Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Hiller felkarolja a zsidónegyedet

2004.11.23. 12:32
Az állam tehet pontot az erzsébetvárosi zsidónegyed megújítása körül kialakult viták végére, és beavatkozása már nem várat sokáig magára, tudta meg az Index. Mint ismeretes, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egy évre levédte a kérdéses területet, így az önkormányzatnak fel kellett függesztenie védett épületek bontásával járó terveit, és nincs pénze az építészetileg értékes, de igen rossz állapotú épületek helyreállítására. Az önkormányzati ingatlanok egy részét éveken át pályáztatás nélkül, zárt üléseken értékesítették. Az így szerzett befektetők a megváltozott viszonyok miatt elmentek, az önkormányzat kártérítési perek elé nézhet. A polgármester szerint a kerületi koncepcióhoz tartozó Madách sétány azért a Kazinczy utcáig megépül.
Értesüléseink szerint Hiller István kulturális miniszter hamarosan bejelenti, hogy felkarolja a pesti zsidónegyed műemléki rehabilitációjának ügyét. Az egyeztetések két hete folynak a minisztérium, az erzsébetvárosi önkormányzat, a kerület országgyűlési képviselői, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Főpolgármesteri Hivatal és az ÓVÁS! civilszervezet részvételével.

Nézze meg a futurisztikus Madách sétányt!
Nézze meg a futurisztikus Madách sétányt!
A résztvevők még csak álláspontjukat, finanszírozási és törvénymódosítási ötleteiket fogalmazzák meg. Információink szerint felmerült, hogy állami hitelgarancia-vállalásokkal, kedvezményes MFB-hitelekkel, az adótörvények módosításával lehetne elősegíteni a műemléki rekonstrukciót, mely természetesen költségesebb, mint bontani és új épületet emelni.

Egy mindenki által elfogadható, közös elképzelés kialakítására azonban valószínűleg még jó ideig várni kell. Ehhez többek között ismerni kellene, hogy az ideiglenes védelem alatt álló területen az önkormányzat eddig milyen szerződéseket kötött a befektetőkkel, és így a kerületnek elvileg milyen kártérítési perekkel kellene számolnia. Hunvald György, Erzsébetváros MSZP-s polgármestere viszont nem igazán hajlandó másokkal megosztani ezeket az információkat. Mivel a bérházak értékesítése a nyilvánosság számára átláthatatlanul zajlott, számos pletyka is kering, melyet névvel vállalva persze senki nem mer kimondani.

Zárt ülésen, hárompárti egyetértéssel döntöttek

Annyi biztos, hogy a kerület 1998 óta nem pályázaton értékesíti a bérházakat. A "spekulánsok kizárása érdekében" ekkor a testület olyan rendeletet hozott, mely szerint a képviselőtestület minősített többséggel eltérhet a versenyeztetéstől és közvetlenül értékesíthet, magyarázta Hunvald az Index riportereinek a kerület logikáját. Azóta az értékesítések döntő része (hat év alatt harminc-negyven eladás) így történt. A döntések zárt ülésen születtek, így nem nyilvánosak. "Fontos dolog egyébként, hogy vagyoni kérdésekben a politikai pártok között összhang van, tehát egyhangú szavazásokkal mennek át a határozatok" - próbálta eloszlatni kételyeinket a polgármester.

A befektető és az önkormányzat között lényegében egy opciós vételi szerződés jött létre. A vételár a lakók kiköltöztetési költsége volt. A szerződés pedig akkor lépett érvénybe, amikor az utolsó bérlővel is megállapodtak a bérleti jogviszony megszűnéséről. Szintén a spekuláció kizárása érdekében sok szerződésben szerepel egy olyan kitétel is, mely szerint az érvénybe lépéstől számított hat hónapon belül el kell bontani az épületet.

Bár a lakástörvény szerint a bérlőknek elővásárlási joguk van az önkormányzati lakásra, a kerület nagy ritkán ajánlja csak fel megvételre. Ezt firtató kérdésünkre Hunvald György azt válaszolta, ha a befektető az önkormányzaton keresztül meg tud egyezni a lakókkal, akkor az önkormányzat mentesül a kötelezettség alól.

Fővárosi pénz feltételekkel

#alt#
Bár a fővárosnak nincs hatásköre a zsidónegyed jövőjének befolyásolására, több kísérletet is tett a műemlékvédelmi hivatal és az önkormányzat közötti konfliktus oldására. Legutóbb november 8-án Ikvai-Szabó Imre, a szociális és városrehabilitációs bizottság elnöke, SZDSZ-es képviselő azt jelentette be, a főváros közös fejlesztési társaság létrehozásával és a városrehabilitációs szabályozás módosításával is kész támogatni a zsidónegyed fejlesztését. Továbbá a probléma nagysága miatt kormányzati szerepvállalást kezdeményeznek.

Ikvai-Szabó kérdésünkre elmondta, bejelentése óta "nagy a mozgolódás" állami szinten is, ennél többet azonban nem árulhat el. A helyi célokra adott állami támogatás kérdése egyébként nem először kerül napirendre: már a múltban is lobbiztak kormányzati lakáspolitikusoknál városrehabilitációra fordítható plusz pénzért. A napokban mindenesetre "levelet írnak kormányzati tényezőknek", a decemberi közgyűlésen pedig "olyan döntések fognak születni, amelyekből látszik, hogy a főváros együttműködésre kész."

Az anyagi segítség feltételéül azonban a főváros továbbra is azt szabja, hogy a kerület fizesse be főváros lakásrehabilitációs alapjába azt a 2,2 milliárd forintot, amellyel az 1995 óta eladott bérlakások után tartozik. (Kevés kivétellel ezt a kerületek nem tették meg, információink szerint összesen minimum 40 milliárd forinttal tartoznak a fővárosnak.)

Ikvai-Szabó Imre sajnos nem adott választ kérdésünkre, milyen elképzelései vannak arra az esetre, ha Erzsébetváros ennek a feltételnek nem akarna vagy tudna eleget tenni. Annyit mondott, hogy ha a kerület nem pályázik a városrehabilitációs keretösszegre, akkor nemcsak a pénztől esik el, hanem úgy jár "mint aki nem vált jegyet a mennyországba". Ugyanis nemcsak egyszeri kifizetésről lenne szó, hanem támogatások egész soráról, amelyek csak így válhatnának elérhetővé a kerület számára.

A szociális és városrehabilitációs bizottság elnökétől megkérdeztük, mit gondol arról, hogy a kerület pályáztatás nélkül értékesítette a területeket. Ikvai-Szabó véleménye szerint az önkormányzati törvénnyel ellentétes, hogy a VII. kerületi önkormányzat vagyongazdálkodási kérdésekről zárt testületi üléseken döntött.

A Kazinczy utcáig megépül a Madách sétány?

#alt#
Klikk a képre!
Hunvald György korábban következetesen azt ismételgette, hogy az ideiglenes területi védelem elrendelése miatt a kerület "mattot kapott". A műemlékvédelmi hivatal döntése elriasztja a befektetőket, megakasztja Belső-Erzsébetváros fejlődést, konzerválja a nyomort. Mostanában viszont már elismeri, hogy új helyzet van, és tárgyalni kell arról, hogyan lehetne a műemlékvédelmi szempontokat úgy érvényesíteni, hogy közben a befektetők is megtalálják számításaikat.

Értesülésünk szerint hajlandónak mutatkozik arra, hogy a kerület műemlékvédelmi szempontok alapján felülvizsgálja a területre jelenleg érvényes négy szabályozási tervet és a főváros és az ÓVÁS! kérésének megfelelően egységesítse őket. Korábban az Indexnek a polgármester még azt nyilatkozta, akkor hajlandó újragondolni a szabályozási terveket, ha megvalósul a belvárosi kerületek társulása, mely elkészítené a Nagykörúton belüli területek egységes szabályozási tervét.

"A Madách sétány a Kazinczy utcáig meg fog valósulni, mert addig már megtörténtek az értékesítések és az előkészületek. Az viszont kérdéses, hogy a Kazinczy utcától hogyan folytatódik. Lehetséges, hogy ezt a százéves álmot el kell felejteni, és a Kazinczy utcától belső udvarok mentén fog haladni" - mondta két hete a kerületi polgármester az Indexnek.

Április óta folyik a sétány Kazinczy utca utáni szakaszának újratervezése. A szabályozási terv módosítását a kerület megbízásából Nagy Béla végzi a Műhely Rt.-nél. Az építész a héten adja le az önkormányzatnak a tervet, mely sok, korábban bontásra ítélt házat megment. A "passzázzsá szelídült Madách sétány" ellen eddig állítólag az ÓVÁS sem emelt kifogást, de a történetbe még beleszólhat a PriceWaterhouseCoopers, mely az erzsébetvárosi önkormányzattal kötött 1992-es szerződése alapján a Madách sétány építésének pályáztatását végzi.