Súlyosabb, mint a cunami
További Bulvár cikkek
Mianmar történetében a hétvégi volt a legpusztítóbb vihar, a World Vision nevű humanitárius szervezet szerint a károk akár a 2004-es szökőár okozta rombolást is meghaladhatják. A legsúlyosabb veszteség az Iravádi folyó deltáját, az ország legkiterjedtebb rizstermő vidékét érte, a burmai lakosság közel fele, 24 millió ember él ott.
A katasztrófa súlyosságát jelzi, hogy az amúgy teljesen elszigetelten működő burmai katonai junta külföldi segítséget kért a helyzet megoldására. A segélyszervezetek képviselői meg is érkeztek a térségbe, de mivel a vezetés még nem oldotta fel a vízumkötelezettséget, egy részük még mindig a környező országokban vesztegel a belépési engedély megadására várva. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy lényegében nincs kommunikáció és nagy az információhiány, nyilatkozta Aye Win, az ENSZ Információs Központjának szóvivője.
A megdöbbentő hírekre reagálva a segélyszervezetek mellett már több nemzetközi szereplő is felajánlotta segítségét. Az Európai Unió egymillió dollárral, Németország 750 000 dollárral, India pedig két hajórakomány ellátmánnyal járulna hozzá a károk enyhítéséhez. Az Egyesült Államok, a Burmával szembeni gazdasági szankciója ellenére, 250 000 dollár azonnali segélyt ajánlott fel, és további segítségnyújtást is kilátásba helyezett. Ennek feltétele azonban egy általuk összeállított katasztrófa-különítmény belépésének engedélyezése az országba, nyilatkozta Laura Bush, az amerikai elnök felesége.
Az elnöki székért küzdő demokrata párti Hillary Clinton viszont élesen bírálta a katonai juntát, amiért nem értesítette időben a lakosságot a katasztrófa közeledtéről. Bár a meteorológusok észlelték és jelezték is a ciklont, a figyelmeztetés egyszerűen túl későn érkezett a burmai vezetéshez, hangzott a hivatalos válasz.
A 2004-es szökőár után sokkolta a közvéleményt az újabb súlyos katasztrófa a dél-kelet ázsiai térségben, és felmerült az emberi felelősség kérdése is. Az ASEAN (Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége) éppen a napokban avatott fel egy kutatóintézetet, ami az új biztonsági kockázatok, például a klímaváltozás vagy a környezetpusztulás tanulmányozásával foglalkozik. Kitértek a hétvégi vihar pusztításának okaira is.
A szervezet főtitkára, Szurin Picuvan szerint a mangroveerdők kiirtása is hozzájárult a katasztrófához, régen ugyanis ezek a tengerparti erdősávok védték a lakóhelyeket a dagálytól, a viharok idején megemelkedő víztől és a szökőártól. Egy másik kutatóintézet megállapította, hogy az Iravadi a világ egyik leginkább eliszaposodott folyója, amiért szintén a mezőgazdasági termés kedvéért kiirtott mangroveerdők a felelősek. Ha továbbra is így halad az eredeti növényzet pusztítása Burmában, ötven éven belül teljesen megszűnhet a viharok elleni természetes védelem, jelentette ki ugyanez a kutatóintézet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
