Beatrix, Erna
16 °C
31 °C

Havi 10 ezer forintos útdíj Budapesten?

2012.01.30. 00:46 Módosítva: 2012-01-30 07:51:59

Szerdán tárgyalja a kormány a főváros javaslatát a BKV finanszírozásának megoldásáról. A számítások szerint az eddigi támogatásokon felül 21 milliárd forintra van még szükség, hogy a cég idén ne legyen veszteséges. A főváros kész befizetni az összeget, ha a kormány jogszabálymódosítással lehetővé teszi a bevételeinek növelését. A javaslatcsomag nyolc lehetőséget tárt a kormány elé, amelyből a gazdasági tárca csak egyet (a legbrutálisabbat) támogat: a havi tízezer forintos úthasználati díjat.

Az úthasználati díjat a főváros területén minden közutat használó gépkocsira meg kell váltani, papíralapú matrica formájában, ára a BKV-bérlethez hasonlóan havi 10 ezer forint lehet, meglétét pedig a rendőrség ellenőrizné, áll abban az anyagban, amit a kormány szerdai ülésén tárgyal. A dokumentumban lévő számítások szerint a bevezetést követően a 600 ezer fizetésre kötelezett gépkocsi tulajdonosa - 50 százalékos fizetési hajlandóságot és 10 százalékos autóletételt feltételezve - egy év alatt 32 milliárd forintot fizetne be a kasszába.

Csakhogy az anyag számol a kockázatokkal is: az ellenőrizhetetlenség miatt még az 50 százalékos fizetési hajlandóság is kétséges, jelentős felháborodást vált ki a közvéleményből, és igazságtalan a keveset autózókkal szemben.

Tarlós (lapunk birtokába került) levelében kifejti a kormánynak, hogy a fővárosnak nincs több pénze, a hiányzó 21 milliárd forintot csak úgy lehet előteremteni, ha a parlament jogszabálymódosítással lehetőséget biztosít a fővárosnak a bevételei növelésére. A levél mellékletében (amelyet Tarlós István, két helyettese, György István, Bagdy Gábor, valamint Rogán Antal, Németh Zoltán és Vitézy Dávid írtak alá) felvázolnak számos lehetőséget erre: a kerületek-főváros forrásmegosztás arányainak módosítását úgy, hogy az átcsoportosítást csak tömegközlekedésre lehessen költeni, az agglomerációs települések bevonását, a parkolási bevételek átcsoportosítását a fővároshoz, az iparűzési adó emelésének lehetőségét, vagy éppen a tömegközlekedés 27 százalékos áfájának 5 százalékosra csökkentését.

Fotó: Nagy Attila

A főváros javaslatai közé bekerült - információink szerint az egyik kerületi polgármester javaslatára - az úthasználati díj bevezetése is, amelyet az anyag eleve úgy tálal, mint a legkevésbé reális lehetőséget. A gazdasági tárca azonban a kormány elé kerülő véleményezésében épp ezt tartja támogathatónak, a többi lehetőséget nem. Hozzáteszik még, hogy a főváros a BKV-tarifák emeléséből is forráshoz hozzájuthatna. (Ezzel egyébként már elkésett Budapest, az éves bérleteket eladták, egy évközi emelés alig hozna többletet, sokakat viszont a bliccelés karmaiba taszajtana.)

Mennyi? 73! Mi 73? Mi mennyi?

A BKV idei vesztesége 73 milliárd forint. Ennek a felvállalásáról kell megegyeznie a fővárosi önkormányzatnak és a kormánynak valahogyan, mert ha nem sikerül, csődbe mehet a vállalat. A két fél más-más filozófiával tekint a finanszírozási hiány elhárításának módjára.

A főváros álláspontja szerint a legutóbbi közgyűlésen elmentek a végső határig: kilenc milliárd forintos gyorskölcsönt nyújtottak a BKV-nak, valamint hatmilliárd forintos támogatást. A kölcsönről már rég eldöntötték, hogy 2-3 hónap múlva támogatássá konvertálják, a BKV amúgy se tudná visszaadni. Ez eddig 15 milliárd forint, amihez a főváros vállalta, hogy kiszorít a BKV-ból még valahogyan ötmilliárd forintos költségmegtakarítást, ami így már 20 milliárd forintot tesz ki.

Az önfeláldozó tettért cserében a főváros vezetése azt várja, hogy a kormány oldja fel az egyébként évek óta normatívaként járó 32 milliárd forintos idei állami támogatás zárolását, és segítse hozzá a maradék 21 milliárd forint előteremtéséhez. Ehhez lett volna a sok fentebb vázolt Tarlós-féle verzió, amiből végül csak az úthasználati díj maradt támogatható (a gazdasági tárca szerint).

A gazdasági minisztérium ezt máshogy látja. Örülnek, hogy a főváros januárban előteremtett 20 milliárdot, ezért a zárolt 32 milliárdos állami támogatásból ők is feloldanának, de csak 20 milliárd forintot. 20 meg 20 az 40, sommázhatja magában Matolcsy György gazdasági miniszter. A BKV veszteségének hiányzó 33 milliárdját is fele-fele alapon képzelik el kifizetni, azaz az állami teher így 16,5 milliárd lesz. Erre fedezetet ad a még zárolásban maradt 12 milliárd forint, amihez hozzácsapnak az általános tartalékból négymilliárdot, és az állam részéről a feladat kipipálva, így a minisztérium.

IMG 2897
Fotó: Nagy Attila

A fővárosnak a saját 16,5 milliárdos részét a tárca szerint Budapestnek magának kell megoldani: felemeli a jegyárakat, és/vagy bevezeti saját hatáskörben az úthasználati díjat, legalábbis ez áll a tárca birtokunkba került jelentésében. Emellett Budapest refinanszírozhatja a lejáró hiteleket állami garancia mellett, és szoríthat még egyet a BKV-n, hátha még ez eddigieken túl is lehet spórolni.

A finanszírozás kérdésében a főváros javaslatainak és a gazdasági tárca véleményezésének alapján szerdai ülésén dönt a kormány.