Medgyessy Péter azt üzente
További Belföld cikkek
- Letenye felé lezárták az M7-es autópályát Balatonvilágos térségében
- A bicskei gyermekotthon igazgatójának áldozatai százmilliós kártérítést kaptak
- Megdőlt a rekord a Balatonon, ekkora pontyot még nem fogtak
- Ledöntötték Radnóti Miklós mellszobrát Győrben
- Injekciókkal mérgezett halálra egy idős beteget egy ápoló a pécsi belgyógyászati klinikán
Dekód: Elek
Elek István politológus, a Heti Válasz főszerkesztője szerint a "nemzeti közép" az SZDSZ-bírálatok hatására tűnt el a kormányfő szóhasználatából. A köztársasági eszmény vagy gondolat került előtérbe, tanulmányozni kell, hogy lesz-e ennek egyéb következménye is, vagy csupán véletlenről van szó - nyilatkozta Elek a Népszabadságnak. Lehet, hogy átprofilírozásról van szó. "Hajlok arra, hogy nem véletlen történt, mert ha a nemzeti közép kifejezés kimarad, és a köztársaság kerül a helyébe, akkor annak üzenetértéke van."
|
Bár Medgyessy áttételesen igyekezett vitatkozni Orbán Viktorral, megpróbálta elkerülni a számon kérhető álláspontot a háború és a béke ügyében - állította Elek, aki szerint a kormányfő játékteret igyekezett hagyni a kérdésben. Medgyessy megpróbálta eljelentékteleníteni a Blair-Aznar-féle levél aláírását. Miközben az aláírókról sokan mint vazallusokról beszélnek, Medgyessy nem akarja elismerni, hogy a konkrét vitában az egyik fél oldalára állt.
"Meglepetést okozott, hogy a beszédben, legalábbis a szavak szintjén nem jelent meg a "nemzeti közép", noha tartalmilag szó volt a gesztusokról és a középre való pozicionálásról. Lehet, hogy véletlen az egész, de mindenképpen furcsa" - nyilatkozta a napilapnak Török Gábor politológus, a BKÁE politikatudományi tanszék helyettes vezetője . "A köztársaság fogalmát az MSZP még sohasem használta. Vagy legalábbis nem volt olyan szocialista vezető, aki a köztársasági eszményt központi elemmé tette volna" - véli a politológus. Magát a kifejezést Török nem tartja rossznak, de szerinte a politikai marketingben nem az a nyerő, aki több fogalmat tud kitalálni, hanem az, aki egyet be tud vezetni a piacra. A Fidesz sem változtatta évente a kulcsmondatait, a dolog csak így működik - hangsúlyozta Török.
A szakértő szerint az Európa-terv - noha voltak benne konkrétumok - alapvetően makroszemléletet tükrözött. Medgyessynek nem sikerült, ami Orbánnak mindig bejött, nevezetesen az, hogy az egyén szintjére lebontva fogalmazta meg az ígéreteket. A Medgyessy-beszédet mintha legalább ketten írták volna - mondta Török. Az első rész nagyon jól sikerült, érzelmi elemekre építkezett. A második rész ezzel szemben szárazabb, tényszerűbb volt, mintha az ötéves tervek meghirdetésének stílusát idézte volna. Az első rész hatásos szónoki elemekkel volt teletűzdelve, a második rész pedig a pénzösszegeket sorolta fel. A kettőt nem sikerült összekapcsolni - hangsúlyozta Török Gábor. Hozzátette: Orbánék abban voltak jók, hogy a konkrét ígéreteket nem idegenítették el a szimbolikus elemektől. Ha osztályozni kellene a Medgyessy-beszédet, akkor az első felére négyötödöt, második részére, az Európa-tervre pedig kétharmadot adnék abból a szempontból, hogy az elhangzottak mennyire érintették meg az egyéneket. Ebből a szemszögből az Orbán-beszéd egy osztályzatot kapna: háromnegyedet - mondta végezetül Török Gábor politológus.
Dekód: Bayer
Medgyessy Péter visszavette a kezdeményezést a politikai napirend meghatározásában, hisz egy ideig most mindenki az országértékelő beszéddel foglalkozik majd - hangoztatta Bayer József politológus a Népszabadságnak. Véleménye szerint a miniszterelnök a nemzeti közép hosszú távú stratégiáját hirdette meg kedden, melynek különösen fontos eleme a társadalmi szolidaritás, békesség és egyensúly. Annyira konzervatív volt Medgyessy, amennyire egy baloldali embertől csak kitelhet - mondta Bayer -, aki úgy érezte, az értékek megőrzésének és a folyamatosságnak a hangsúlyozása épp a Fidesz vitorlájából fogta ki a szelet. Orbán Viktor vigadóbeli beszéde és a miniszterelnöki értékelés között nemcsak az uniós csatlakozáshoz való viszonyban volt különbség, hanem abban is, hogy amíg az előbbi a megosztásra, az értékek egymással szembeni definiálására épült, addig az utóbbi kerülte az éles megfogalmazásokat és a szemrehányást, fogalmazott a politológus.