Erzsébet
0 °C
7 °C

Tudtak gyanús orosz ügyeiről, mégis évekig dolgozhatott a kormánynak Kiss Szilárd

D  US20150914010
A parlament nemzetbiztonsági bizottsági ülésén a hazai titkosszolgálati vezetők „mosták kezeiket” a vízummutyi ügyében, ők elvileg mindenről jelentettek. Sőt a vízumokkal bizniszelő Kiss Szilárd már 2011-ben, a kezdet kezdetén megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Mégis érinthetetlen volt, politikai szinten kaphatott védelmet éveken át. Az igazán fajsúlyos figura az élettársa, Jelena Cvetkova, aki egyértelműen egy külföldi titkosszolgálathoz köthető.

A volt moszkvai agrárattasét majd miniszteri megbízottat, Kiss Szilárdot 2011-ben és 2013-ban is átvilágította az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), és mindkét átvilágítás súlyos kockázatokat tárt fel vele kapcsolatban, orosz élettársáról pedig kiderült, hogy egy „idegen ország" titkosszolgálatához köthető – az Index információi szerint ez is kiderült a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amikor a moszkvai magyar vízummutyi hátteréről faggatták a képviselők a hazai titkosszolgálatok és a belügy vezetőit. 

Úgy tudjuk, a kockázatok Kiss kapcsolataira, mégpedig „mindenféle kapcsolataira” vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy bár korábban arról írtunk, a 2013-as ellenőrzés Kiss orosz alvilági kötődéseit mutatta ki kockázatként, de ezek szerint

Kiss Szilárd külföldi titkosszolgálati kapcsolatai is már a kezdetek kezdetén, 2011-ben feltűnhettek a magyar kémelhárításnak.

A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, Molnár Zsolt az Indexnek részleteket nem árulhatott el, csupán annyit mondott, hogy „durva, nagyon közvetlen" okok miatt minősült a volt agrárattasé nemzetbiztonsági kockázatnak. „Hogy ez az ember mi mindent megengedett magának, annak valószínűleg nem magyarországi oka van, mert Magyarországon ez az ember teljesen nélkülözhetőnek tűnik" – tette hozzá Molnár, aki szerint „rendre kidobja a rendszer ezt a figurát, előkerülnek a botrányai, de mindig túllépnek rajta, és nem esik bántódása".

Mindenki tudott mindenről, senki nem lépett

Azt már korábban az Index megírta: Kiss kétszer is megbukott az átvilágításon; hogy a második átvilágítás után, 2013-ban rúgták ki az akkor Martonyi János vezette külügyből, és hogy ezt azzal papírozták le, hogy formálisan saját maga kérte a visszahívását. Hivatalosan a Fazekas Sándor vezette agrárminisztérium állományában volt, ő delegálta moszkvai szakdiplomatának, agrárattasénak is, Fazekaséktól kapta a fizetését, a külügy csak közvetített. A 2013-as nemzetbiztonsági ellenőrzés és bukás után Kisst Fazekas miniszteri megbízottként, megbízási szerződéssel foglalkoztatta tovább, így a további átvilágításokat „külsősként" Kiss elkerülhette.

Az új információ, hogy a kémelhárítás a nemzetbiztonsági kockázatokat már 2011-ben feltárta, amikor Kiss állományba került Fazekas minisztériumában.

Forrásaink szerint a nemzetbiztonsági bizottságon adott tájékoztatás alapján a képviselők arról győződhettek meg, hogy Kiss „igazi gazdája" a minisztériumok között nemcsak papíron, hanem ténylegesen is a Fazekas vezette agrárminisztérium volt, de Kiss kockázattá válásáról Fazekas mellett három külügyminiszternek (Martonyi János, Navracsics Tibor, Szijjártó Péter), a moszkvai követség védelmét ellátó Információs Hivatalt (IH) felügyelő miniszternek, Lázár Jánosnak, valamint a Kisst átvilágító AH-t felügyelő Pintér Sándornak is rendelkeznie kellett bizonyos információkkal.

A keddi nemzetbiztonsági bizottsági ülésen az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kémelhárítással foglalkozó AH és a hírszerzésért, illetve a kolóniavédelemért, azaz a diplomáciai missziók nemzetbiztonsági védelméért felelős IH is tudott Kiss botrányos üzelmeiről. Ezt jelentették is a szolgálatok a politikai vezetésnek, mégsem történt semmi. Kiss pozícióban maradhatott, orosz élettársa pedig már azután kaphatta meg a moszkvai magyar vízumközpont vezetését, hogy a külügyminisztérium 2012–13-as belső vizsgálata feltárta azokat a súlyos visszaéléseket, amelyek a vízumügyintézés során történtek. 

A szolgálatok vezetői tehát az ülésen lényegében „mosták kezeiket”, ez pedig azt jelenti, hogy Kiss Szilárd érinthetetlen volt, politikai szinten kapott és élvezett védelmet éveken át.

Bár ez nem hangzott el, de forrásaink arra következtetnek: az inaktivitásban szerepet játszhatott az is, hogy az IH tarthatott a Moszkvában hazai terepen lévő, elképesztő erőforrásokkal rendelkező orosz elhárítástól, az FSZB-től, és attól, hogy Kiss Szilárd az ő védelmüket is élvezheti.

Ez a védettség magyarázat lehet arra is, hogyan fordulhatott elő, hogy Kiss Szilárd a diplomataigazolványának leadása, kirúgása és hazahívása után hosszú évekkel is zavartalanul megtarthatta moszkvai vörös diplomatarendszámát, miközben kocsiját hazahozta, és 2016 közepén is azt használta Budapesten. A jogtalanul használt diplomata-rendszámos kocsival Kiss Magyarországon megtéveszthette a hatóságokat és számos ellenőrzést elkerülhetett. Kisst informátoraink legutóbb a 2017. február 6–10. közötti moszkvai Prodexo nevű agrárkiállításon látták zavartalanul nézelődni, tehát jelenleg is szabadlábon van.

A bizottsági ülés után egyébként Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke politikai habverésnek nevezte Kiss Szilárd ügyét, és kijelentette, szerinte az ügyben nincs szükség több ülésre. 

Orosz ügynök osztogathatta az EU-s vízumokat?

Ami a 2012–13-as külügyi belső vizsgálat által feltárt több ezer illegálisan kiadott vízum ügyét illeti, információnk szerint ezeknek csupán kb. 5 százaléka jelent meg a magyar rendszerben, a többi csak a moszkvai konzulátuson futott át, így a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal (BÁH) nem kellett egyeztetniük. A tömeges kamuvízumok esetében csupán egy név és egy útlevélszám volt sokszor minden, amit a kérelem elbírálói személyes adatként megkaptak. Ahogy arról 2015-ös oknyomozó cikksorozatunkban írtunk, a vízumok legnagyobb részével orosz prostituáltak juthattak a schengeni övezetbe, de rajtuk kívül bűnözők, terroristák és orosz titkosügynökök is kihasználhatták a rendszert. Utóbbira pedig egyre nagyobb az esély.

A keddi nemzetbiztonsági bizottsági ülésen ugyanis az is kiderült, hogy Kiss orosz élettársa, a Lénaként emlegetett Jelena Cvetkova egy külföldi állam titkosszolgálatához köthető.

Bár a külföldi ország neve nem hangzott el a bizottsági ülésen, de forrásaink szerint a jelenlévők számára magától értetődő volt, hogy Oroszországról van szó. Forrásaink szerint Léna például nem véletlenül nem kapta meg a magyar állampolgárságot – amit ezek szerint igényelt. Ezért még érthetetlenebb, hogy a 2012–13-ban feltárt, Kiss Szilárdhoz kötődő illegális „visa shopping" után egy évvel, 2014-ben hogyan kerülhetett az orosz titkosszolgálathoz kötődő barátnője az akkor megnyíló moszkvai magyar vízumközpont élére ügyvezetőként.

Léna fizetett Szilárd helyett

Léna neve egy még korábbi vízumokkal kapcsolatos visszaélés után is felbukkant. 2011-ben Kisst egy Jevgenyij Dubrovin nevű üzletember összesen 1 148 500 euróra és 97 303 euró kamatra perelte cégeinek tartozása miatt. A 2011-es bírósági ítéletben szerepel egy olyan rész is (amit a Népszabadság is említ hivatkozott cikkében), miszerint Dubrovin 80 ezer eurót kifejezetten azért adott Kissnek, hogy az vízumot intézzen Magyarországra a „barátainak″. Dubrovin később 33 százalékos tulajdonrészt szerzett Léna egyik orosz cégében, vagyis feltehetően az orosz élettárs így fizette ki Kiss Szilárd tartozását.

Léna a vízumközpontot üzemeltető VisaWorld-Center Szolgáltató Kft.-ben ráadásul 40 százalékos résztulajdonos is volt a többi hatvan százalékot tulajdonló Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba mellett, és csak azután állította le a külügyminisztérium az üzletüket, hogy a Quaestor 2015-ben bedőlt, Kiss Szilárdot pedig 2015. január elején egy vidéki takarékpénztár pénzének lenyúlása vádjával letartóztatták. Vagyis Cvetkovát magyarországi korrupciós ügyek, nem pedig az általa és Kiss által jelentett nemzetbiztonsági kockázat miatt állították végül félre.

Kiss oroszországi beágyazottsága és kapcsolatai forrásaink egybehangzó állítása szerint egyértelműen Lénától erednek. Az 1966-ban született Jelena Cvetkova Vjacseszlavovnát ismerősei kőkemény üzletasszonynak írták le, akire vagyona, befolyása és a politikai-gazdasági elit belső köreibe való bejáratossága alapján (orosz viszonyok között) akár az oligarcha jelző is ráillik – írtuk még 2015-ben. A pár ismerősei szerint „Kiss Szilárd végig Léna jó szelével vitorlázott, az összes minisztériumi kapcsolatát a nőnek köszönheti". Kiss a nagykövetségi rendezvényeken rendre a feleségeként mutatta be Lénát, noha hivatalosan nem voltak házasok. 

Léna nem akart semmit kommentálni

Két évvel ezelőtti megkeresésünkkor Léna annyit válaszolt az Indexnek, hogy „a Kiss Szilárddal kapcsolatban kialakult helyzetet nem kommentálom, interjút sem szeretnék adni, mivel nem rendelkezem megbízható információval". A nő azonban arra a könnyen eldönthető kérdésre sem válaszolt, hogy fűzte vagy fűzi-e kapcsolat az orosz titkosszolgálathoz. Léna a hivatalos adatok szerint korábban az orosz mezőgazdasági minisztériumban, illetve a Rosszelkhoznadzorban, az Orosz Szövetségi Állat- és Növény-egészségügyi Felügyeletben dolgozott agrárkutatóként, ilyen orosz állami múlttal lehetett később a moszkvai magyar vízumközpont vezetője. Akkoriban minden általunk megkérdezett szakértő és magyar kormányzati forrás elképzelhetetlennek nevezte, hogy önmagában a vízumközpont üzemeltetése ne keltette volna fel az orosz titkosszolgálat figyelmét, és hogy Cvetkova orosz állampolgárként azt az orosz szolgálatok jóváhagyása nélkül vezethette volna.

Lénának már két évvel ezelőtt a Facebook-ismerőseit átnézve is rábukkantunk egy gyanús, vele feltételezhetően rokoni kapcsolatban álló figurára, a KGB-s családban felnövő, világ életében a rendvédelmisek érdekét védő, büszkén putyinista Anton Cvetkovra. Ő a rabok fogva tartásának körülményeit felügyelő, jogvédőnek maszkírozott álcivil szervezetet, a Társadalmi Közfelügyelet Bizottságot vezeti. Cvetkov szülei a KGB-nek dolgoztak, és az orosz sajtó szerint a 2000-es évek elején, az egyetem alatt ő maga is FSZB-s volt (ez a KGB utódszervezete). Cvetkov korábbi „jogvédő munkássága” is abból állt, hogy rendőröket és más fegyveres testületek megvádolt tagjait védte. 

Cvetkov akkor került a hírekbe, amikor Borisz Nyemcov ellenzéki vezér meggyilkolása után három csecsent tartóztattak le az orosz hatóságok, akikből civilek gyanúja szerint kínzással, éheztetéssel és különböző hamis ígéretekkel szedtek ki beismerő vallomást. A rabokkal egy nappal később Cvetkov is találkozott, az ő vizsgálata viszont meglepő módon arra jutott, hogy a fogva tartás körülményei „tökéletesek”, a rabok „nincsenek veszélyben”, „nincs nyoma kínzásnak és verésnek”, az előbbiekről szóló hírek pedig hamisak. 

Borítókép: K. Szilárd a Kecskeméti Törvényszék épületében. Fotó: MTI / Ujvári Sándor