Szemétpiramis épült az olajszőkítések helyén
Rendőrségi forrásból származó, de hivatalosan nem kommentált információink szerint már nemcsak Bács-Kiskun megyében találtak illegálisan hazánkba szállított német hulladékot. A kilencvenes években az olajszőkítésről elhíresült megyének eddig tizenegy településén bukkantak az eddigi információk szerint négyezer tonnányi szemétre. Egy, az Index birtokába került fuvarlevélen feladóként szereplő rehaui cég tagadja, hogy kapcsolatban lenne az előzetesben lévő polgármester-feleség, Halász Istvánné cégével vagy bármelyik másik magyarországi vállalkozással.
Legalább két bajorországi cégtől, a svájci határ közelében lévő Aitrachban működő Leutkirchner Werkstoffhoftól, valamint a cseh határ menti Rehauban székelő Willy Böhme GmbH-tól érkezett illegálisan hulladékMagyarországra (de meg nem erősített információink szerint a hatóságok azt gyanítják, több német cég játszott szerepet az ügyben). Mindkét cég a Halász István kunbajai polgármester érdekeltségébe tartozó cégnek, a Szinkron 99 Kft.-nek szállította a hulladékot, amelyet az Index birtokába került vagy általunk megismert fuvarleveleken bálákba préselt használt műanyagnak neveztek.
A németek csodálkoznak
A szállítási szerződés és a fuvarlevél ellenére a Willy Böhme képviselője, Herr Thiele – keresztnevét sem a telefonban, sem a cég honlapján nem sikerült megtudnunk – nem tud arról, hogy Magyarországra szállítottak volna hulladékot, és nem volt neki ismerős a Szinkron 99 Kft. neve sem (az aitrachi cég illetékeseivel többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült beszélni). Mint Thiele az Indexnek elmondta, fő profiljuk az újrahasznosítható hulladék szétválogatása és továbbértékesítése, és ezen a területen csak német cégekkel állnak kapcsolatban. A fel nem használható anyagokat viszont Indiába vagy Kínába szállítják, legalábbis ezt állította a cég képviselője, aki érthetetlennek nevezte, miért szállítottak volna ilyet Magyarországra.
A német szemét egyik útja - klikk a képre!
Pedig a szállítmányozó cégekkel kötött szerződés alapján érkezett ilyen áru. A birtokunkba került szerződés szerint 950 eurót – nagyjából 240 ezer forintot – fizettek egy kamionnyi szállítmányért. A 24,76 tonnányi bálázott hulladékot december 6-án rakodták fel Németországban, és december 8-án kellett lerakodni. Azonban nem Kunbaján, hanem Kiskunmajsán, a Könpöci úton, egy külterületi, csak helyrajzi számmal jelzett telken.
Ezen a szállítási szerződésen olvasható egy mobilszám, azt kellett felhívnia a sofőrnek érkezése előtt két órával. A számot mi is felhívtuk, de nem jutottunk sokra: a férfi, akivel beszélni tudtunk, nem mutatkozott be, és amikor megemlítettük neki, hogy a Szinkron 99 és a szemétszállítás miatt hívjuk, azon kívül, hogy ő csak egy alkalmazottja volt a cégnek, mást nem árult el. Az ügy érdekessége, hogy a T-Mobile tudakozója szerint a mobiltelefon előfizetője nem a Szinkron 99 vagy Halász István – a másik szállítólevélen levő mobilszám a felesége nevén van –, hanem a kunbajai polgármesteri hivatal.
Ez nem annyira nagy meglepetés, hiszen Halász István a szerb határ közelében lévő község polgármestere. Nemcsak innen lehet ismerős a neve, hanem a kilencvenes évekbeli olajszőkítési ügyekből is. Az egykori parlamenti olajbizottság előtt még Nógrádi Zsolt is megemlítette őt: "Amikor kiszabadult, 97 tavaszán – tulajdonképpen addig nem folyt semmiféle olajozás – a Halászéknál olajozott apu, ez egy polgármester Kunbaján, benne volt a tévében. [...] Volt a tévében is, ő folytatta Flaiszéknál. Pata Zoli... megnézem... (Az irataiba tekint) a Fodor nevezetű bajai illetőkkel, Jánoshalmán és azokon az ipartelepeken Baján ezekkel az illetőkkel folytatta ezt."
A Szinkron 99 Kft. érintettségére már közvetlenül az ügy kirobbanása után fény derült. A cég ügyvezetője, Halász Istvánné a kunbajai polgármester felesége. Halász István már 1994 és 2002 között is betöltötte ugyanezt a pozíciót, majd a bíróság letöltendő börtönbüntetésre ítélte az olajügyekkel kapcsolatos csalás és adócsalás miatt. Halászt ennek ellenére 2006-ban ismét a település polgármesterévé választották.
Olajos múlt, szemetes jelen
A Kiskunságban élők biztosak benne, hogy Halász olajos múltja és az abban az időben szerzett kapcsolatai, ismeretségei összekapcsolódnak a mostani hulladéküggyel is. Arról, hogy Halász vajon egyedül találta-e meg az illegális hulladékimportban rejlő lehetőséget, vagy valaki súgott neki, a rendőrség eddig semmit sem árult el.
Kecskemét
Információink szerint a rendőrség eddigi vizsgálatai is találtak átfedéseket az egykori olajosok és a mostani hulladékosok között, a kapcsolatot azonban nem tartják egyértelműnek a bő tíz évvel ezelőtti bűncselekmények és a mostani szemétimport között. Úgy tudni, hogy például az a Flaisz, akit Nógrádi is emlegetett, a mostani üzletekből annak ellenére kimaradt, hogy ő is érdekelt egy tárolással és raktározással foglalkozó cégben.
Azt ugyanakkor nem hivatalosan rendőrségi forrásaink megerősítették, hogy ha látszólag különböző személyekhez kapcsolódnak is a szemétügy egyes szálai, a gyanú szerint ezek a szálak egy-két embernél összeérnek. Az illegálisan behozott hulladék lerakása piramisszerű rendszerben működött, ami választ adhat arra, hogy hogyan került Kiskunmajsára – és még további legalább tizenegy településre, Kunbajára, Imrehegyre, Bócsára, Zsanára, Soltvadkertre, Tázlárra, Jászszentlászlóra, Csengődre, Pirtóra, Kecskemét-Hetényegyházára és Kerekegyházára – a kunbajai cég által vásárolt szemét.
A tanyák mellett több hulladéklerakóban is tároltak bálákat, köztük a kiskunmajsai szeméttelep mögötti gödrökben, ahová éjszakánként jártak ki a kamionok, ezeknek a felderítése azonban sokkal nehézkesebb. A Magyarországra szállított és felderített háztartási hulladék mennyisége összességében meghaladja a 3500 bálát, ami megközelítőleg 3150 tonna és hétezer köbméter.
Kiskunmajsán összefutnak a szálak
A nagyjából tízezer lakosú Kiskunmajsán két helyen is találtak hulladékot december közepén. 144 bálára a volt szovjet laktanyában, 83-ra a város külterületének számító Marispuszta (vagy Marisi nagyrét) tanyavilágában, egy kívülről elhagyatottnak tűnő tanyán. A volt laktanyának az a területe, ahol a 144 bálát találták, egy fafeldolgozással és gépjárműalkatrész-kereskedelemmel foglalkozó helyi vállalkozó, Cseke József birtokában van.
Amikor kecskeméti ismerősünk megtudta, hová igyekszünk, óvott minket: "Konok, keményfejű, maguknak való kunok lakják azt a vidéket, nem nagyon szeretik a firkászokat." Ehhez képest Cseke készséggel fogadja hívásunkat, és tíz perccel később már a romos, elhanyagolt betonfallal körülvett teleknél fogad minket.
A kaputól balra egy nyitott raktárépületben bűzlik a szemét, amelyről – legalábbis állítása szerint – Cseke József egész addig nem tudta, hogy mi, amíg meg nem látta. "Engem Fehér Laci hívott fel, hogy tudnék-e segíteni, néhány hétre, legfeljebb egy hónapra kellene lerakni nálam újrahasznosítható műanyagot. Mondta, hogy vesz majd valamilyen gépet, azzal fogják feldolgozni. Tudják rólam a környéken, hogy van itt ez az üresen álló raktáram, és szoktam is hagyni, hogy néha ezt-azt ideiglenesen itt tároljanak" – mondja a helyszínen Cseke József.
Kattintson a nagyításhoz! (A Kecskemét és Kerekegyháza közötti piros jelzés Kecskemét-Hetényegyháza)
A telep tulajdonosa azt állítja, hogy amint rájött, hogy "közönséges háztartási szemét ez", nyomban leállíttatta a rakodást, visszafordította az odaérkező kamionokat, és írásban felszólította Fehért, hogy azonnal szállítsa el onnan a szemetet. Ez azonban a máig nem történt meg, bár nem számoltuk meg, hogy mind a 144 bála megvan-e. Cseke mindenestre azt mondja, hogy körülbelül négy kamionnal pakoltak le ott, amíg le nem állíttatta a rakodást, és vissza nem fordította a további szállítmányokat.
Ha négy kamion volt, akkor az 100 tonna – jellemzően 25 tonnás teherautókban szállították az árut –, vagyis legalább harmincszor, de inkább negyvenszer ennyi érkezett az országba, mondjuk, mire dühösnek szánt mozdulattal legyint: "dehogy harmincszor, inkább százharmincszor". Szerinte több ezer tonna, eddig még meg nem talált szemét van a Bács-Kiskun megyei tanyavilágban. Felháborodottnak próbál tűnni amiért "szemétdombot csinálnak ezek a cigány németek az országból", olyannak, akit roppantul zavar a környezetkárosítás, de azért nem tud nem eszünkbe jutni, hogy fafeldolgozással foglalkozik, márpedig az aligha menne fák kivágása nélkül.
Arra a kérdésre, hogy miért nem tudta elvitetni a hulladékot, Cseke – akit állítólag eddig még tanúként sem hallgattak meg a rendőrök, noha már december közepén arról tájékoztattak, hogy vizsgálják a szemétbálák tárolására használt telkek tulajdonosainak felelősségét is – azt mondja, Fehér bujkál, nem veszi a telefont.
Lehet, hogy igaza van, tény, mi sem jártunk nagyobb sikerrel. Napokig próbáltuk elérni, ám amikor sikerült, és megtudta, miről akarunk vele beszélni, azt mondta, hogy semmi köze nincs a szemétügyhöz, nem tudja, ki és miért hozta őt összefüggésbe ezzel. Miután megemlítettük neki, hogy talán azért, mert a helyi hírek szerint jó kapcsolatot ápol P. Sz.-szel, "autóban ülök, és rendőrök vannak, le kell tennem" kijelentéssel valóban kinyomta a telefont, és később sem vette fel.
Szemétpiramis
De ki is az a P. Sz.? Egy neve elhallgatását kérő majsai informátorunk szerint ő volt az, aki megbízta Fehért – és egy Malacka gúnynevű társát –, hogy segítsenek a hulladékot elhelyezni. Az informátor szerint a felülről építkező piramisban az egyébként – ha már bála – bálásruha-boltot működtető P. Sz. sem közvetlenül Halászékkal állt kapcsolatban, hanem egy Pata (vagy Patás) gúnynevű, a Nógrádi-vallomásban is felbukkanó férfitól kapta a megbízást.
A piramisban Fehérék alatt is volt még legalább egy szint, legalábbis az informátorunk beszélt egy Túrós gúnynevű férfiról, aki állítólag személyesen rakodott ki kamionokat, valamint közreműködött egy jászszentlászlói tanya megszerzésében (Túróst és P. Sz.-t többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk utolérni).
144 bála, szépen összepréselve
Arról, amit az informátorunk mondott, látszólag sem Cseke, sem a majsaiak többsége nem tud többet. A neveket a legtöbben ismerik, van, aki úgy tudja, a történet szereplői, ha van pénzük, rendszeres vendégei a majsai kaszinónak, mások arra emlékeznek, hogy korábban többük benne volt a cigarettacsempészetben. Mégis csak kemény vidék ez, konstatáljuk, amikor Cseke – aki a mikrobuszával elvitt minket a marispusztai tanyához, ahol a 83 bálányi szemét van – elmeséli, hogy őt is megfenyegették már. De velünk ellentétben ő nem az az ijedős fajta. "Megfenyegettek már egy páran, de nem érdekel nagyon, tudok én is venni egy-két pisztolyt, puskát, ezek sem golyóállók" – mondja.
A marispusztai tanyánál közben megtudjuk a környékbeliektől, hogy a tanya egy N. T. monogramú férfié, aki a helyi képviselő-testület egyik tagjának a fivére. Ezt előbb informátorunk, majd Fogl András kiskunmajsai önkormányzati képviselő, az MSZP helyi szervezetének elnöke is megerősítette. Információink szerint az önkormányzati képviselő nem érintett az ügyben, ő hosszú évek óta libatöméssel keresi a kenyerét, nincs is hulladéktárolásra alkalmas telke.
A helyi pletykák szerint azonban N. T. és az ügyben érdekelt társai minden nyerészkedésben benne voltak, ami valaha előfordult Kiskunmajsán. A szemét ügyében Fehér László játszotta a közvetítő szerepét, ő lehetett az, aki a megpakolt kamionoknak lerakodásra alkalmas tanyákat, raktárakat keresett.
A rendőrség még nem terítette a lapjait
Az ügy szereplői tudomásunk szerint a rendőrség előtt sem ismeretlenek. Noha a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányságon nem erősítették meg, úgy tudjuk, hogy Fehért – hacsak nem a névrokonáról van szó – más településeken megtalált szeméttel is kapcsolatba hozta a nyomozás. A rendőrök egyébként sem bizonyultak túl bőbeszédűnek: nem kommentálták azt az értesülésünket, hogy e hét végére összeáll a gyanúsítottak várhatóan 8-10 fős listája az ügyben, sem azt, hogy már öt ország nyomozóhatóságaival felvették a kapcsolatot, sem azt, hogy már egy Bács-Kiskun megyén kívüli településen is találtak olyan hulladékot, ami kapcsolatba hozható az illegális német szállítással.
Továbbvitték volna?
A nyomozás érdekére hivatkozva a rendőrök arról sem beszéltek, hogy pontosan milyen forgatókönyv szerint zajlott a hulladék behozatala, és mi volt Halászék célja vele. "Józan paraszti ésszel is sejthető, hogy nem véletlenül a román EU-csatlakozással együtt járó határnyitás időpontjához időzítették a szemét behozatalát" – utalt a legvalószínűbbnek tartott célokra egy magát megnevezni nem kívánó rendőrségi forrásunk. Ezt a gyanút valószínűsíti, hogy a hulladékot lerakók nem is nagyon törekedtek a bálák eltüntetésére, álcázására.
Az ügy nemzetközi szálaira is kezd fény derülni, ami nem különösebben meglepő, hiszen a Németországból érkező hulladéknak nem Magyarország volt az első célpontja. Tavaly Csehországban 15 ezer tonna illegális hulladékot találtak, Szlovákiában 1300 tonnát. A német cégek felelősségének vizsgálatakor kiderült, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel, és nem bizonyosodtak meg cseh partnereik szándékairól a szemét későbbi sorsával kapcsolatban. A jogsegélykérelmekre adott válaszok érdemi előrelépések lehetnek a nyomozati szakaszban, ugyanakkor időben el is húzhatják.
Papíron ez újrahasznosítható műanyag
Az összegyűjtött információk alapján feltételezhető tehát, hogy nem Magyarországot jelölték ki a hulladék lerakásának végső célpontjaként, hanem tovább akarhatták szállítani a bálákat keletebbre. Ezt támasztja alá a Magyarországra szállítás időzítése is. Az első bálák október elején érkeztek Bács-Kiskun megyébe, Románia és Bulgária pedig januártól tartoznak az EU-hoz, azaz idén már sokkal gördülékenyebben lehet a szállítmányokat átjuttatni a határon.
További bizonyíték, hogy a lerakásra alkalmas tanyák, hangárok tulajdonosaival csak pár hónapra kötöttek bértárolási szerződést, tehát csak átmenetileg akarták megoldani a tárolást, valószínűleg nem akarták végleg otthagyni a szeméthegyeket. Informátorunk szerint a botrány kirobbanása után még maradtak lepakolatlan kamionok az országban, amelyek még keringtek, vagy akár most is keringenek, konkrétumokat azonban ő sem tudott a rakományok további célállomásairól.
Túl a megyehatáron
A rendőrségi nyomozásban gyanúba keveredett a mezőtúri székhelyű Egal-Bau Bt. is, tevékenységi körében azonban nincs semmi, ami a hulladékgazdálkodással kapcsolatos. A cég tisztviselői mezőtúri lakosok, korábban fel is merült egy mezőtúri gyanúsított, akit a rendőrség őrizetbe vett, azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy a cég ügyvezetőiről van-e szó.
Az összesen nyolc gyanúsított közül négyen most is előzetes letartóztatásban vannak, a nyilvánosságra hozott adatok szerint egyikük Halász István kunbajai polgármester, valamint egy nő, aki a polgármesterhez hasonlóan szintén kunbajai lakos, feltételezhető, hogy a polgármester feleségéről van szó. Előzetesbe került továbbá egy kecskeméti és egy kerekegyházi férfi is.
Százmilliós üzlet
Nincsenek a gyanúsítottak között a fuvarozók, tudtuk meg rendőrségi forrásból, amit megerősít, hogy több, általunk ismert szállítmányozót eddig még tanúnak sem kerestek meg a rendőrök. A nyomozás azok ellen folyik, akiktől jött a szemét, és akik lerakták. Úgy tudjuk, hogy a rendőrök feltételezései szerint sem a sofőrök, sem főnökeik nem tudták, hogy a kamionba nem azt rakodták be, ami a fuvarlevélen áll. A rendőrség hivatalosan nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a szállítmányozókat legfeljebb tanúként hallgatják majd meg, ahogyan azt sem, hogy már több mint egy tucat olyan szállítmányozót találtak, aki legalább egy kamionnyi szemetet hozott Németországból.
A német szemét másik útjaArról sincsenek hivatalosan megerősített rendőrségi információk, hogy mennyi pénz mozgott az ügyben, csak annyit tudunk, hogy fuvarozóknak ezer euró körüli összeget fizettek, ami normális piaci árnak tekinthető. Informátorunk szerint a németeknek kamiononként 4-5 ezer eurót (1-1,25 millió forintot) ért meg, hogy a Szinkron 99 eltüntesse a Németországban csak igen költségesen, nagyságrendileg tonnánként 4-500 euróért elégethető szemetet.
Ez azt jelenti, hogy a németek kamiononként 5-6 ezer eurót, vagyis – mivel a csaknem négyezer tonnához 160 kamion kellett – összességében 800-960 ezer eurót spóroltak meg, ez 200-240 millió forintnak felel meg. A 4-5 ezer eurós kamiononkénti árral számolva 640-800 ezer euró, vagyis 160-200 millió forint került a fuvart szervező magyarok zsebébe. Ebből az egyes szinteknek kamiononként 100-400 ezer forint közötti összeget fizettek tovább, de úgy tudjuk, hogy a fizikai munkát végzők esetenként mindössze 10-15 ezer forintot kaptak 8-10 kamion kirakodásáért.
Ha az informátor értesülései helytállóak arról, hogy a megtaláltnál körülbelül két és félszer, háromszor több illegális szemét érkezett – vagy érkezett volna – az országba, akkor német oldalon 2-2,9 millió eurós, magyar oldalon 5-600 millió forintos üzletet jelentett volna az illegális szemétügy. Ezt a pénzt ráadásul mindössze néhány hónap alatt keresték volna meg, hiszen szeptemberben kezdődött meg a szemét Magyarországra szállításának előkészítése, és decemberben már több ezer tonna volt az országban.
Börtönre számíthatnak
Azt már december közepe óta tudja a rendőrség, hogy a Bács-Kiskun megyébe szállított, bálázott háztartási hulladék Németországból származik, a hulladék tulajdonosa vagy a lerakásra használt telek tulajdonosa, illetve bérlője így komoly hulladékgazdálkodási bírságra számíthat, mondta el az Indexnek Bőhm András sajtóreferens, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség munkatársa. A bírság mellett az elkövető kötelezést kap, hogy szállítsa vissza a szemetet ugyanoda, ahonnan elhozták, tette hozzá Bőhm. A felügyelőség a törvény értelmében elrendelheti a lerakásra használt terület helyreállítását is.
Az elmúlt években ismertté vált hulladékos bűncselekmények száma| 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | |
| Környezetkárosítás | 32 | 73 | 24 | 34 | 31 | 41 |
| Természetkárosítás | 37 | 141 | 166 | 212 | 135 | 119 |
| Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése | 11 | 47 | 24 | 36 | 220 | 62 |
| Összesen: | 80 | 261 | 214 | 282 | 386 | 222 |
Akiről bebizonyosodik, hogy valóban részt vett a hulladékbálák illegális importjának bármely szakaszában, annak várhatóan nemcsak pénzbüntetésre, hanem szabadságvesztésre is számítania kell. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése a büntető törvénykönyv hatálya alá esik, így aki a hulladékkal jogellenes tevékenységet végez (például behozza az országba, itt tárolja, vagy átviszi az országon), három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Emellett szóba kerülhet még az okirat-hamisítás és az adócsalás bűntette is, ami érdemben hosszabbíthatja a büntetést.
