus betegségek csökkentésének a betegek együttműködésének hiánya a legnagyobb akadálya, idézett nemzetközi felméréseket Halász. Szerinte Garainak orvosként éppen ezért támogatnia kéne a javaslatot, meg amiatt is, mert képviselőként pedig a közpénzek felelős kezelésére esküdött fel.

Ertsey Katalin nyilván onnan veszi a fátyolos tekintetű kismamákat, hogy annak ideján a fiatal Orbán Viktor igazi, fátyolos tekintetű kispapa volt. És példát vehetünk róla, mert bármilyen vereség után visszament dolgozni. Meg is lett az eredménye.

Garai nem az írásban feltett kérdést olvasta fel, ezért párttársa, Ujhelyi levezető elnök meg is rótta. A kormány nevében válaszoló Halász János államtitkár is ezen rugózott, szerinte Garai nem tartja be a szabályokat. Szerinte Garainak abban sincs igaza, hogy a kormány a betegek ellen lenne. Példájában egy dohányos tüdőbeteg szerepelt, aki ahelyett, hogy leszokna, inkább szakrendelésekre jár és gyógyszereket szed az adófizetők pénzén. Ezt a pazarlást akarja korlátozni a kormány a támogatás csökkentésével és az együttműködési kötelezettség előírásával.

Miközben Farkas Gergely a gyógyszerfüggőség miatt aggódik, a szocialista Garay István Levente inkább azon, hogy a kormány korlátozni kívánja a betegek hozzáférési jogát a gyógyszerekhez.

Feltételezése szerint a kormány "gestapós módszerekkel" átvizsgálná a gyógyszerszedők gyomortartalmát. "Brrr" - hangzott el az interpellációban. Alapvető betegjogokat korlátozna a kormány, de vajon milyen jogi keretben? "Rendelettel, alkotmánymódosítással, államtitkári mellébeszéléssel?" - kérdezte.

Ertsey szerint a részmunkaidő csapda, mert Kelet-Európában igazából visszafogja a gyermekvállalást. Szerinte Cséfalvay beismerte, hogy nem neveznek ki miniszteri biztost, és nem veszik komolyan a nők visszavezetését a munkaerőpiacra. Ujhelyi levezető házelnök nem tudja megszavaztatni a tévénézőket, ahogy Ertsey javasolta, de a parlamentet igen. Az pedig elfogadta Cséfalvay válaszát.

"Azok a kismamák, akikről önök azt hiszik, hogy fátyolos tekintettel tologatják a babakocsijukat, valójában minden lehetőséget megragadnak a munkavállalásra" - mondta Ertsey, szerinte ugyanis a kismamák valójában még akár feketén is dolgoznak. Feltételezése szerint a kormány valódi célja, hogy ne foglalkoztassák a nőket, mert akkor nem kell a gyermekek ellátásáról gondoskodni.

Cséfalvay államtitkár szerint az biztos, hogy a nők foglalkoztatása alacsony, és hogy azon a részmunkaidős foglalkoztatás segíthetne. Ezután viszont "az arányos, családbarát" adópolitikáról beszél, amivel szerinte a kormány igenis serkentette a gyermekvállalást, valamint járulékkedvezménnyel ösztönzi a kismamák foglalkoztatását.

Az új Munka Törvénykönyvében pedig kötelezővé tennék a kismamák részmunkaidős foglalkoztatását. Szerinte amúgy nem "olyan társadalomkép él a hölgyekről" a kormányban, hogy fátyolos tekintettel tologatják a babakocsikat. Különben is, nem 56, hanem 57 százalék a nők foglalkoztatottsága. "A kormány számára a legfontosabb feladat, hogy feladatokat oldjon meg" - zárta bon mot-val a felszólalást

A címre kattintva remek statisztikát láthat arról, hogy melyik országban az anyák hány százaléka dolgozik. Svédország, Dánia és Norvégia az élen, ahol az anyák több mint 70 százaléka dolgozik.

Az elempés Ertsey Katalin már 11 hónapja várja, mikor nevezik ki a kisgyermekes szülők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztost. Ertsey szerint a kormány valójában elszabotálja a gyermekes anyák munkavállalását, az 56 százalékon stagnál, miközben minden eddiginél kevesebb gyermek születik.

Fotó: Huszti István

"Ott születik meg a második, harmadik gyermek, ahol nem ütközik embertelen akadályokba a kismama, ha dolgozni akar" - mondta. Szerinte harmincezer anyát lehetne visszaküldeni dolgozni, de a kormány csak halogatja a bölcsődei, óvodai férőhelyek létszámának emelését.

Régen minden hülyébb volt? Vagy mégsem? Szanyi Tibor az előbb emlékezeteset alakított, bár a tartalmi zagyvaságnál is meghökkentőbb volt a tapasztalt politikus állandóan összeakadó nyelve.

Farkas szerint Halásznak nem őt, hanem a szakembereket kéne meggyőzni, akik hozzá fordultak. Márpedig őket nem sikerült meggyőzni, mert hozzá fordultak a problémájukkal, csavarította vissza az érvrendszert. A választ tehát nem fogadta el, a parlament viszont igen.

Szerintem erre gondolt az államtitkár.

Tiba István arra kíváncsi, hogy számíthat-e a balmazújvárosi kistérség a támogatási szerződés megkötésére.

Halász János államtitkár szerint a kormány nem ment el szó nélkül a probléma mellett, de inkább általánosságokkal kezdte válaszát. Például azzal, hogy máshol is probléma a gyógyszerfüggőség. Magyarországon főleg benzodia-valami tartalmú gyógyszereket szednek - Halász nyelve is beletört a hatóanyagba -, ilyenekből hétmillió doboz fogy az országban egy évben. A kormány megoldása, hogy korlátozni akarja a receptre kiadható mennyiséget, egyben felmérné a probléma nagyságát.

A címre kattintva megbeszélheti!

A jobbikos Farkas Gergely szerint az országban tabunak számít a gyógyszerfüggőség kérdése. "Jellemző az elanyagiasodott világunkra, hogy mindent pénzben mérünk" - mondta, pedig vannak lelki bajok is, mint például a gyógyszerfüggőség.

Az emberek ugyanis akkor kezdenek tablettákat szedni, ha feszültek. Amikor pedig már függők, és kialakult a tolerancia, akkor már a feketepiacról szerzik be a gyógyszereket. Igaz, felszólalásából az is kiderült, hogy valódi adatok felmérések hiányában nincsenek a gyógyszerfüggőségről. Farkas felvilágosító kampányt javasolt, másrészt konkrét intézkedéseket, amiket nem fejtett ki.