Mária
-7 °C
3 °C

Bukott magyar kémek egy amerikai oktatói listán

2005.03.07. 18:47
Az Egyesült Államok Védelmi Biztonsági Szolgálata honlapján jónéhány megbukott magyar kém ismertté vált történetét ajánlja a kémkedés történetének szakoktatói számára. Az 1975 és 1999 közötti időszakban beépült, ám végül elfogott ügynökök sztorijai között Magyarországgal kapcsolatban a www.dss.mil honlapja részletesen bemutatja többek között Clyde Lee Conrad ügyét, amelyben a magyarok nagy mennyiségben szereztek információt taktikai atomfegyverekről, katonai kommunikációs technológiáról és NATO európai védelmi terveiről.

A rendszerváltás idején magyar börtönökben 10-20 "ellenséges" ügynököt őriztek, közöttük olyanokat, akik az Egyesült Államok számára végeztek kémtevékenységet. A magyar polgári kémszolgálatnak, a III/I-es csoportfőnökségnek, amely politikai, gazdasági területen kémkedett és a külföldi kémszolgálatok elleni elhárítási feladatokat végezte, viszont egyetlen ügynöke sem bukott meg az Egyesült Államokban. Az amerikai Védelmi Biztonsági Szolgálat által oktatási segédanyagként közölt kémlista magyar vonatkozású ügyei között kizárólag katonai kémek szerepelnek: közülük az egyik azonban a II. világháborút követő időszak legnagyobb biztonságügyi blamái közé tartozott.

Százöt történet

Az Egyesült Államok Védelmi Biztonsági Szolgálatának honlapja 1975 és 1999 közötti nyilvánosságra került kémsztorijait teszi közzé azzal a céllal, hogy a nemzetbiztonsággal foglalkozó oktatók, politikusok megbízható példatárat találjanak. Az 1985 óta működő kémügyi mutató jelenleg 105 történetet tartalmaz a hadsereg, a kormányzat és a kémszolgálatok területéről. Magyar vonatkozású ügyek a példatár szerint csak a hadsereg és a haditengerészet kötelékében fordultak elő. Az Index hazai forrásai szerint a lebukott ügynökök a Katonai Felderító Hivatal hálózatához tartoztak.

Conrad és köre

A 1980-as évek legnagyobb méretű katonai kémbotránya két évvel a keleti blokkban lezajlott rendszerváltás előtt pattant ki Nyugat-Németországban, amikor letartóztatták Clyde Lee Conrad főtörzsőrmestert. Conradról kiderült, hogy egy magyarországi születésű emigráns már 1974-ben beszervezte, őmaga legalább egy tucatnyi embert fizetett, hogy éveken át óriási mennyiségben szállítsák a magyar és a csehszlovák titkosszolgálat számára a katonai információkat. Conradot egy Szabó Zoltán nevű egykori vietnami veterán nyerte meg a magyar kémszolgálat számára, és már 1967 óta tevékenykedett magyar kémként. Szabót a Conrad-ügy kipattanása után 1989-ben állítottak bíróság elé Ausztriában, de a hatóságokkal való együttműködése megmentette a börtöntől.

Egymillió a magyaroktól

Conrad az Egyesült Államok 8. gyalogsági hadosztályának központjában teljesített szolgálatot, az NSZK Bad Kreuznach-i támaszpontján, ahol beosztása alapján hozzáférhetett a hadsereg titkosan kezelt iratállományához. A főtörzsőrmester hálózatán keresztül a magyar titkosszolgálat hozzájutott a Varsói Szerződés elleni háborús tervekhez, nukleáris fegyverek tervrajzaihoz, csapatmozgásokról szóló információkhoz, sőt több százezer akkori csúcstechnológiát képviselő számítógépes chipet is beszerzett a szövetségeseknek. Ténykedését a nyomozás adatai szerint a magyarok több mint egymillió dollárral honorálták. Conrad 1990-ben 46 évesen kémkedés és hazaárulás vádjával életfogytiglant kapott, 1998-ban a börtönben hunyt el szívinfarktus következtében.

Videózták a titkokat

Conrad bukása számos, a német támaszpontról az Egyesült Államokba visszatelepült kémet rántott magával. Roderick James Ramsayt 1990-ben tartóztatták le a floridai Tampában, hét évvel azután, hogy a főtörzsőrmester Bad Kreuznachban beszervezte. Ramsay készítette a titkos anyagokról a kezdetben 35 milliméteres kamerás, majd videófelvételeket. Ramsay 20 ezer dollárt kapott Magyarországtól, az 1992-es ítélet alapján azonban 36 évet kellett ezért leülnie. 1993-ban tartóztatták le Jeffry E. Gregoryt is, aki Németországban parancsnoki sofőrként és térképészként férhetett hozzá titkos dokumentumokhoz, az FBI adatai szerint egy ízben mintegy tíz kilónyi olyan minősített iratszállítmányt bíztak rá, amelyben háborús tervek is voltak. 1997-ben már Conrad egykori bowlingpartnernőjét is őrizetbe vették a hatóságok: Kelly Therese Warren gépírónőként dolgozott a németországi támaszponton, és az ő kezén is átmentek a hadsereg szigorúan titkos iratai.

Két svéd futár

A németországi ügyben lebukott két magyar orvos is. Kercsik Imre és Kercsik Sándor futárszolgálatot látott el Conrad és a magyar szolgálatok között. Börtönbe került egy olasz tiszt is, akit Conradhoz hasonlóan Szabó Zoltán szervezett be, és küldött Magyarországra kiképzésre. Tomaso Mortati havi ötszáz dollárért küldött rádiójelentéseket Magyarországra.

Túszszituáció

Korábbi történet volt Gilbert Ottó Attila magyar születésű amerikai állampolgár lebukása, akit egy szintén magyarországi születésű amerikai tiszt dobott fel a katonai hírszerzésnek. Szmolka János ügyét a túszhelyzettel operáló beszervezés klasszikus eseteként említi a honlap. Szmolkát ugyanis anyjánál tett 1977-es magyarországi útján kereste meg a magyar szolgálat megfenyegetve őt a rokonokkal szembeni retorzióval. Szmolka kettős ügynök lett, és öt évvel később lebuktatta Gilbert Ottó Attilát, aki éppen négyezer dollárt akart fizetni az előkészített anyagokért.

Az elnyomott nő

1988-ban került Kanadában rács mögé Rátkai István József, akit szintén az amerikaiak beépített ügynöke adott fel. Az Egyesült Államokban született, de apja révén Magyarországon felnőtt Rátkai, amikor visszatelepült Kanadába, szakácsként dolgozott, és "Michael" fedőnéven próbált titkos dokumetumokat vásárolni egy Donna Geiger nevű nőtől, aki két évvel korábban egy orosz tudományos hajó parancsnokánál ajánlkozott "elnyomott női alkalmazottként" kalandos kémszolgálatra. Rátkait Donna Geiger segítségével végül kilenc év börtönre ítélte a bíróság.