Árpád
-1 °C
9 °C

Nincs még vége a vörösiszapügynek a felmentéssel

2016.01.29. 13:29
A X-es kazetta tervezői közt és az ellenőrzéseket végző hatóságok háza táján érdemes keresni a vörösiszap-katasztrófa felelőseit: ez következik a Veszprémi Törvényszék csütörtöki ítéletéből, amely felmentette a Mal Zrt. összes megvádolt munkatársát. Az ügyészség viszont kitart amellett, hogy az alumíniumipari cég emberei is bűnösök, fellebbezés miatt az ügy megy tovább másodfokra.

A Veszprémi Törvényszék csütörtökön kihirdetett, első fokú, nem jogerős ítéletében az összes vádpont alól felmentette a vörösiszap-katasztrófa mind a 15 vádlottját, mégpedig bűncselekmény hiányában. Az ítélet indoklása rendkívül hosszú és alapos volt, a bíró a szakkérdésekre részletesen kitért. Az indoklás lényege szerint a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-nél dolgozó vádlottak ezért nem bűnösek:

  • A katasztrófa oka altalaj eredetű stabilitásvesztés volt, ennek a következménye volt, hogy tönkrement a töltés.
  • A szakértői vélemény szerint a X. számú kazetta megszületése pillanatától kezdve halálra volt ítélve, csak az volt a kérdés, pontosan mikor következik be katasztrófa.
  • Ennek az oka pedig elsősorban a tervezésnél elkövetett hibasorozat volt.
  • A törvényszék azt állapította meg, hogy a konkrét közveszély nem akkor következett be, amikor kiömlött a vörösiszap, nem 2010. október 4-én, hanem azon a napon, amikor üzembe került a X. számú kazetta, 1998. december 23-án. 

A bíróság szerint a Mal Zrt. megvádolt munkatársainak nem volt reális lehetőségük a veszélyhelyzet felismerésére, mivel

  • a tervezési dokumentációban írt adatok erre nem utaltak
  • a hatósági engedélyek érvényesek voltak
  • volt folyamatos hatósági ellenőrzés, és a hatóság hiányosságokat nem tárt fel, további ellenőrzési kötelezettségeket nem írt elő
  • és - főként - a katasztrófának előre jelezhető, előre látható, egyértelműen felismerhető jelei nem voltak.

Mindez nem jelenti azt, hogy a Mal Zrt.-sek egyáltalán semmiben nem hibáztak. Az ügyészség összesen 24 különböző mulasztást rótt a terhükre. A törvényszék ezek egy részében kimondta, hogy valóban volt mulasztás, de az ítélet szerint nem ezeken múlott a katasztrófa, nem álltak azzal ok-okozati összefüggésben.

Az ítélet indoklásából logikusan az következik, hogy igenis vannak a katasztrófának felelősei a bíróság szerint is, de azok nem a Mal Zrt. emberei, hanem a tervezésben részt vevők és a hatóságok, amelyek az ellenőrzésekkor nem vették észre a fenyegető veszélyt. A halált okozó, gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás a régi és az új Btk. szerint is 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az elévülési főszabály szerint egy bűncselekmény a büntetési tétel felső határának megfelelő idő eltelte után évül el, vagyis a gondatlan közveszélyokozásnál 8 év az elévülési idő. Kérdés, hogy ebben az esetben honnan kellene számolni az elévülési időt: attól az 1998-as naptól kezdve, amikor a X-es kazetta működésbe lépett, és ezzel a bíróság szerint kialakult a közvetlen közveszély, vagy pedig a katasztrófa napjától, attól a naptól kezdve, amikor meghaltak az első áldozatok.

A tervezők és a hatóságok felelőssége nem most először merül fel. A katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság 2011-ben nyilvánosságra hozott jelentése ugyan arra jutott, hogy az elsődleges kiváltó ok a Mal Zrt. hibája volt, de ebben a jelentésben is benne volt, hogy tervezési hiányosságok voltak, és az is, hogy a tározóval foglalkozó szinte valamennyi hatóság és közintézmény is hibázott az építéskor, illetve az üzemeltetés időszakában.

Nem ment a személyre szabott bizonyítás

A vádat képviselő fellebbviteli főügyészség ügyésze, Fejes Péter pénteken sajtótájékoztatót tartott Veszprémben. Az MTI tudósítása szerint azt jelentette be, hogy az ügyészség minden jogi eszközzel élni fog az elkövetők felelősségre vonása érdekében. Álláspontjuk szerint a csütörtökön felmentett vádlottak igenis büntetőjogi felelősséggel tartoznak az üzemeltetési és belső ellenőrzési hiányosságokért, valamint a katasztrófa bekövetkezte utáni magatartásukért is, mert nem értesítették haladéktalanul a hatóságokat és az önkormányzatokat.

Fejes arról is beszélt, miért csak a Mal Zrt. munkatársai ellen emeltek vádat. Szerintük az elsődleges felelősség az üzemeltetőt terheli, és bár tényleg voltak tervezési hiányosságok is, az ügyészség ezt személyre szabottan, kétséget kizáróan nem tudja bizonyítani, ezért nem volt emiatt vádemelés.

Az első fokon felmentett vádlottak büntetőpere a Győri Ítélőtáblán folytatódik. Fejes az MTI szerint elmondta, hogy ha ott az elsőfokútól eltérő ítélet születik, akkor lehetőség nyílik a harmadfokú eljárásra a Kúrián.

Adok-kapok az ügyészséggel

Fejes a sajtótájékoztatón külön hangsúlyozta, hogy az ügyészség tiszteletben tartja a bíróság ítéletét, de azt fellebbezéssel támadja.

Korábban ez egyáltalán nem volt gyakori, de az utóbbi évben többször is előfordult, hogy egy ítélet kihirdetése után nyíltan konfrontálódott ügyészség bírósággal. Így volt ez például a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási ügyben. A Budapest Környéki Törvényszék tavaly februárban hirdette ki az első fokú, nem jogerős ítéletet, mely szerint csak a kiskorú veszélyeztetésének vádja állt meg, a szülők többször megverték és súlyosan elhanyagolták a három gyereket, de szexuális erőszakot nem követtek el rajtuk. Az ítélethirdetéskor a bíró keményen kritizálta az ügyészséget, a vádhatóság megállapításait iratellenesnek és logikaellenesnek nevezte, a nyomozást nagyon hiányosnak.

A Pest megyei főügyész két nappal később sajtótájékoztatón vágott vissza. Az ügyészség szerint nem a nyomozók, hanem a törvényszék követett el szakmai hibákat a gyermekbántalmazási ügyben, és kitartottak amellett, hogy igenis történt szexuális erőszak. A Budapest Környéki Törvényszék sajnálattal vette tudomásul, hogy a Pest Megyei Főügyészség sajtótájékoztató keretében vitatta az elsőfokú bíróság ítéletét az ún.„szigetszentmiklósi ügyben”– reagált közleményében a bíróság.

De hasonló volt a helyzet akkor is, amikor tavaly decemberben a legsúlyosabb vádpontban felmentette Biszku Bélát a Fővárosi Törvényszék, és csak felfüggesztettet kapott. Másnap a fővárosi főügyész sajtótájékoztatón kritizálta az ítéletet.

Bár nyílt odamondogatás akkor nem volt, de szokatlan húzás volt az is a Pest megyei főügyészség részéről, amikor a fagyállós gazda súlyos ítéletének kihirdetése után úgy döntöttek, hogy a vádlott érdekében jelentenek be fellebbezést a büntetés enyhítéséért.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.