Meglepő csapattal rendezné Budapestet Tarlós

Öt teljesen különböző karakterű embert választott maga mellé városrendezési tanácsadónak Tarlós István. A főpolgármester városvédőből, plázaépítőből, jurtahívőből és múzeumtervezőből álló csapat segítségével találna választ Budapest kaotikus fejlesztési kérdéseire.

Tarlós István elmondta, hogy Ráday Mihály, Finta József, Makovecz Imre, Zoboki Gábor és Kerekes György segítik majd munkáját. A listát hivatalosan még nem jelentették be, de Kerekes Györgyön kívül mindenki megkapta már a főpolgármesteri felkérést.

Az építész szakma egyetért abban, hogy Budapestnek nagy szüksége van egy átfogó, nem a rövid távú érdekek által vezérelt városrendezési és –fejlesztési koncepcióra. Elgondolkodtató, hogy milyen koncepció születik ennyire más felfogású szakemberek segítségével.

Pláza, jurta, múzeum, kandeláber

Finta József a Westend és a Dunakorzó modernista épületeiről ismert építész, aki az elmúlt negyven év legtöbb nagy középületének tervezéséért volt felelős, és baráti viszonyt ápol a jobboldali kormánnyal.

Szintén élvezi a jobboldal szimpátiáját Zoboki Gábor, aki sokkal korszerűbb projektekkel jelentkezett: a Művészetek Palotája mellett kevésbé ismert, de jó arányú irodaépületeit tartja számon a szakma. Legutóbb azzal került a reflektorfénybe, hogy a Budai Vár teljes átépítésére vállalkozott volna. Zoboki Gábor két éve pozitív szakmai visszhangot keltő cikket írt Budapest várostervezési hiányosságairól.

Különösen izgalmas Makovecz Imre felkérése, akit a hazai organikus építészet atyjaként tartanak számon, de emellett talán nyomott a latban az is, hogy Orbán Viktor barátjaként is ismert. Legutóbb átadott épülete például a miniszterelnök születési helyén, Felcsúton a futballakadémia épülete, amelynek avatóján a miniszterelnök mellett Schmitt Pál is beszédet mondott. A tornyos, kupolás épület egyesíti az organikus építészet nagy alakjának minden jellegzetességét: az épület belülről úgy néz ki, mintha erdő lenne, kívülről viszont mesekastélyra emlékeztet. Makovecz Imre inkább a vidéki és határon túli magyar lakta településeken dolgozott, így érdekes kérdés, hogy ezeket a tapasztalatait hogyan illeszti be Budapest építészeti jövőképébe.

Ráday Mihály felkérése azért érdekes, mert volt SZDSZ-esként nem a jobboldali kurzus támogatójaként működött. Munkássága viszont beleillik a konzervatív értékrendbe: a városvédőt, aki egyébként nem rendelkezik építészi végzettséggel, a kandeláberek, régiségek vagy még inkább a réginek látszó új építmények iránti lelkesültség jellemzi. Legutóbbi sikeres fellépése az volt, amikor sikerült megfúrnia a Szépművészeti múzeum bővítésének tervét.

Kerekes György az egyetlen, aki nem média- vagy építész sztárként került a listára. A településtervező volt főépítész az ötödik és tizenegyedik kerületben. Hivatalos felkérést egyelőre nem kapott, de úgy vélte, talán azért jutott a főpolgármester eszébe, mert ő dolgozta ki Óbuda rendezési tervét, amikor még Tarlós volt a helyi vezető. Kerekes korábban írt egy válaszcikket Zoboki várostervezési írására.

A felkért építészek tanácsadói munkájáért nem kapnak javadalmazást.