Épülhet a kerítés, közmunkára fogják a menekülteket

Megszavazták a parlamentben hétfőn Pintér Sándor javaslatát a magyar–szerb kerítés jogi alapjának megteremtéséről, a szerb határ menti ingatlantulajdonosok kártalanításáról, a menekültügyi eljárások felgyorsításáról és a menedékkérők közmunkára fogásáról. 151-en szavaztak igennel, 42 nem szavazat volt, nem tartózkodott senki. Igennel csak a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői szavaztak. Nemmel szavazott szavazott egy kormánypárti politikus, a fideszes Kovács Zoltán.

A törvénymódosítását a belügyminiszter múlt hétfőn, pont egy hete nyújtotta be. Kivételes eljárásban tárgyalták.

A határ menti kerítés jogi alapját azzal teremti meg a módosítás, hogy kimondja, az államhatár védelme érdekében a határtól befelé eső tízméteres szakaszt igénybe lehet venni „az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése (...) céljából".

Lázár János nemrég elmondta, hogy az épülő kerítés nyomvonalán 1200 telek tulajdonosa az állam, 2300 föld pedig magántulajdonban van. Ezeket a földeket kisajátítják, és az állam kártérítést fizet a tulajdonosoknak a földhasználatért.

A módosítás fontos része, hogy a menedékkérelmet automatikusan elfogadhatatlannak minősítik, amennyiben valaki biztonságos harmadik országból érkezett, és ott lehetősége lett volna menedéket kérni. Ha Szerbiát biztonságos harmadik országgá minősítik, vissza tudják oda küldeni a Szíriából és Afganisztánból Szerbián keresztül érkező menedékkérőket.

Fizetőssé tették az adatigénylést

Minden tiltakozás ellenére átment az infótörvény szigorítása 123 igen és 66 nem szavazattal. A fideszes Bencsik János és Farkas Sándor a nemmel szavazók között volt. Az információszabadságról szóló törvény módosítását június 26-án nyújtotta be Trócsányi László igazságügyi miniszter, és valamiért nagyon sürgős volt a kormánynak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyalta a javaslatot a parlament: mindössze 10 nap alatt elfogadták.

A javaslat elfogadásával három fontosabb dologban változnak meg a közérdekű adatigénylés eddigi szabályai:

• Megszűnik az anonim adatigénylés lehetősége.
• Az adatigénylőnek nemcsak az adatszolgáltatás technikai, hanem munkaköltségeit is állnia kell, mégpedig előre.
• A szerzői jogilag védett adatok, dokumentumok esetében nem lesz mód másolásra, csak betekintésre.

A tervezetet komoly tiltakozás kísérte. A TASZ és az Eötvös Károly Intézet megkérdezett alkotmányjogászai szerint a módosítások jelentős visszalépést jelentenek az eddigi szabályozáshoz képest, és alkotmánysértők is. A Transparency International Magyarország, a K-Monitor, az Átlátszó.hu és az Energiaklub az igazságügyi miniszterhez, Péterfalvi Attilához és a parlamenti képviselőkhöz írt levelekkel próbálták megakadályozni a korlátozást.

Tiltakozott az összes ellenzéki párt is, a visszatérő vélemény az volt, hogy a javaslat a korrupciót segíti a közpénzköltés átláthatóságának csökkentésével. A DK az Európai Bizottsághoz fordult a tervezet miatt, azt akarták megtudni, hogy a közösségi jog lehetővé tesz-e ilyen korlátozást, ahogy fogalmaztak, hogy „uniós polgárokat ily mértékben elzárjanak választott kormányuk ellenőrzésének lehetősége elől".

Semjén korában azt mondta, hogy ha a zárószavazásra nem sikerül július 6-án sort keríteni, az „a jogalkalmazást megnehezítené, és fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné".

Megszavazták a budapesti olimpiát

151 igen, 33 nem szavazattal és 4 tartózkodással a parlament megszavazta, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpiára. A szavazáson Orbán Viktor miniszterelnök nem vett részt.

Az olimpiai pályázatot a Fidesz, a KDNP, a Jobbik támogatta, az MSZP, az LMP, az Együtt, a PM és a DK ellenezte. Több képviselő is szembement a frakciójával: az MSZP-s Kunhalmi Ágnes és a fideszes Bencsik János is tartózkodott. Itt találja részletes cikkünket erről a szavazásról.

Lesz új e-kártya

Elfogadta a parlament az új e-kártyáról szóló javaslatot is. Az e-kártya a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a társadalombiztosítási kártyát és – például a schengeni övezeten belüli utazásnál – az útlevelet egy okmányba vonja össze, és kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére, vagy akár diákigazolványként is használható. Itt írtunk arról, hogy pontosan milyen is lesz az új e-kártya, amelyet felmenő rendszerben vezetnek majd be.

A bevezetéshez kétharmados szabályokat is kellett módosítani. Mivel a Fidesz–KDNP-nek önállóan nincs meg a kétharmados többsége, érdekes volt figyelni, mely frakciók segítik ki a kormánypártokat. A Jobbik szintén igennel szavazott, így nem volt kérdés, hogy meglesz-e a kétharmad (150 igen), míg az MSZP és az LMP tartózkodott (30 nem). A függetlenek (DK, Együtt, PM, Kész Zoltán, fodor Gábor) nemmel szavaztak, akárcsak a szocialista Gúr Nándor, illetve két jobbikos. 

Átment a felsőoktatási módosítás is

Megszavazták azt a felsőoktatási módosítást is, amely ellen vasárnap este tüntettek a Kossuth téren. A több tucat alap- és mesterszak megszüntetésével járó reform ellen tiltakozó eseményt a Ne szűnjön meg az ELTE TáTK – Veszélyben vannak az egyetemeink nevű Facebook-csoport szervezte. Focis performansszal mutatták be, hogy mennyire egyenlőtlen a kormány az egyetemisták küzdelme.

A hétfői szavazás eredménye 123 igen, 65 nem lett.

Mégsem vették el az idősek ingyenes segítségét

Amikor június elején az Emmi benyújtotta szociális és gyermekvédelmi szabályokat módosító törvényjavaslatát, úgy nézett ki, hogy fizetőssé tesznek egy számos kistelepülésen most még ingyenes szociális ellátást, a házi segítségnyújtást. A javaslatban benne volt, hogy egy óránként 285 forintos minimumdíjat fognak kérni mindenhol a rászorulóktól azért, hogy legyen valaki, aki kijár az otthonukba segíteni boldogulni a mindennapokban, például takarítani, gyógyszert adagolni vagy öltözködni. Jelenleg az önkormányzatokon múlik, hogy kérnek-e pénzt a házi segítségnyújtásért, és ha igen, mennyit. A minisztérium az előterjesztésben arra hivatkozott, hogy túl sokan kapják ok nélkül ingyen ezt a szolgáltatást.

Miután írtunk a tervezetről, a PM-es Szabó Tímea még aznap benyújtott egy módosítót a térítési díjminimum bevezetése ellen, és más ellenzéki politikusok is tiltakoztak. Június közepére, mire a törvényjavaslat általános vitája elkezdődött, a minisztérium visszakozott.

Czibere Károly, az Emmi szociális államtitkára közölte: visszavonják a javaslat térítési díjra vonatkozó részét, mert az ő megítélésük szerint is „nem eléggé árnyalt” ebben a formában. Később egy differenciáltabb szabályozás formájában vissza akarnak térni majd a kérdésre, mondta az államtitkár. A szociális és gyermekvédelmi vegyes törvényjavaslatot magát elfogadta ma a parlament, de a házi segítségnyújtást kötelezően fizetőssé tevő rész kimaradt belőle.

Ennek a résznek az elhagyásáról hétfőn külön is szavaztak: ez 189 igen szavazatot kapott, senki sem szavazott ellene, vagyis mindenki egyetértett azzal, hogy nem kell kötelezően fizetőssé tenni a házi segítségnyújtást. Magát a szociális javaslatcsomagot 126 igennel, 5 nem és 60 tartózkodás mellett fogadta el hétfőn a parlament.