Gyöngyi
9 °C
9 °C

A tavasztól függ, lesz-e nagy árvíz

2009.03.18. 00:58
Levonulóban van a hazai folyókon a kora tavaszi árhullám, a belvíz sem fenyeget egyelőre nagyon nagy károkkal. Ha az időjárás nem kedvez, akkor persze rosszabbra fordulhat a helyzet.

Nagy árvizek 2000 óta

Minden idők legnagyobb Tiszai árvize pusztított Kelet-Magyarországon 2000 decemberében. A folyó Szolnoknál 1041 centiméteren tetőzött, a Tisza menti településeken hatalmas károkat okozott a medréből kilépő folyó. Átmeneti apadás után tavasszal újabb, a korábbit meghaladó, ráadásul igen sokáig tartó árhullámok vonultak le egymás után a Tiszán, sokmilliárdos károkat okozva a térségben.

2002 augusztusában a Közép-Európa egészét sújtó rendkívüli árvíz hazánkban is súlyos károkat okozott. Budapesten 849 centiméterrel tetőzött a Duna, négy centiméterrel meghaladva az 1965-ben mért addigi legnagyobb vízállást.

2006 tavaszán a szinte az összes nagy hazai folyón rekordméretű árvíz vonult le a vízgyűjtő területeken esett nagy mennyiségű hó gyors olvadása miatt. A védekezés akkor körülbelül húszmilliárd forintba került. A Duna vízszintje elérte és meg is haladta a 2002-es rekordot, 855 centiméterrel tetőzött Budapestnél.

Az utóbbi tíz évben három nagy árvíz pusztított Magyarországon, a milliárdos károkat okozó árhullámok tízezrek életét keserítették meg. Egyelőre úgy tűnik, hogy idén tavasszal nem kell ennyire nagy árvízzel számolni, bár nagyon bizonytalan a hosszú távú árvíz- és belvízvédelmi előrejelzés, mondta el Szentiványi Árpád, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság árvízvédelmi szakértője. Viszonylag nagy biztonsággal kijelenthető azonban, hogy a hóolvadástól nem kell különösebben aggódni.

A Tisza külföldi vízgyűjtő területein a hóban tárolt vízmennyiség lényegesen kisebb, mint a sokévi átlag, 2,4 köbkilométer helyett csak 1,9 köbkilométer a becsült mennyiség.

A Duna határokon túli vízgyűjtő területein az átlagosnál körülbelül harminc százalékkal több a hóban tárolt vízmennyiség, a sokévi átlag 9,9 köbkilométer, míg a jelenleg becsült érték 13 köbkilométer. Hó az ezer méter feletti hegyvidéki területeken van, a síkvidéki területeken már egyáltalán nincs nyoma.

Hóolvadásból tehát nem várható komolyabb árvíz, viszont ha sok eső esik, abból még lehet gond, mondta Szentiványi Árpád.

A belvízhelyzet is átlagosnak mondható a sokéves statisztikák fényében. Mivel ezen a télen nem volt igazán nagy kiterjedésű és vastag hótakaró, a belvízzel elöntött területek alakulása nagy mértékben az időjárástól függ, azaz attól, hogy mennyire lesz csapadékos az előttünk álló tavasz.

A meteorológusok három hónapra adott, azaz hosszú távú – és ennek megfelelően elnagyolt – tavaszi előrejelzése szerint a március az átlagosnál kicsit hűvösebb és kicsit csapadékosabb lesz. Ez eddig nagyjából be is jött.

Árvíz, belvíz - idei képek

Az április és a május is hűvös lesz, de az átlagosnál több csapadék nem várható, azaz ha nem lesz huzamosabb ideig tartó nagy esőzés, akkor legfeljebb magasabb vízszintek lesznek, de árvíz nem.

Javuló helyzet

Az árvíz-védekezési helyzet a fentieknek megfelelően jelenleg javulóban van, a hazai folyókon levonulóban az ár, körülbelül egy hét alatt visszaállhat az árvíz-védekezési készültség a normális szintre. A március 17-i adatok szerint összesen 598 kilométernyi partszakaszon van készültség, ebből 11,3 kilométer, ami magas, III. fokú (a Tisza jobb partján, Szolnoknál). A múlt hét maximális védekezési létszáma 633 fő és 60 gépjármű volt, akkor összesen 748 km-en volt védelmi készültség. Hétfőn 395 fő és 47 gépjármű dolgozott az árvízvédekezésen.

Árvízhelyzet 2009. március 17-én (Térkép: vizugy.hu)

A belvízhelyzet tekintetében lassabb javulásra lehet számítani, ha nem jön közbe egy intenzív esőzéses időszak, körülbelül egy hónap alatt normalizálódik a helyzet. Most 47 ezer hektáron áll a belvíz, 44 900 hektár mezőgazdasági területet borít víz, ez a szokásosnál valamivel nagyobb ugyan, de nem éri el a teljes megművelt terület egy százalékát.

Az ország 90 belvízvédelmi szakaszából 43 területen van első vagy másodfokú belvízvédelmi készültség, a leginkább érintett területek közé tartozik a Fertő-Hanság, a Kis-Balaton, Felső-Szabolcs, a Bodrogköz, a Közép-Tisza vidéke és a Tiszántúl. Belterületi épületeket nem veszélyeztet a belvíz, elsősorban külterületet, vetéseket, szántókat és kerteket érint.

Belvízhelyzet 2009. március 17-én (Térkép: vizugy.hu)

A kormány a múlt héten döntött arról, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó védekezési, vízkár-elhárítási feladatok ellátásához további 1,2 milliárd forintot biztosít. Az összegből hétszázmillió forintot azonnal a tárca rendelkezésére bocsátott, ebből a védekezési feladatok biztonsággal elláthatók, a fennmaradó ötszázmillió forint pedig szükség esetén azonnal lehívható. Az idén ár- és belvíz elleni védekezésre eddig ötszázmillió forintot költött el a tárca.

A felmerülő költségeket természetesen az időjárási viszonyoktól függő beavatkozások határozzák meg. A belvíznél még nagyjából lehet is előre kalkulálni a felhasználandó összegeket, csak drasztikus időjárás-változás okozhat komoly költségnövekedést, az árvízhelyzet azonban valóban nagyban függ az időjárás szeszélyétől, ha kedvezőtlenre fordul az idő, azonnal megugorhatnak a védekezés költségei is.