Jogszerű volt a Gárda feloszlatása

2009-ben oszlatták fel a Magyar Gárdát, mert a rendezvényei, a katonás hangulat, a parancsszavak félelmet keltettek. Elsősorban a cigányok megfélemlítésére hivatkozott a magyar bíróság, amikor feloszlatta a szervezetet. A strasbourgi bíróság keddi ítélete szerint jogszerű volt a gárda feloszlatása, mert az valóban félelmet keltett a romákban, és a gárda rendezvényei túlmentek a demokratikus véleménynyilvánítás szabadságán.

„A Bíróság úgy véli, hogy az állam jogosult megelőző intézkedéseket hozni, hogy megvédje a demokráciát”, írja ítéletében (angolul itt) az emberi jogi bíróság. Ezzel arra utalnak, hogy a gárda többször arra hivatkozott, hogy a rendezvényein soha nem sérült meg senki. A strasbourgi fórum szerint az állam nem köteles megvárni az agressziót, megelőző intézkedéssel meg is akadályozhatja azt.

Fotó: Ránki Dániel

Az emberi jogi bíróság nem fogadta el azt az érvelést sem, hogy az egyesület és a mozgalom két külön szervezet lett volna. Egyetértettek a magyar bíróságokkal, akik szerint „szimbiotikus” kapcsolat volt a két szervezet közt, az egyesület „alapította, működtette, irányította, finanszírozta mozgalmat”. Kiemelte a bíróság, hogy a mozgalom az egyesület bankszámláján keresztül kapott támogatásokat.

Félkatonai, náci, nyilas

A strasbourgi bíróság szerint az, hogy a gárda rendezvényein sosem sérült meg senki nem jelenti azt, hogy azok feltétlenül jogszerűek is voltak. „A félkatonai szervezet a magyar náci mozgalomra  (a Nyilaskeresztesekre) emlékeztetett, amely a gerincét képezte egy olyan kormányzatnak, amely többek között felelős volt magyar cigányok tömegeinek kivégzéséért.” A bíróság szerint félkatonai szervezet létrehozása túlmegy a véleménynyilvánítás szabadságán, ezért az állam jogosan léphet fel velük szemben.

A gárda rendezvényei kifejezetten a romák ellen irányultak, erre többek között bizonyítékként hozta fel a bíróság a „cigánybűnözés” gyakori felemlegetését

A bíróság szerint a gárda feloszlatása „meglehetősen drasztikus intézkedés” volt, de a Magyar állam betartotta a fokozatosságot, hiszen előbb felhívta az egyesületet a jogsértések abbahagyására, és csak ezután oszlatta fel a testületet. A tagok ellen semmilyen intézkedést nem alkalmazott az állam, politikai véleményük kifejtését folytathatták, ezért a véleménynyilvánítás szabadsága nem sérült.

Tatárszentgyörgy után

2009-ben, többek között azután tiltották be a Magyar Gárdát, hogy Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepülésen vonultak fel. A magyar bíróság szerint a gárda rendezvényei, a katonás hangulat, a parancs szavak félelmet keltettek a környéken élő cigányokban. A magyar állam Strasbourgban hivatkozott arra is, hogy különösen a „történelmi előzmények ismeretében” voltak félelemkeltőek a gárda rendezvényei.

Kiégett ház Tatárszentgyörgyön

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A rendőrség mindig nagy erőkkel biztosította a gárda rendezvényeit, és azok egyetlen alkalommal sem váltak erőszakossá. A gárda szerint ezért megalapozatlan a feloszlatás, a szubjektív félelemérzet nem korlátozhatja mások véleménynyilvánítási szabadságát.

Emellett Strasbourgban Vonáék hivatkoztak arra is, hogy a Magyar Gárda Egyesület (amelyet feloszlattak), nem azonos a Magyar Gárda Mozgalommal, ezért az egyesület feloszlatása nem is kéne, hogy a mozgalomra is vonatkozzon. Azzal érveltek, hogy az egyesület és a jogilag nem is létező mozgalom elkülönül egymástól. Magyarországon mozgalom nem jegyezhető be, csak például egyesület, alapítvány és párt. Mivel a mozgalom a jogi terminológia szerint nem létezik, ezért azt be sem lehet tiltani.

A magyar bíróságok szerint viszont a Magyar Gárda Egyesület szinte kizárólag a masírozásokat szervező mozgalom fenntartására jött létre, annak hátterét biztosította. Az ügyészség szerint a gárda honlapján csak a tárgyalások közben változtatták meg az egyesületre utaló részeket úgy, hogy a mozgalomra hivatkozzanak, és a mozgalom tagjai az egyesületnek utaltak át pénzt. A gárda szerint ezek az átutalások véletlenül történtek.

A betiltás óta a gárda újjáalakult, sőt tiszteket is avatott. Ez volt az az esemény, amikor a rendőrség brutális erőkkel szállta meg Csókakőt, a rendezvény tervezett helyét, de a gárdisták az utolsó pillanatban változtattak, így nagyon csekély rendőri jelenlét mellett avathatták fel egymást egy másik településen. Szombaton a minden eddiginél nagyobb Budapest Pride ellen is tüntettek a Gárdisták, akik a betiltott gárdista mellényt a rendőrök közelében kifordítják, vagy leveszik, így játszva ki a tiltást.

Ruha teszi

Sokáig problémás volt az is, hogy gárdista egyenruhában mászkáló emberek ellen felléphet-e a rendőrség, ha hivatalosan nem a betiltott szervezet rendezvényén vesznek részt.

Fotó: Földes András

Előfordult, hogy a gárdista egyenruhához hasonló, de nem pont olyan öltözékben vonultak fel a gárdisták, illetve arra is volt példa, hogy egy tüntetés után a gárdisták a tömegben megbújva gyorsan átöltöztek, mielőtt hazamentek volna. A ruha-kérdést végül egy novemberben hatályba lépett, lex gárdának is becézett új jogszabály oldotta fel, ami szabálysértésnek minősíti, ha valaki betiltott egyesület egyenruháját, vagy ahhoz hasonló öltözéket visel.

A másik fontos kibontakozási kísérlete a gárdistáknak az volt, hogy megalapították az Új Magyar Gárda Mozgalmat, amire a szervezők szerint nem vonatkozik a betiltás, bár a betiltott szervezettől csak nevében különbözik. A rendőrség azonban ennek a szervezetnek a rendezvényei ellen is fel szokott lépni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!